Fertőző betegségek

Áttekintés

Az utóbbi évtizedekben az EU-országok eredményesek voltak a fertőző betegségek megelőzése és kezelése terén. A fertőző betegségek előfordulása csökkent vagy stagnált, és az EU országaiban a halálesetek többsége jelenleg a nem fertőző betegségeknek, így a ráknak és a szívbetegségeknek tudható be.

Mindazonáltal a fertőző betegségek továbbra is fenyegetést jelentenek Európa lakossága számára, globalizált világunkban ugyanis nagyon gyorsan terjednek egyik országról a másikra. Újbóli megjelenésük, valamint az antimikrobiális rezisztencia és a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság komoly egészségügyi kihívást jelent az Európai Unió számára. A fertőző betegségek jelentette fenyegetésre válaszul az uniós egészségpolitikai intézkedések a következőkre összpontosítanak:

  • Felügyelet
  • Gyors beavatkozás
  • Gyors válaszadás

A fertőző betegségek felügyelete

A felügyeleti rendszerek információkkal szolgálnak a fertőző betegségekkel kapcsolatos fejlemények figyelemmel kíséréséhez és a járványok idejekorán történő felderítéséhez. Segítenek azonosítani a kockázati tényezőket és azokat a területeket, ahol beavatkozásra van szükség. A felügyelet révén nyert információk lehetővé teszik a megelőzési programokkal kapcsolatos prioritások meghatározását, a programok megtervezését és megvalósítását és a forráselosztást, továbbá a programok értékelését és ellenőrzését.

A 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat létrehozott egy hálózatot az EU-ban a fertőző betegségek járványügyi felügyeletére és ellenőrzésére. Több végrehajtási intézkedés került elfogadásra, és készült egy hivatkozási jegyzék a fertőző betegségekről, továbbá született egy-egy határozat a fertőző betegségek közegészségügyi vetületeiről (2000/96/EK bizottsági határozat) és esetdefinícióiról (2002/253/EK bizottsági határozat).

A 2119/98/EK határozatot visszavonták, és helyébe a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló, 2013. október 22-i 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat lépett. Ez a határozat újból bevezette a fertőző betegségek és az azokkal kapcsolatos speciális egészségi problémák járványügyi felügyeleti hálózatát. Előírta továbbá, hogy az illetékes nemzeti hatóságoknak mely adatokat és információkat kell közölniük, és úgy rendelkezett, hogy a hálózatot a továbbiakban is az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) koordinálja.

A betegségek és esetdefiníciók jegyzékét rendszeresen frissítjük, hogy tükrözzék a betegségek megjelenésében és előfordulási gyakoriságában fennálló változásokat, az új tudományos eredményeket, valamint a labordiagnosztikai kritériumok és eljárások fejlődését.

Gyors beavatkozás

A fertőző betegségeknek az országhatárok nem állják útját, és gyorsan terjedhetnek, ha nem lépünk fel ellenük időben. Ezért járványkitörés esetén gyors és összehangolt EU-szintű cselekvésre van szükség.

A korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer

Az 1082/2013/EU határozat 8. cikke létrehozta a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekkel kapcsolatos riasztások céljára. Ez a titkosított számítógépes információs rendszer állandó kommunikációt biztosít a Bizottság és az EU-tagországok között. A rendszer használatával az illetékes nemzeti hatóságok időben értesülhetnek a közegészségügyi kockázatokról, felmérhetik azokat, és dönthetnek a szükséges válaszintézkedésekről.

Az Európai Bizottság tulajdonában lévő korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszert az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ üzemelteti. Már sikeresen alkalmazták riasztásra, információk megosztására és a válaszintézkedések összehangolására a SARS, az A(H1N1) pandémiás influenza, az ebola, a zika és más fertőző betegségek közelmúltbeli, több országra kiterjedő járványai esetében.

A 2017. február 13-i (EU) 2017/253 bizottsági végrehajtási határozat rögzíti a riasztásokra vonatkozó eljárásokat a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer keretében, valamint a járványveszélyekkel kapcsolatos információcserére, konzultációra és a válaszlépések összehangolására vonatkozó eljárásokat.

Gyors válaszadás

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre való gyors reagálást az Egészségügyi Biztonsági Bizottság (HSC) hangolja össze uniós szinten. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság és a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer kínál platformot és eszközt a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre adandó válaszintézkedések koordinálására. A tagállamok képviselőiből álló Egészségügyi Biztonsági Bizottság elősegíti az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcserét és a Bizottsággal együttműködve összehangolja a felkészülést, a tervezést, valamint a kockázatokra vonatkozó és válsághelyzeti kommunikációt.

Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság rendszeres időközönként ül össze, de szükség esetén – a Bizottság vagy valamelyik tagállam kérésére – rendkívüli ülést is tart. Az üléseket minden esetben a Bizottság képviselője elnököli.

Amikor valamelyik tagország közegészségügyi intézkedéseket tervez, hogy fellépjen egy határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszéllyel szemben, még az intézkedések elfogadása előtt tájékoztatnia kell a többi uniós országot és a Bizottságot a tervezett fellépés jellegéről, céljáról és hatóköréről – kivéve, ha a közegészség védelme azonnali válaszlépéseket tesz szükségessé.

Pandémia kialakulásának veszélye

Influenzajárvány esetén a Bizottság vezető szerepet játszik az uniós szintű egyeztetés terén. Az EU-országok közötti koordináció eszköze a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer, amelyen keresztül a tagállami hatóságok értesítik egymást tervezett intézkedéseikről. A Bizottság továbbá állandó kapcsolatban áll kulcsfontosságú partnereivel, így például az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), valamint részt vesz a globális egészségbiztonsági kezdeményezésben is.

Indokolt esetben a Bizottság gyorsított engedélyezési eljárás alkalmazását mérlegeli a pandémiás influenza elleni vakcinázás mielőbbi bevezetésére. Például a H1NI világjárvány tanulságait levonva a Bizottság és az uniós országok megerősítették együttműködésüket annak érdekében, hogy egy jövőbeli influenzajárvány esetén nagyobb mennyiségű oltóanyag álljon rendelkezésre.

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC)

Az ECDC feladata, hogy azonosítsa és felmérje azokat az aktuális vagy jövőben várható kockázatokat, amelyeket a fertőző betegségek jelentenek Európa lakosságára. Tevékenysége révén a központ segíti az Európai Bizottság munkáját a felkészültség biztosítása, a kockázatkezelés és a válságelhárítás területén.

Az ECDC egyik fontos feladata, hogy gyűjtse az uniós országokból és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további két államából – Izlandról és Norvégiából – származó, a fertőző betegségekkel és azok egészségügyi vetületeivel kapcsolatos adatokat, valamint azokat elemezze és terjessze az érdekeltek körében. A begyűjtött adatokat a TESSy adatbázis tartalmazza, a terjesztésük pedig a fertőző betegségek felügyeleti atlaszán keresztül történik.

Az ECDC gyors kockázatértékeléseket készít az Európai Bizottság vagy az egyes EU-országok kérésére, illetve belső határozat alapján.

Kapcsolódó információk