Vér, szövetek és szervek

Áttekintés

A gyógyászatban számos alkalommal van szükség vérre, szövetekre, sejtekre és szervekre. Az emberi eredetű anyagok gyógyászati felhasználása életeket ment (pl. baleset utáni vérátömlesztés), javítja a betegek életminőségét (pl. veseátültetés), sőt, még új életek létrehozásában is szerepet játszhat (pl. ivarsejt-adományozás és testen kívüli megtermékenyítés).

Az emberi eredetű anyagok felhasználása ugyanakkor nem csak előnyökkel, de kockázatokkal is jár, mert akár betegségeket is terjeszthet. Az Európai Bizottság e kockázatok csökkentésén fáradozik. Megbízatásának jogalapját az Európai Unió Működéséről szóló szerződésnek az emberi eredetű anyagok magas szintű minőségi és biztonsági előírásainak megállapítására vonatkozó 168. cikke (4) bekezdésének a) pontja képezi.

E cél érdekében a Bizottság többek között jogszabályokat szövegez meg, iránymutatásokat dolgoz ki, segíti a tagállami hatóságokat a jogszabályok végrehajtásában, vigilanciával összefüggő tevékenységeket végez és projekteket finanszíroz. Végső célja a polgárok védelme.

Mivel azonban az egészségügy tagállami hatáskörbe tartozik, az emberi eredetű anyagokkal kapcsolatos döntéseket az egyes tagállamok saját maguk hozzák meg. A tagállamok által hozott döntések nem feltétlenül egyeznek meg, de a Bizottságnak nem tisztje ezekbe beleszólni. Az uniós tagállamok által elfogadott és jóváhagyott gyakorlati megoldásoknak ugyanakkor összhangban kell állniuk a minőségre és biztonságra vonatkozó uniós jogi követelményekkel. A tagállami hatóságok továbbá dönthetnek úgy, hogy szigorúbb helyi minőségi és biztonsági követelményeket vezetnek be, pl. egy nagyon virulens helyi járványkitörés esetén kiegészítő laboratóriumi szűrővizsgálatot iktatnak be.

A tevékenységi terület szerveződése

A donorok és a klinikai recipiensek ugyan eltérnek vér-, szövet-, szerv- és sejtjellemzőik tekintetében, az emberi eredetű anyagok zömére hasonló eljárás vonatkozik. Ez az eljárás a szervadományozással kezdődik és a klinikai átültetéssel zárul. Részét képezi emellett az emberi eredetű anyagok gyűjtése, feldolgozása és elosztása, valamint a donorok vizsgálata és gyakran a tárolás is (különösen a vér, a szövetek és a sejtek kapcsán). Mindez erre szakosodott egészségügyi intézményekben történik.

/health/file/32378_hudonor-to-recipient.jpg

A jelenleg is futó legfontosabb kezdeményezések

Az EU 2002-ben fogadta el a vérrel, 2004-ben pedig a szövetekkel és a sejtekkel kapcsolatos alap-jogiaktusokat. A Bizottság jelenleg első ízben értékeli hivatalosan a vérre, a szövetekre és a sejtekre vonatkozó uniós jogszabályokat. Az értékelés során arra keresi a választ, hogy megvalósult-e a vér, a szövetek és a sejtek biztonságának és minőségének javulására irányuló fő célkitűzés, és hogy a jogszabályok továbbra is megfelelnek-e rendeltetésüknek.

A szövetekre és sejtekre vonatkozó egységes európai kód (SEC – Single European Code) bevezetésének célja az volt, hogy a tagállami illetékes hatóságok hatékonyabban nyomon tudják követni a szövetek és a sejtek útját a donortól a recipiensig, illetve fordítva. Az egyes szövet- és sejtegységekhez rendelt egyedi azonosítót az egészségügyi intézmények és hatóságok nyilvánosan hozzáférhető platformon keresztül tudják használni. A platformról elérhető az Unióban forgalomban lévő szövetek és sejtek eredetével és jellemzőivel kapcsolatos minden releváns információ.