Antimikrobiális rezisztencia

Az EU intézkedései az antimikrobiális rezisztencia leküzdéséért

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) – vagyis a mikroorganizmusok ellenállóképessége az antimikrobiális kezelésekkel, elsősorban az antibiotikumokkal szemben – közvetlen hatást gyakorol az emberek és az állatok egészségére, és súlyos terhet ró a gazdaságra, egyrészt mert a kezelés költségei emelkednek, másrészt mert a betegségek miatt csökken a termelékenység. Az AMR évente kb. 33 ezer halálesetet okoz az Unióban, és 1,5 milliárd euróba kerül az EU-nak (figyelembe véve az egészségügyi költségeket és a termelékenység csökkenését).

Sztella Kiriakídisz biztos megbízólevelében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni a ragályos betegségek terjedését vagy visszatérését, és teljeskörűen végre kell hajtani az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési tervet, amelynek célja az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése. Nemzetközi partnerekkel karöltve globális megállapodásra kell jutni az antimikrobás szerek használatáról és az azokhoz való hozzáférésről.

Az EU cselekvési terve az antimikrobiális rezisztencia ellen

Egységes közelítésmód az antimikrobiális rezisztencia leküzdése terén

Az Európai Bizottság 2017 júniusában fogadta el az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési tervet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében, amelynek kidolgozására a tagállamok a 2016. június 17-i tanácsi következtetésekben kérték fel a Bizottságot. A cselekvési tervhez több dokumentum szolgált kiinduló pontul: a 2011. évi cselekvési terv (lásd lent), annak értékelése, és azok a visszajelzések, amelyek az AMR-rel kapcsolatos európai bizottsági ütemtervre és az előzetes nyilvános konzultáció keretében érkeztek.

E terv legfontosabb célkitűzései az alábbi három fő pillér köré rendeződnek:

  1. Legyen az EU a bevált módszereket meghatározó térség

  2. Ösztönözzük a kutatást, a fejlesztést és az innovációt

  3. Alakítsuk a globális menetrendet

A terv már meghozta gyümölcsét, és a Bizottság elfogadta például az Európai Unió iránymutatását az antimikrobiális szerek körültekintő humánegészségügyi alkalmazásáról (az összes uniós nyelven olvasható). Az iránymutatás célja az antimikrobiális szerek nem megfelelő használatának csökkentése, és azok körültekintő felhasználásának előmozdítása az emberi gyógyászatban. Célközönségét azok a szereplők alkotják, akik szerepet játszanak az antimikrobiális szerek felhasználásában, vagy felelősséggel tartoznak érte.

Az Európai Bizottság évente kétszer jelentést tesz közzé az AMR leküzdését célzó uniós cselekvési terv (2017) eredményeiről.

Az AMR leküzdését célzó uniós cselekvési terv (2017) bevezetése óta jelentős előrehaladás történt az antimikrobiális rezisztenciára adott uniós válaszintézkedések megerősítése terén. Például:

  • A Bizottság 2020. november 25-én elfogadta az európai gyógyszerstratégiát, amely foglalkozik több, az AMR-rel kapcsolatos kihívással is (az antimikrobiális szerekkel kapcsolatos beruházások hiánya, az antibiotikumok helytelen felhasználása). A stratégia emellett olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek az európai lakosság és az egészségügyi szakemberek ismereteit bővítik az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatban.
  • A Bizottság 2020 novemberében közzétette az (EU) 2020/1729 végrehajtási határozatát a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobiális rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről. A határozat a legfrissebb tudományos véleményen alapul és ismert végrehajtási kérdésekkel foglalkozik, miközben gondoskodik arról, hogy az antimikrobiális rezisztencia jövőbeli tendenciáinak értékelése folyamatos legyen.
  • Az Európai Bizottság bejelentette, hogy új uniós ügynökséget hoz létre (Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatóság), amely az EU válaszintézkedéseit és felkészültségét lesz hivatva javítani a több tagországot érintő (természetes vagy szándékos eredetű) vészhelyzetek és fenyegetések során. A köz- és magánszféra közötti sikeres partnerségek megvalósítása érdekében a hatóság együtt fog működni az iparral, a felsőoktatással, valamint tudományos intézmények és klinikai kutatószervezetek hálózataival.
  • A koronavírus-járványra válaszul az EU előterjesztette „az EU az egészségügyért” programot (2021–2027). A Covid19 drámai hatást gyakorolt az európai egészségügyi rendszerekre, egészségügyi dolgozókra és betegekre. A beruházásokra szánt 5,1 milliárd eurós költségvetésével a program az eddigi legbőkezűbb egészségügyi program, amely uniós tagországoknak, egészségügyi szervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek fog finanszírozást nyújtani, nem felejtve az olyan sürgős egészségügyi prioritásokat sem, mint az antibiotikum-rezisztens fertőzések számának csökkentése és az átoltottsági arány növelése. 
  • A fenntartható élelmiszerek térnyerésének céljából az Európai Bizottság 2020 májusában elfogadta „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát. Célja, hogy 2030-ra az Unióban felére csökkenjen a haszonállatoknak és tenyésztett víziállatoknak szánt antibiotikumok eladása. E cél megvalósítását elő fogja segíteni az állatgyógyászati készítményekről szóló (EU) 2019/6 rendelet és a gyógyszeres takarmányokról szóló (EU) 2019/4 rendelet is. E két rendelet egy sor olyan intézkedést fogalmaz meg, amelyek felveszik a harcot az antimikrobiális rezisztencia ellen és előmozdítják az antimikrobiális szerek állatokon történő körültekintőbb és felelősségteljesebb alkalmazását.
  • Az állatólét javítása csökkenti a beteg állatok és a kezelésükhöz szükséges gyógyszerek számát, valamint hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A Bizottság az állatjólét magas szintjének biztosítása érdekében felül fogja vizsgálni az állatjólétről szóló jogszabályokat, hogy hozzáigazítsa azokat a legújabb tudományos ismeretekhez, kiszélesítse hatáskörüket és megkönnyítse alkalmazásukat.
  • A Bizottság 2019 márciusában stratégiai megközelítést fogadott el a környezetbe kerülő gyógyszerekről, amely az emberi és az állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek környezetre gyakorolt hatásait hivatott kezelni a gyógyszerek életciklusának egy-egy szakaszában (a kifejlesztésüktől kezdve a gyártásukon keresztül az ártalmatlanításukig). A stratégiai megközelítés több intézkedése is hozzájárul az AMR leküzdését célzó cselekvési terv célkitűzéseihez. 

Az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos, egységes egészségügyi megközelítés jegyében szervezett uniós hálózat (AMR One-Health Network)

Az Európai Bizottság elnökletével működő hálózatban helyet kaptak a Bizottság és a tudományos uniós ügynökségek (ECDC, EMA és EFSA) képviselői, illetve a tagállamok kormányai neveztek ki szakértőket az emberi egészség és az állategészségügy területéről. A hálózat évente kétszer ül össze, amikor is a tagok előterjeszthetik a nemzeti cselekvési terveket és stratégiákat, tájékoztathatják egymást az előrehaladásról, megoszthatják a helyes gyakorlatokat és megvitathatják a szakpolitikai lehetőségeket, illetve az együttműködés és koordináció fokozásának módját.

A One Health hálózat értekezleteire külön adatvédelmi nyilatkozat vonatkozik, amely tájékoztatást nyújt a személyes adatok kezeléséről és védelméről.

Bővebben