Skip to main content
Food Safety

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok értékelése

Ezen a weboldalon tesszük közzé az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok értékelésével kapcsolatos összes információt. Számot adunk az értékelés kontextusáról, céljáról, hatásköréről és a legfontosabb megválaszolandó kérdésekről.

Minden releváns dokumentumot közzé fogunk tenni, ideértve az értékelés elősegítése céljából tervezett tanulmány végső jelentését, annak összefoglalóját, absztraktját és mellékleteit, valamint a bizottsági szolgálati munkadokumentumot (amennyiben készül).

Az értékelés egy 2017 novemberében közzétett ütemtervvel vette kezdetét, amelyben a Bizottság tájékoztatta a magánszemélyeket és az érdekelt feleket a terveiről, és amelyben felkérte őket, hogy véleményezzék a tervezett kezdeményezést és vegyenek részt a jövőbeli konzultációs tevékenységekben.

Az alábbiakban bemutatjuk a konzultáció folyamatát, és tájékoztatjuk az érdeklődőket a tervezett határidőkről (tervbe vett, folyamatban lévő és lezárt konzultációs tevékenységek). Közzéteszünk továbbá más dokumentumokat is, pl. az egyes érdekelt felekkel folyatott konzultációk eredményéről készült összefoglaló jelentést.

2018. szeptember 24-én, Brüsszelben az értékelés megnyitásaként műhelytalálkozóra került sor az érdekelt felekkel. Ez volt a konzultációs folyamat első állomása. A találkozón az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén érdekelt felek széles köre vett részt. A lenti táblázatban található linkekre kattintva megtekinthetők a műhelytalálkozón készült videók, a részt vevő szervezetek listája és az előadások anyaga.

Nyilvános konzultáció

A konzultációs időszak lezárult A kérdőív már nem érhető el.

Az értékeléssel kapcsolatos műhelytalálkozó dokumentumai

Műhelytalálkozó

Dokumentumok (angolul)

2018. szeptember 24.

 

Agenda
Workshop document
Summary

video-recording

List of participating organisations

Presentations:

Háttér és kontextus

A témával kapcsolatos legelső jogszabály az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló 76/893/EGK irányelv volt, amelyet 1976-ban vezettek be, és az FCM-ekkel kapcsolatos szabályozások azóta is érvényben vannak. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok harmonizált uniós keretét jelenleg az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete rögzíti. A rendelet meghatározza az emberi egészség tekintetében a kémiai biztonságnak és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok semlegességének (közömbösségének) általános elveit, valamint hatáskörrel ruházza fel az EU-t, hogy konkrét anyagokkal és termékekkel kapcsolatban külön intézkedéseket foganatosítson. Rendelkezik arról, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok előállításához használt összetevőknek biztonsági értékelésen kell átesniük, továbbá szabályozza a címkézést, a megfelelőség igazolásához szükséges dokumentációt és a nyomon követhetőséget. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok általános és konkrét uniós szabályairól bővebb információk ezen az oldalon olvashatók.

Noha az alaprendelkezések már több mint negyven évesek, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló uniós jogszabályok értékelésére eddig soha nem került sor. Az összegyűjtött tények és számadatok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok uniós szabályozására vonatkozó koncepció több helyen is felülvizsgálatra szorul. Példaképp említhetők: az engedélyezett összetevők listája, a kockázatértékelés és kockázatkezelés módszertana, információáramlás és a jogszabályoknak való megfelelés az ellátási láncban, a más uniós jogszabályokkal való összhang és azok érvényesítése. Továbbá, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok közül az EU specifikus jogszabállyal csak a a műanyagokra vonatkozóan rendelkezik– ez pedig számos érdekelt szerint kedvezőtlenül hat a belső piac működésére és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok biztonságára.

E megfontolások és a már rendelkezésre álló adatok alapján – amelyek értelmében nagyobb következetességre és egyszerűsítésre van szükség –, valamint figyelembe véve, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó szabályokat az EU azok bevezetése óta nem értékelte, meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szabályozás megfelel-e az eredeti rendeltetésének.

Cél és hatály

Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok hatályos jogszabályi kerete mennyire célravezető és eredményes. A folyamat az öt fő értékelési kritériumra irányul, melyek a következők:

  • Eredményesség: az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendeletben, valamint a rendelet kapcsolódó és végrehajtási intézkedéseiben rögzített közelítésmódok, folyamatok és eszközök mennyire érik el a tőlük várt célokat?
  • Hatékonyság: a felhasznált erőforrásokhoz képest az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendeletben, valamint a rendelet kapcsolódó és végrehajtási intézkedéseiben rögzített közelítésmódok, folyamatok és eszközök mennyire hatékonyak?
  • Relevancia: megfelel-e a rendelet az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területére jellemző jelenlegi tudományos és technológiai szintnek, valamint az érintettek igényeinek és elvárásainak?
  • Egységesség: koherensek-e a jogszabály rendelkezései, és megfelelnek-e a kapcsolódó tagállami, európai és nemzetközi szintű intézkedéseknek?
  • Uniós hozzáadott érték: milyen többletértéket nyújt a rendelet ahhoz képest, amit az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendelet híján tagállami vagy más szinten lehetne elérni?

Az értékelés hatálya nem csupán az 1935/2004/EK rendelet alapkövetelményeire, végrehajtására és működésére szorítkozik annak 2004. november 23-i hatálybalépésétől kezdődően, hanem az általános szabályok tekintetében kiterjed a legkorábbi jogszabály 1976-os bevezetése óta eltelt időszak egészére.

Megvizsgáljuk, hogy a későbbi végrehajtási intézkedések miképpen szabályozzák az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat, ideértve a kockázatértékelés és kockázatkezelés folyamatait, az összetevők engedélyezett listáját, a dokumentációs követelményeket, a helyes gyártási gyakorlatokat, a nyomon követhetőséget és az alkalmazást. Nem fogjuk vizsgálni azonban a külön intézkedésekben rögzített részletes szabályokat, pl. az egyes összetevők engedélyezésére vagy betiltására, a konkrét korlátozásokra vagy a vizsgálati módszerekre vonatkozó szabályok létjogosultságát.

Értékeljük azokat az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat is, amelyeket az EU nem szabályoz, de amelyekre adott esetben tagállami intézkedések vonatkoznak.

A Bizottság az értékelés alapján meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e az érintett anyagokra vonatkozó uniós rendelet kiigazítására (figyelembe véve pl. az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő nyomtatott anyagokat).

Az értékelés kérdései

Az öt értékelési kritériumból kiindulva az alábbi 10 kérdést dolgoztuk ki:

Eredményesség

  1. Az 1935/2004/EK rendelet célja az volt, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok kapcsán megalapozza az emberi egészség magas szintű védelmét és szolgálja a fogyasztók érdekeit. Mennyire sikerült a rendelettel és annak végrehajtásával ezt a célkitűzést elérni?
  2. Mennyire sikerült a rendelettel és annak végrehajtásával garantálni a belső piac hatékony működését, figyelembe véve az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok uniós forgalmazását?

Hatékonyság

  1. Figyelembe véve a forrásokat (költség, idő stb.), milyen mérhető előnyöket élveznek az érintettek? Ideértve:
    1. a fogyasztókat (pl. egészségügyi és biztonsági előnyök),
    2. a gazdasági szereplőket, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra (pl. megfelelőség bizonyítása, piacra lépés),
    3. és a tagállamok illetékes hatóságait (pl. a biztonság szavatolása, az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok ellenőrzése).
  1. Figyelembe véve a forrásokat (költség, idő stb.), milyen mérhető terheket ró a szabályozás az érintettekre, és a hatékonyság javítása céljából lehet-e egyszerűsíteni bizonyos szabályokat?
  1. Figyelembe véve a 3. és a 4. kérdésre adott válaszokat, az 1935/2004/EK rendelet és annak végrehajtási eszközei mennyire hatékonyan garantálják az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok biztonságosságát?

Relevancia

  1. A jelenlegi szabályozás milyen mértékben tud reagálni az alább felsorolt érintettek szükségleteire, érdekeire és elvárásaira, illetve melyek ezek?
    1. Fogyasztók és az őket képviselő szervezetek
    2. Gazdasági szereplők, ideértve az élelmiszeriparban tevékenykedőket
    3. Tagállamok illetékes hatóságai
  1. Mennyire vették figyelembe az 1935/2004/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései a tudományos fejlődést, illetve mennyire segítették elő a prioritások meghatározását és az innovációt?

Egységesség

  1. Mennyire koherens az 1935/2004/EK rendelet, ideértve a végrehajtási aktusait is? (belső koherencia)
  1. Mennyire illeszkednek az 1935/2004/EK rendelet és annak végrehajtási intézkedései – ideértve a kockázatértékelési és kockázatkezelési módszereket is – más releváns jogszabályokhoz és szakpolitikákhoz? (külső koherencia)

Uniós hozzáadott érték

  1. Melyek az 1935/2004/EK rendelet uniós többletértékei, figyelembe véve a főbb célkitűzéseit?

A meglévő információk és adatgyűjtés

Jóllehet az 1935/2004/EK rendeletet nem volt kötelező nyomon követni, rendelkezésre állnak jelentős mennyiségben olyan információk, amelyek segítik az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogi szabályozás értékelését.

A Közös Kutatóközpont (JRC) 2017-ben alaptanulmányt tett közzé, amelyben átfogó képet nyújt az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó tagállami szabályozás helyzetéről és európai piacairól. A tanulmány összetett, ám értékes ellátási láncról ad számot, azonban olyan problémákat is feltár, melyek a tagállami intézkedések eredményességét és egységességét, a kockázatértékelési rendszereket, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségét és a rendelkezések végrehajthatóságot érintik. Mindez szürke zónákat eredményez a biztonság területén. A tanulmány továbbá rávilágít arra, hogy a tagállami eszközök sokfélesége terhet ró a vállalatokra.

Miközben a Bizottság a közelmúltban más szektoriális vagy horizontális szabályozást tanulmányozott, fény derült az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jelenlegi jogszabályok bizonyos hibáira is. Az általános élelmiszerjog célravezetőségi vizsgálatából például kiderült, hogy hiányosságok vannak az egyéb másodlagos jogszabályokban előírt engedélyezési eljárások terén, ami például azokat az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat érinti, amelyek nem műanyagok. Az egységes piaci stratégia értelmében meg kell erősíteni az egységes árupiacot és javítani kell az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó kölcsönös elismerés elvét. A vegyi anyagokra vonatkozó legfontosabb jogszabályok célravezetőségi vizsgálatát alátámasztó tanulmány pedig a különböző szabályozási területek közötti egységesség hiányára hívja fel a figyelmet az adatok, a tudományos bizonyítékok, valamint a kockázatkezelési eljárások és intézkedések tekintetében.

Az EFSA nemrégiben közzétette véleményét a kockázatértékelés fejlődéséről, amely megvizsgálta az élelmiszerekben található vegyi anyagok biztonsági értékelésének eljárásait, különös tekintettel arra, hogy ezek a biztonsági értékelések hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok értékelését. Az EFSA véleménye az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kész anyagokra és termékekre, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok gyártása során létrejött, nem szándékosan hozzáadott anyagokra. Az EFSA emellett vizsgálja azokat az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat is, amelyekre vonatkozóan nincs egységes uniós szintű szabályozás. Ennek eredménye például az EFSA Scientific Cooperation (tudományos együttműködés) munkacsoportjának jelentése, amely rávilágított arra, hogy az élelmiszerügyi tudományos bizottság (SCF) 1991-es iránymutatásai óta az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő nem műanyagokban használt összetevők közül a tagállamok csak 230-nak vizsgálták meg a lehetséges veszélyeit. Az élelmiszer-összetevők és csomagolóanyagok hálózata az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagoktól eltérő kockázatértékelésével kapcsolatos ismeretek hiányát kívánja pótolni.

Az Európai Parlament 2016 márciusában tanulmányt tett közzé az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokról szóló 1935/2004/EK rendelet végrehajtásának értékeléséről. A tanulmány alapjául egy felmérés szolgált, amelyben az érdekeltek 2015. december és 2016. február között véleményt nyilváníthattak a rendelet működéséről. A jelentés szerint az, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok egy részét az EU nem szabályozza, kedvezőtlenül hat a belső piac működésére és az élelmiszerbiztonságra. Az érdekeltek nagy része vélte úgy (vállalatok, fogyasztók, környezetvédelemmel és egészséggel foglalkozó civil szervezetek, kutatók, tagállami illetékes hatóságok), hogy ezeket az anyagokat is uniós szinten egységesen kellene szabályozni.

A meglévő információk kiegészítése és az értékelés elősegítése érdekében készül egy másik tanulmány is, amely tényszerű, megismételhető, minőségi és mennyiségi adatokkal, valamint átfogó elemzéssel fogja segíteni a Bizottság értékelő munkáját. A tanulmány adalékul fog szolgálni az értékelést részletező bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz, amely tényszerű következtetéseket és lehetséges ajánlásokat fog tartalmazni a kérdéses anyagok jelenlegi szabályozásának javítására.

Ütemezés

Az értékelés – az információk terjesztésével és a bizottsági szolgálati munkadokumentum elkészítésével – várhatóan 2020 elején fejeződik be. Az egyes konzultációs tevékenységekkel kapcsolatos információkért lásd a konzultációs eszközöket részletező lenti táblázatot.

Konzultáció az érintettekkel

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok szabályozásának sikeres értékeléséhez fontos, hogy az érintettek a folyamat egészében részt vegyenek.

A konzultáció célja, hogy valamennyi érintett megszólaljon, és hogy bizonyító jellegű információk, adatok és ismeretek kerüljenek a Bizottság birtokába az 1935/2004/EK rendeletnek, valamint rendelet kapcsolódó és végrehajtási intézkedéseinek a működéséről és alkalmazásáról. Az érintettek beszámolhatnak a rendelet hatályával és a rendeletben előírt közelítésmódokkal kapcsolatos tapasztalataikról és véleményükről, valamint rámutathatnak a jelenlegi szabályozásból fakadó problémákra, pozitív vagy negatív hatásokra, ideértve a váratlan helyzeteket is. A Bizottság úgy fogja kidolgozni a konzultációs tevékenységeket, hogy a kapott visszajelzések révén könnyebben tudja megválaszolni az értékelési kérdéseket.

A konzultáció témái többek között: az engedélyezett anyagok pozitív listái, engedélyezési eljárások, kockázatértékelési és kockázatkezelési módszerek, a rendelet végrehajthatósága és a végrehajtás módjai, helyes gyártási gyakorlat (ideértve az átláthatóságot és a nyomon követhetőségi eljárásokat), a rendelet és a kapcsolódó intézkedések végrehajtásának költségei, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó rendelet tagállamok általi végrehajtása azokban az esetekben, ahol nincs konkrét uniós szabályozás.

Az érdekelt felek tevékenységeiről (ideértve a konzultáció módszereit és az eredményeket) összefoglaló jelentés készül, amelyet ezen a weboldalon teszünk közzé.

Az érdekeltek

Az érdekeltek főbb kategóriáiról a lenti táblázat ad áttekintést. A konzultációs folyamatban remélhetőleg nagy számban fognak részt venni a köz- és a magánszektor tudományos és technikai szakértői. Terveink szerint a fogyasztóvédelmi és civil társadalmi szervezetek (NGO-k) tagjai is megfelelő arányban képviseltetik majd magukat. Kifejezetten figyelni fogunk arra, hogy a konzultáció céljából kiválasztott és megkeresett gazdasági szereplők (és képviselőik, különös tekintettel a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok teljes ellátási láncát lefedjék. Részvételre kérjük föl a tagállami hatóságokat, az uniós intézményeket és a szupranacionális szerveket, valamint minden olyan érdekeltet is, aki konzultációs, jogi vagy kommunikációs tevékenységet folytat.

Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság listát vezet az érdekelt felekről. Ha újabb részvételi szándékról értesül, a listát bővíti. A Bizottság a listán szereplő feleket kéri föl az értékelésben való részvételre, és őket értesíti a fejleményekről és a legfontosabb eseményekről (ezeket az információkat a weboldalon is közzéteszi).

Az érdekcsoportok nem kimerítő listája

CSOPORT

BEMUTATÁS

Uniós polgárok és fogyasztók

A magánszemélyek és a fogyasztók az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok végfelhasználói, ezért mindenképpen be kell őket vonni a konzultációs folyamatba. Célzott konzultációs eszközökkel fogjuk vizsgálni, hogy a fogyasztóknak milyen ismereteik és elképzeléseik vannak ezekről az anyagokról (pl. milyen információkhoz férnek hozzá a felhasználásukról), és hogy mi a véleményük róluk.

Egyéni gazdasági szereplők

Olyan gazdasági szereplők, amelyek élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkoznak, pl. importőrök és élelmiszeripari vállalkozások (különösen a hivatalos szervezetek által nem képviselt kkv-k és mikrovállalkozások).

Szakmai szervezetek

Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság a weboldalán listát vezet az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó szakmai szervezetekről. Az ilyen szervezetekkel kapcsolatban a Közös Kutatóközpont jelentése is szolgál információkkal. Kiemelt figyelmet fogunk szentelni az érintett anyagokkal foglalkozó kkv-kat és mikrovállalkozásokat képviselő szakmai szervezeteknek. Ebbe a csoportba tartoznak az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok ellátási láncának egy-egy szakaszát – pl. a vegyipart, a harmadik országokból történő áruimportot és az élelmiszeripart – képviselő magánszemélyek is.

Kormányzati hivatalok

Például az egyes tagállamok központi illetékes hivatalai, helyi vagy regionális végrehajtó szervei és vizsgálati laboratóriumai, mint pl. a nemzeti referencialaboratóriumok. Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság weboldalán átfogó lista található a tagállamok illetékes hatóságairól és elérhetőségükről.

Uniós intézmények, szervek és ügynökségek

Ide tartozik az EU referencialaboratóriumának minőségében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, valamint más releváns ügynökségek, mint pl. az uniós kockázatértékelést végző Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA). Ebbe a csoportba tartozik az Európai Parlament is.

Szupranacionális vagy nemzetközi szerv

Ide tartozik például az Európa Tanács és más nem uniós közhatóság vagy kormányzati hivatal.

Szakosodott tudományos intézmények, szakértők és magánlaboratóriumok

A célzott konzultációs tevékenységekben részvételre kérjük föl az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok terén (pl. kutatási/tudományos intézményekben vagy a magánszférában) tevékenykedő tudományos szakértőket. Ide tartoznak pl. a kérdéses anyagok kockázatértékelésében és -kezelésében részt vevő intézmények, valamint agytrösztök, kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények.

Nem kormányzati szervezetek

Olyan nonprofit, magánszemélyekből álló nem kormányzati szervezetek, amelyek a kormánytól függetlenül működnek, és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkoznak.

Tanácsadók

Ide tartoznak pl. a szakmai tanácsadással foglalkozó irodák, ügyvédi irodák, független (önfoglalkoztató) tanácsadók.

Ismeretterjesztő szervezetek

Olyan (nonprofit vagy más) szervezetek, amelyek részt vesznek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos információk terjesztésében.

A konzultáció eszközei

A konzultációs folyamat és stratégia különböző szakaszai más-más konzultációs tevékenységet tesznek szükségessé. Az egyes érdekcsoportoktól függően a konzultáció lefolytatása céljából különböző eszközök és módszerek használatára kerül majd sor.

2017. november 28. és december 26. között négy héten keresztül valamennyi érdekelt fél véleményezhette az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok értékelésének ütemtervét. Ez volt a konzultációs eljárás első szakasza. A Bizottság itt arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak az érdekeltek a konzultáció általános módszereiről. Összesen 26 érdekelt fél nyilvánított véleményt, köztük gazdasági és civil szervezetek.

Az elsődleges adatgyűjtés ezért az alábbi konzultációs eszközökkel valósul meg (az időpontok megerősítendők):

TEVÉKENYSÉG

BEMUTATÁS

ÜTEMEZÉS

(becslés)

Műhelytalálkozók

Annak érdekében, hogy az érdekeltek aktívan részt tudjanak venni az értékelésben, összesen két műhelytalálkozóra fog sor kerülni. Az értékelés első részében, a bevezető szakaszban szervezett műhelytalálkozó célcsoportja az összes érdekcsoport (volt). Az értékelés vége felé újabb műhelytalálkozóra kerül sor, ahol a Bizottság ismerteti elemzéstervezetét, a résztvevőknek pedig lehetőségük lesz reagálni a benne szereplő megállapításokra, a dokumentum esetleges kiigazítása céljából. A két műhelytalálkozó helyszíne Brüsszel.

1. műhelytalálkozó
2018. szeptember 24.

2. műhelytalálkozó
2019. szeptember

Célzott interjúk

Az interjúk alanya az uniós tagállamok és más érintett országok (pl. Svájc, Norvégia) érdekeltjei. Az interjúk fő célja, hogy megvizsgáljuk, elemezzük és alátámasszuk az elsődleges érdekelt feleknek a jogszabályok gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatait, illetve az azzal kapcsolatos észrevételeiket. Az interjúk egyéb témái: kockázatértékelési és kockázatkezelési módszerek, pozitívlistás megközelítés, helyes gyártási gyakorlat alkalmazása és a rendeletek végrehajthatósága.

2018. szeptember – 2019. április

Fókuszcsoportok

A fókuszcsoportok értekezletein az érdekeltek szakértői vesznek részt. A résztvevők számot adnak ismereteikről és tapasztalataikról az 1935/2004/EK rendelet alkalmazásának fő vetületeivel kapcsolatban. A fókuszcsoport az értekezletek mindegyikén egy konkrét témával foglalkozik, és konkrét célkitűzéseket kell megvalósítania.

2018. szeptember – 2019. április

Esettanulmányok

A cél az, hogy konkrét példákat találjunk az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok szabályozásának működésére, vagyis hogy feltárjuk a 1935/2004/EK rendelet alkalmazásával kapcsolatos bevált módszereket és problémás területeket. Ezek a példák ki fogják egészíteni a más módon (pl. másodelemzések, fókuszcsoportok, műhelyértekezletek révén) összegyűjtött sokrétű információt, és alapul fognak szolgálni a további kutatáshoz és adatgyűjtéshez.

A vizsgálat időtartama

Nyilvános konzultáció

A nyilvános konzultáció 2019. február 11-én indult a Bizottság Minőségi Jogalkotási portálján az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat részeként. A konzultáció az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre áll, és célja a közvélemény, többek között a fogyasztók véleményének feltárása az értékelési kérdések megválaszolása által.

2019. február 11. – 2019. május 6.

Kkv-panelvizsgálat

Az információkat a kkv-któl, közvetlenül a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság által kezelt Enterprise Europe Networkön keresztül fogjuk begyűjteni.

A vizsgálat időtartama

A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó munkacsoportja

A csoport az uniós tagállamok kormányzati szakértőiből áll, akik az érintett anyagok uniós szabályozásának fejlődéséről osztják meg egymással véleményüet és nézeteiket. A csoportot évente kb. ötször hívják össze pl. olyan témák megvitatása céljából is, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szabályozás értékeléséhez.

Kb. két-háromhavonta egyszer

Rendelkezésre álló dokumentumok (angolul)

Dokumentum

Összefoglaló/magyarázat

Dátum

Link/PDF

Az értékelés ütemterve

Az ütemterv ismerteti az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok szabályozásának értékelésére vonatkozó kezdeményezést.

2017. november 28.

Az értékelés, illetve a célravezetőségi vizsgálat ütemterve

A Közös Kutatóközpont alaptanulmánya

A tanulmány feltérképezi az ágazat jelenlegi ellátási láncát, és részletes tájékoztatást nyújt az ezen anyagokra vonatkozó hatályos tagállami vagy más intézkedésekről.

2017. január 18.

Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, nem harmonizált anyagok szabályozási és piaci helyzete az EU-ban

Előadás a „kölcsönös elismerés” fogalmáról

A prezentáció ismerteti a kölcsönös elismerés elveit, a kölcsönös elismerés értékelésével és a jövőbeni szabályozással kapcsolatos megállapításokat, és a tagállamok között megvitatott kérdéseket a PAFF Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó szakértői munkacsoporti ülésén.

2018. december 18.

Kölcsönös elismerés az áruk területén

Előadás a pozitív, engedélyezett anyagokat tartalmazó listákról

A prezentáció és az azt kísérő munkalap bemutatja az FCM-ekben használt anyagok szabályozására vonatkozó pozitív, engedélyezett anyagokat tartalmazó listához használt megközelítés lehetséges előnyeit és hátrányait, melynek céljaa tagállamok közötti vita ösztönözése volt a PAFF Élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokkal foglalkozó szakértői munkacsoportjában.

2019. február 25.

A pozitív, engedélyezett anyagokat tartalmazó lista fejlesztéséről szóló áttekintés

Az FCM-ek szabályozására használt, pozitív, engedélyezett anyagokat tartlamzó listák alkalmazása.

Presentation and discussion on REACH and FCMsThe presentation describes the REACH Regulation and the links with FCM. The accompanying document was used to stimulate discussion amongst Member States on the possible gaps and overlaps of rules on FCMs with REACH in a focus group3 May 2019Presentation Discussion
Summary of public consultationFactual summary report of the public consultation2 July 2019FCM – Summary Report
Summary of SME Panel consultationFactual summary report of the SME Panel consultation2 July 2019FCM – Summary Report of SME Panel
Focus group discussion on non-harmonised FCMsThe document was used to stimulate discussion amongst Member States on the issues concerning non-EU/ national FCM rules in a focus group.2 July 2019FCM – Summary Report of SME Panel

Kapcsolat

Ha kérdése van vagy bővebb információt szeretne kapni az értékelésről, lépjen velünk kapcsolatba e-mailen: SANTE-FCM-EVALUATION@ec.europa.eu.

Available language versions