e-egészségügy

Uniós együttműködés

Az egészségügyi rendszereken belüli e-egészségügyi megoldások kialakítása és működésbe helyezése tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor az EU elkötelezett amellett, hogy finanszírozás és a tagállamok közötti e-egészségügyi együttműködést biztosító platformok révén támogassa ezeket a folyamatokat. Néhány fontos szemponttal – például az interoperabilitással és a minőségi szabványokkal – az érintettek európai szinten, összehangolt fellépés és digitális egyeztetés révén foglalkoznak.

Szakpolitikai együttműködési platformok

Az együttműködés több platformon keresztül is megvalósulhat, ezek az alábbiak:

  • A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EU irányelv e-egészségügyi hálózatot hozott létre, mely összekapcsolja az e-egészségügyért felelős nemzeti hatóságokat. Az uniós országok önkéntesen vehetnek részt a hálózat munkájában, mely során beleszólhatnak az európai e-egészségügy fejlesztésébe, és hozzájárulhatnak az e-egészségüggyel kapcsolatos interoperabilitási és szabványosítási intézkedésekhez. Az e-egészségügyi hálózat tevékenységei a 2018–2021-es időszakra szóló többéves munkatervben meghatározott prioritásokon alapulnak.
  • Az Együttes fellépés az e-egészségügyi hálózat támogatásáért – az eHAction (eHealth Action) – 2018-ban indult. Ez a harmadik ilyen típusú együttes fellépés, mely a korábbiak eredményeire épít. Fő célkitűzései, hogy technikai és tudományos tanácsokkal lássa el az e-egészségügyi hálózatot, hogy EU-szerte megkönnyítse a határon átnyúló egészségügyi ellátást, és hogy gondoskodjon a kellő szakpolitikai támogatásról az e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra (eHDSI) számára.

    Az eHAction stratégiai ajánlásokat és eszközöket dolgoz ki, melyek négy kiemelt területen járulnak hozzá az e-egészségügyi hálózat, a tagállamok és a Bizottság közötti egyeztetésekhez. Ezek az e-egészségügyi hálózat 2018–2021-es időszakra szóló többéves munkatervén alapulnak. Az EU egészségügyi programján keresztül finanszírozott eHAction kifejezett célja:

    • az emberek szerepvállalásának növelése,
    • az egészségügyi adatok innovatív felhasználásának elősegítése,
    • az ellátás folyamatosságának biztosítása,
    • és a megvalósítás akadályainak elhárítása.
  • Az e-egészségügyi érdekképviseleti csoport (eHSG) az európai ernyőszervezetek képviselőiből, a kutatás, az ipar és a szabványosítás területén tevékeny, európai érdekeltségű szervezetek képviselőiből, valamint az e-egészségügyi ágazatban aktívan jelen lévő, felhasználókat (betegeket, szakmabelieket, szolgáltatókat) tömörítő szövetségek képviselőiből áll. Elsődleges célja, hogy hozzájáruljon az uniós szintű e-egészségügyi szakpolitika alakításához. A harminc tagú csoport 2012-ben jött létre, megbízatása 2022 végéig szól.
    Az európai tagállamok az alábbi két konkrét területen összefogásra törekednek, hogy a digitális egészségügy előnyei és hozzáadott értékei minél szélesebb körben megmutatkozzanak:
    • Az egészségügyi adatok tagállamok közötti cseréjét célzó e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra (eHDSI) létrehozása, hogy az érintettek egészségügyi információi más tagállamokban is lekérhetők legyenek, így az ellátásuk folyamatos legyen, bárhol tartózkodjanak is az EU-ban.
    • Az egészségügyi adatok biztonságos felhasználását garantáló európai egészségügyi adattér létrehozása, amely elősegíti az ellátást, a kutatást és a politikai döntéshozatalt.

Uniós pénzügyi támogatás

Az e-egészségügy területére vonatkozó szakpolitikájának végrehajtása érdekében a Bizottság több pénzügyi eszközre támaszkodik, ezek az alábbiak:

  • Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) a szállítási, a távközlési és az energiaágazat transzeurópai hálózatainak és infrastruktúráinak nyújt támogatást. Olyan projektek számára biztosít technikai és szervezési szakértelmet, amelyek közös kihívásokat kezelnek. Az Európai Tanács 28 396 millió euró összegű költségvetést javasol a program számára a 2021 és a 2027 közötti időszakra.
  • A Digitális Európa program a legfontosabb stratégiai digitális kapacitásokba fog invesztálni, a digitális átállást segítő más eszközöket kiegészítve. Az Európai Tanács javaslata értelmében a program költségvetése 6761 euró.
  • Az EU legnagyobb kutatási programja, a Horizont 2020 támogatja a kutatást, az innovációt és az együttműködést, az egészségügyet és a jóllétet szolgáló IKT területén. Megkönnyíti továbbá a kkv-knak, hogy bővítsék e-egészségügyi megoldásaik kínálatát, és megvessék a lábukat külföldi piacokon. Utódprogramja a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Európai horizont program lesz, amelynek költségvetése az Európai Tanács 2020. júliusi javaslata alapján 75 900 millió euró.
  • A harmadik egészségügyi program (2014–2020) támogatta az együttes fellépéseket, és több e-egészségügyi vonatkozású projektet is társfinanszírozott. A következő program („az EU az egészségügyért”, 2021–2027) szintén fogja támogatni az Európai Unió e-egészségügyi tevékenységeit, és költségvetése az Európai Tanács 2020. júniusi következtetései szerint 1670 millió euró lesz. 

Tanulmányok az e-egészségügy terén

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott két tanulmány elkészítéséhez a telemedicina, illetve a nagy adathalmazok témájában. A tanulmányok hasznos adalékként fognak szolgálni a digitális egészségügyre és ellátásra vonatkozó szakpolitikák alakítása során. 

A Bizottság megbízást adott egy tanulmányra „Az egészségügyi adatokra vonatkozó szabályok és az általános adatvédelmi rendelet az uniós tagállamokban” címmel, amely azt hivatott feltérképezni, hogy a különböző országok hogyan szereznek érvényt az említett rendeletnek az egészségügyi ágazatban. A tanulmány áttekinti továbbá, hogy az uniós tagállamok milyen jogi és technikai szabályokat vezettek be az egészségügyi adatok megosztására, és hogy milyen irányítási mechanizmusokat léptettek életbe ahhoz, hogy megkönnyítsék a harmadik feleknek az egészségügyi adatok felhasználását. A tanulmány eredményei várhatóan 2020 végére lesznek meg.

Az Európai Bizottság egy másik tanulmányt is megrendelt, amely azt hivatott feltérképezni, hogy milyen tényezők nehezítik a digitális egészségügyi szolgáltatások térnyerését, valamint a mesterséges intelligenciának az egészségügyben történő felhasználását, különös tekintettel az egészségügyi adatok felhasználására és az azzal kapcsolatos felelősségre. A szabályozási hiányosságokra összpontosító tanulmány megvizsgálja a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelv 14. cikkét is.

Kapacitásépítés és digitális készségek

Az egészségügyet és az ellátást szolgáló digitális megoldások – ha átgondoltan tervezik meg és költséghatékonyan valósítják meg őket – polgárok millióinak a jólétét növelhetik, és forradalmian változtathatják meg az egészségügyi és a betegellátási szolgáltatásokat, továbbá hozzájárulhatnak egészségügyi válságok (mint pl. a koronavírus-világjárvány) kezeléséhez is.

A Bizottság – mutatók és teljesítményértékelések kidolgozásával, illetve rövid távú szakértői vizsgálatokkal/együttműködésekkel – arra törekszik, hogy segítse a tagállamokat az új technológiák (pl. távegészségügy és mesterséges intelligencia) használatára irányuló kapacitásaik kiépítésében és egészségügyi rendszereik optimalizálásában. Az egészségügyi és az ápolási ágazat digitalizálásának fontos részeként a Bizottság együttműködik a tagállamokkal, hogy az egészségügyi szakemberek és tanulók, kórházigazgatók, valamint politikai döntéshozók digitális készségeit át-, illetve továbbképzések, valamint tudásmegosztás révén fejleszteni tudják.