INSEPARABLE
Eat, Buy and Sell Sustainable Fish

FAQ

FAQ

Mik is azok a fenntartható forrásból származó tengeri élelmiszerek?

A fenntartható forrásból származó tengeri élelmiszerek közé tartoznak azok a halak, puhatestűek vagy rákfélék, amelyek kifogása vagy tenyésztése nem károsítja sem a vadon élő állományokat, sem a tengeri környezetet. A halászatban ez a fogalom azokra az állományokra vonatkozik, amelyeket nem halásznak túl, és amelyek kiaknázása nem károsítja az ökoszisztémát. Magyarán szólva a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból nem használunk fel többet annál, mint amely még lehetővé teszi a természetes megújulásukat. A fenntarthatóság nagyon fontos a halászattól függő ágazatok és közösségek hosszú távú megélhetése és prosperitása szempontjából Európában és világszerte egyaránt.

Mit tehetek én?

Fogyasztóként Ön is sokat tehet a fenntarthatóságért azáltal, hogy tudatos és felelősségteljes döntéseket hoz és körültekintően tájékozódik vásárlás előtt. Ha – akár szaküzletben, akár élelmiszer-áruházban – halat vásárol vagy étteremben rendel halételt, érdeklődjön a halárusnál, illetve a felszolgálónál, hogy a megvételre/fogyasztásra kínált halat fenntartható módon, az ökológiai szempontok tiszteletben tartásával halászták-e. A halárus vagy a pincér (vagy ha ő nem, a szakács vagy az étlapfelelős) minden bizonnyal felvilágosítással fog tudni szolgálni arról, hogy mikor van az egyes halfajták halászati időszaka, vagy hogy mely fajok esetében kerülendő különösen az – állományregenerálódás szempontjából kulcsfontosságú – fiatal példányok fogyasztása.

Fedezzen fel új halfajtákat – jelenleg a kereslet túlnyomó részét csak néhány halfaj képezi, tehát ezeknek a fajtáknak az állományaira jelentős nyomás nehezedik a fogyasztók részéről. A kormányokra és a megfelelő jogi szabályozásra fontos szerep hárul, de egyéni döntéseikkel a fogyasztók is számottevően befolyásolhatják a piaci kínálatot. Azáltal, hogy a fenntartható forrásból származó halászati termékeket részesítik előnyben, félreérthetetlenül jelzik a halgazdaságok és az ágazat egésze felé a keresleti oldalon jelentkező igényeket. Sok múlik tehát rajtunk, fogyasztókon.

Hol találom meg a szükséges információkat ahhoz, hogy megfelelően tudjak dönteni?

Több támpont alapján tud tájékozódni. Nézzen utána a szükséges információknak a halászati szaklapokban, tájékoztató kiadványokban és az interneten. Ellenőrizze gondosan a halászati termékek csomagolásán elhelyezett címkéken, hogy a termék milyen tanúsítással rendelkezik, és hogy ez a tanúsítás mit is jelent. Beszéljen halárusával, aki bizonyára értékes felvilágosítással és sok hasznos tanáccsal tud szolgálni, és további ízletes, ám a fogyasztók által még kevésbé ismert halfajtát tud ajánlani Önnek. Sok olyan, fenntartható forrásból származó halfajta létezik, amelynek a halászata környezetbarát módon folyik, és amely gyakran olcsóbb, mint a közismertebb fajták. A fenntartható forrásból származó, kevésbé ismert halfajták választásával tehát Ön nemcsak felelősségteljes magatartást tanúsít, hanem kulináris élményekkel is gazdagodik. Ne féljen az új ízektől, elevenítse fel a nagyszülők régi jól bevált receptjeit!

Nem kerül többe a fenntartható forrásból származó hal?

Számos kevésbé ismert, fenntartható forrásból származó halfajta nemhogy drágább, hanem egyenesen olcsóbb! A fenntartható forrásból származó, népszerű halfajták közül egynéhányat valóban egy kicsit drágább, de ez az árkülönbözet az állománymegóvást és az ökoszisztémák védelmét szolgálja, és hozzájárul az ágazatban dolgozók tisztes megélhetéséhez Európa-szerte és a világ más részein. Ezeknek az intézkedéseknek hála a tengeri halállományok újra növekedésnek indulhatnak, ami magasabb halászati hozamokat, a halászok számára kisebb költségeket, a fogyasztók számára pedig alacsonyabb árakat fog eredményezni.

Mire kell odafigyelni a címkén?

A csomagoláson elhelyezett címkékből tájékozódhat arról, hogy a vásárolt halászati termékeket hol és milyen módon tenyésztették, illetve halászták. Fel van tüntetve rajtuk például, hogy a halászati termék akvakultúra-gazdálkodásból vagy vadon élő állományokból származik-e, és hogy milyen halászhálót használtak.

Mi az a túlhalászat, és miért baj az, ha túl sokat halásznak valamelyik állományból?

A túlhalászat egész egyszerűen azt jelenti, hogy túl sok halat fogunk ki vizeinkből. Ahhoz, hogy a megújuló halászati erőforrások valóban megújulhassanak (vagyis fenntarthatók legyenek), időt kell hagynunk a halállományok regenerálódására. Nem maradhatunk közömbösek az egyes halfajok túlhalászata iránt, hiszen az ökoszisztémák egyensúlya kényes, és ha a mérleg bármelyik irányba elbillen, annak hatását más tengeri élőlények is megérzik. Sajnos elképzelhető, hogy a probléma olyan méreteket ölt, ami egyes fajok fennmaradását veszélyezteti. Az állománymegóvás érdekében tehát arra van szükség, hogy a már amúgy is fogyatkozóban lévő halállományok intenzív kiaknázása helyébe az eddig megkímélt, nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló halfajok mértékletes halászata lépjen.

Nem csak a halászokat érinti mindez?

A halászat módja valóban kihat a halászati termékek fenntarthatóságára, de a fogyasztáson is nagyon sok múlik. Továbbra is nagyon fontos, hogy az uniós intézmények és az EU tagállamainak kormányai milyen intézkedéseket hoznak a halászat szabályozásának javítására és az ahhoz kapcsolódó környezeti hatások mérséklésére. De legalább ekkora az ellátási lánc mentén helyet foglaló gazdasági szereplők felelőssége is azért, hogy tevékenységüket a fenntarthatósági kritériumokhoz igazítsák. Az ágazati erőfeszítéseket pedig a fogyasztók fokozott szerepvállalásának kell kísérnie. A fenntarthatóság mindannyiunk közös célkitűzése, melyet csak együttes erővel tudunk megvalósítani.

Mi az a visszadobás?

A halászok időnként visszadobják az általuk szükségtelennek ítélt, kifogáskor gyakran már nem élő halakat. A halászok számára sokszor nehézséget okoz, hogy csak a kívánt halfajtákat fogják ki – különösen akkor, amikor egyszerre többféle fajtát halásznak. Ez a szükségtelen pazarlás károsan hat a halállományok egészségére. Az EU, e káros hatásokat felismerve, hamarosan be fogja tiltani a visszadobás gyakorlatát, és a megújult közös halászati politika keretében egyfelől segíteni fogja a halgazdaságokat abban, hogy javítsák a halászeszközök hatékonyságát, másfelől intézkedéseket fog hozni azért, hogy az ágazat a lehető legjobban hasznosítani tudja az összes kifogott halat.

A fenntartható forrásból származó halászati termékek üzleti szempontból kifizetődők?

A fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés, kiváltképp, ha tanúsítás igazolja azt, növeli a szóban forgó termék hozzáadott értékét, hiszen a fogyasztók megbizonyosodhatnak arról, hogy az általuk vásárolt termék kíméli a környezetet és óvja a halállományok egészségét. Ez nemhogy nem árt az ilyen termékeket értékesítő kereskedőknek, hanem fel is lendítheti üzleti vállalkozásukat. A fenntarthatóság egyben a jó minőség szinonimája, ezért új üzleti lehetőségeket és piacokat nyithat meg a kereskedők előtt. Emellett biztosítékot nyújt az ágazati szereplőknek arra, hogy az általuk forgalmazott halászati termékek a jövőben is elegendő mennyiségben rendelkezésre fognak állni.

Az akvakultúra-gazdálkodásból származó halászati termékek megfelelnek a fenntarthatósági kívánalmaknak?

Az akvakultúra-gazdálkodásból származó halászati termékek enyhítik a halászat által érintett, vadon élő állományokra nehezedő nyomást. Az EU élen jár az akvakultúra-gazdálkodás további fajokra történő kiterjesztésében, valamint új takarmányok és tenyésztési eljárások kifejlesztésében. Más ágazat tevékenységeihez hasonlóan az akvakultúra-gazdálkodás is inkább árt, ha felelőtlenül végzik, de az EU erre vonatkozó szabályai gondoskodnak arról, hogy az európai halgazdaságokból származó halászati termékek biztonságosak és jó minőségűek legyenek, valamint megfeleljenek a fenntarthatósági szempontoknak.

Hathatós uniós szabályok biztosítják, hogy az akvakultúra-termékek megfeleljenek a fenntarthatósági kritériumoknak, az ökoszisztémák védelemben részesüljenek, és hogy a halászati termékek kielégítsék a lehető legszigorúbb környezeti, állatjóléti és egészségügyi normákat. Ezeknek a normáknak a betartása némileg növeli ugyan a költségeket, és bizonyos mértékig megnehezíti az uniós halgazdaságok számára, hogy felvegyék a versenyt az importtermékekkel, de hosszú távon minden érdekelt fél javát szolgálja. Az EU meg van győződve arról, hogy a fenntartható akvakultúra-gazdálkodásé a jövő.

Mi köze van mindennek az új közös halászati politikához?

A közös halászati politika (KHP) az európai halászati és akvakultúra-tevékenységek összességére vonatkozó szabályokat és intézkedéseket tartalmazza. A KHP tehát az ágazat minden szereplőjét – a halászokat, a halgazdaságokat és a kereskedőket – egyaránt érinti. A fenntarthatóságra tekintettel a KHP meghatározza például a kifogható halak mennyiségét, valamint azt, hogy a halászok hol és mely időszakokban halászhatnak. Biztosítja emellett az ágazat védelmében hozott szabályok érvényre juttatását. A KHP keretében az EU például fellép az illegális halászattal szemben, amely számottevően megnehezíti a fenntartható halászatot folytató tisztességes piaci szereplők helyzetét. A KHP világosan meghatározza a piaci működés kereteit, ezáltal hozzájárul az átláthatóság és a versenyképesség növekedéséhez, és segíti az ágazati szereplőket abban, hogy együtt alkalmazkodni tudjanak az új körülményekhez.

A közös halászati politika kulcsszerepet játszik abban, hogy az európai halászat fenntarthatóvá váljon, egyben világosan jelzi külföldi partnereinknek az EU vezető szerepét ezen a területen. Hiszen az egyre inkább a kölcsönös függéssel jellemezhető globalizálódó világunkban elengedhetetlen, hogy ki-ki a szerepének megfelelően hozzájáruljon a fenntartható halászat és a fenntartható halfogyasztás biztosításához világszerte. A közös halászati politikán keresztül az EU az ágazattal karöltve mindent megtesz azért, hogy megerősítse globális vezető szerepét a halászatra, a halgazdálkodásra és az akvakultúra-termelésre vonatkozó normák érvényre juttatása és alkalmazása terén.

Az Európai Unió egyedül munkálkodik a fenntartható halászat és akvakultúra-gazdálkodás előmozdításáért?

Az EU sok szervezettel szorosan együttműködve törekszik a fenntartható halászat előmozdítására. Az EU független szakmai testületek – például a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) – által nyújtott, a rendelkezésre álló legjobb tudományos tanácsok és szakvélemények birtokában hozza meg szakpolitikai intézkedéseit.

Az EU felkér minden érdekelt felet – a halászszervezetektől a civil szervezeteken át a nemzeti hatóságokig –, hogy vegyen részt az új jogszabályok kialakításában. Az EU feltett szándéka, hogy javítsa az ágazat környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát és gondoskodjon a halászat és az ahhoz kapcsolódó lehetőségek és munkahelyek biztos jövőjéről.

„Az Elválaszthatatlanok vagyunk” elnevezésű kampány sikere nagyban függ az érdekelt felek kötelezettségvállalásától, valamint az egyének és szervezetek kezdeményezéseitől.