Vér, szövetek és szervek

Szervek

A szervátültetés ma már egyre inkább úgy tekinthető, mint a gyógyászati kezelések egy fajtája. Alkalmazását leginkább az hátráltatja, hogy nincs elég rendelkezésre álló donor.

A leggyakrabban átültetett szerv a vese. A vesetranszplantáció a végstádiumban lévő vesebetegek számára jelent megoldást. Ezenkívül gyakori még a máj-, a tüdő- és a szívátültetés is. Transzplantálni lehet a hasnyálmirigyet és a vékonybelet, de más szervek átültetése is folyamatos kutatás tárgya.

A halál beállta után bármilyen szerv átültethető. Élő személy az egyik veséjét és a mája egy részét ajánlhatja fel transzplantáció céljából.

/health/file/31893_hu2017_infographic_obtc.jpg

Jogszabályok

A szervátültetésre vonatkozó előírások jogi keretét a 2010/53/EU irányelv (az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó európai irányelv) rögzíti.

Az irányelv minőségi és biztonsági előírásokat határoz meg a szervekre vonatkozóan, és szabályozza a transzplantációs folyamat valamennyi szakaszát az adományozástól a szervkivételen, a vizsgálaton és a kezelésen át egészen az elosztásig.

Az említett alap-jogiaktus hatékonyabb végrehajtása céljából a Bizottság az uniós tagállami hatóságokkal szorosan együttműködve kidolgozta és elfogadta az átültetésre szánt emberi szervek tagállamok közötti cseréjére vonatkozó tájékoztatási eljárások meghatározásáról szóló 2012/25/EU bizottsági irányelvet.

Az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó irányelv alapjául szolgáló bizottsági javaslatot hatásvizsgálat kísérte. A hatályos jogszabályok alapját a 2007/2210 parlamenti állásfoglalás, a Tanácsnak a szervadományozásról és a szervátültetésről szóló következtetései (15332/07 SAN), a Bizottság COM (2007)275 közleménye, és a szervadományozásról és -átültetésről szóló konzultáció adta.

Iránymutatások

Az Európai Bizottság szorosan együttműködik olyan szakmai testületekkel, mint pl. az Európa Tanács és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Gyakorlati iránymutatásokat dolgoznak ki a transzplantációs központok és a szervkivételt végző intézmények számára, hogy megkönnyítsék a kötelező jogszabályi keret végrehajtását.

Együttműködés és végrehajtás

Az uniós jogszabályokban lefektetett követelmények érvényre juttatásáért a tagállamok illetékes hatóságai felelnek. Az Európai Bizottság rendszeres találkozókat szervez e hatóságokkal a gördülékenyebb információcsere, a bevált módszerek megvitatása és az irányelvek végrehajtásának egységes értelmezése érdekében.

A hatóságok rendszeres időközönként kérdőívet töltenek ki, amely alapján az Európai Bizottság jelentéseket készít a szabályozás végrehajtásának aktuális állapotáról.

Cselekvési terv

„A szervadományozásra és a szervátültetésre vonatkozó cselekvési terv (2009–2015): Megerősített együttműködés a tagállamok között” című bizottsági közlemény a szervátültetési rendszerek megerősítésével, valamint a minőség és biztonság javításával azt kívánja elősegíteni, hogy az uniós tagállamok sikeresen megbirkózzanak a szervhiányból fakadó problémákkal. A cselekvési terv egységes iránymutatást nyújt az EU-országok számára, melynek értelmében meg kell erősíteniük a belföldi szervátültetési tevékenységeiket. A terv számos uniós finanszírozású tevékenység alapjául szolgált. A vonatkozó időszakban (2009 és 2015 között) az uniós államok évente 4600-zal több szervátültetést hajtottak végre.

Uniós finanszírozású intézkedések

Az Európai Bizottság az EU harmadik egészségügyi programja (2014–2020) és az azt megelőző egészségügyi programok keretében biztosít és biztosított finanszírozást az emberi eredetű anyagokkal kapcsolatos tevékenységeknek, legfőképp projekteknek és a tagállami hatóságokkal végrehajtott együttes intézkedéseknek. Emellett az Európai Parlament is vállalta, hogy finanszíroz néhány kísérleti projektet a témában.

Olyan tevékenységekről van szó, amelyek támogatják az Uniót a biztonságra és a jó minőségre irányuló munkájában, valamint más szakpolitikai prioritásokat mozdítanak elő: pl. hozzáférhetőbbé teszik az emberi eredetű anyagokat vagy javítják azon egészségügyi rendszerek hatékonyságát, amelyek lehetővé teszik a szervadományozást és a -beültetést. Néhány közelmúltbeli példa többek között:

  • EDITH – A szervadományozás és a szervátültetés különböző módszereire összpontosító projekt
  • EUDONORGAN – Képzés és ismeretterjesztés a szervadományozási hajlandóság növelésére az EU-ban és környező országokban
  • COORENOR – Európai kezdeményezés koordinálása a nemzeti szervtranszplantációs szervezetek között
  • ODEQUS – Szervdonorokkal kapcsolatos európai minőségi rendszermutatók és módszertan
  • ACCORD együttes fellépés – A szervadományozás egész Unióra kiterjedő, átfogó összehangolásának megvalósítása
  • MODE együttes fellépés – A szervadományozással és szervátültetéssel kapcsolatos tapasztalatok és legjobb módszerek cseréje: a halál utáni szervadományozás és a transzplantációs programok javítása és kidolgozása
  • EFRETOS – A szervátültetések értékelésének európai keretrendszere
  • DOPKI – A szervátültetésre vonatkozó ismeretek és gyakorlatok javítása
  • ALLIANCE-O – Európai csoport a szervadományozással és a szervátültetéssel kapcsolatos országos kutatóprogramok együttműködéséért
  • ETPOD – Európai képzési program a szervadományozásról
  • ELIPSY – Élő donorok pszichoszociális utókövetése Európában
  • EULOD – Élő donoroktól származó szervadományozás Európában