2020. augusztusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. november.

Érdekességek

2019-ben az EU-27 népességének több mint egyötöde (20,3%) 65 éves vagy annál idősebb volt.

Az előrejelzések szerint a 80 évesek és idősebbek aránya az EU-27 népességén belül 2019 és 2100 között két és félszeresére fog nőni, 5,8%-ról 14,6%-ra.

[[File:Population_structure_and_ageing-interactive_YB2020-HU.xlsx]]

A 65 éves vagy idősebb népesség részarányának növekedése 2009 és 2019 között

Ez a cikk a demográfiai elöregedés hatását tekinti át az Európai Unióban (EU), azt a folyamatot, amelynek valószínűleg nagy jelentősége lesz az elkövetkező évtizedekben. A tartósan alacsony születésszám és a hosszabb várható élettartam átalakítja az EU-27 korfájának formáját; valószínűleg a legfontosabb változás – amely már ma is érzékelhető az EU-27 több tagállamában –, hogy markáns átmenet lesz megfigyelhető egy jóval idősebb népességszerkezet irányába.

Ennek eredményeként az EU-27-ben a munkaképes korúak aránya csökken, miközben a nyugdíjasok relatív száma növekszik. Az elkövetkező évtizedekben az időskorúak teljes népességhez viszonyított aránya jelentősen nőni fog. Ez növekvő terhet jelent a munkaképes korúak számára, akiknek elő kell teremteniük az öregedő népesség számára szükséges szociális szolgáltatások költségeinek fedezetét.

Teljes cikk

Az időskorúak részaránya folyamatosan nő

Becslések szerint 2019. január 1-jén az EU-27 népessége 446,8 millió volt. Az EU-27 népességének 15,2%-a gyermek (0–14 éves), míg a munkaképes korúnak tekinthető személyek (15–64 éves) a népesség 64,6%-át tették ki (lásd az 1. táblázatot). Az időskorúak (65 évesek vagy idősebbek) részaránya 20,3% volt (ez az előző évhez képest 0,3 százalékpontos, a 10 évvel korábbi adathoz képest pedig 2,9 százalékpontos növekedés).

2019-ben az EU-27 összes tagállama közül a gyermekek teljes népességhez viszonyított aránya Írországban (20,5%), Franciaországban (18,0%) és Svédországban (17,8%) volt a legnagyobb, a legkisebb arányt pedig Olaszországban (13,2%), Németországban (13,6%), Máltán és Portugáliában (mindkét országban 13,7%) mérték. A 65 éves vagy idősebb korcsoport teljes népességhez viszonyított aránya Olaszországban (22,8%), Görögországban (22,0%), Portugáliában és Finnországban (mindkét országban 21,8%) volt a legnagyobb, míg Írországban (14,1%) és Luxemburgban (14,4%) volt a legkisebb.

<image zoom="100">
1. táblázat: A népesség korszerkezete főbb korcsoportok szerint, 2009 és 2019
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

Az Egyesült Királyság, valamint az EFTA- és a tagjelölt országok népességszerkezete hasonló volt az EU-27-ben általában megfigyelhető népességszerkezethez; a legfontosabb kivételek Izland és Törökország (ahol a népességszerkezet Írországéhoz hasonlított): ebben a két országban a legfiatalabb korcsoport aránya nagy (19,0%, illetőleg 23,4%) volt, míg a 65 éves és idősebb korcsoport a teljes népesség viszonylag kis hányadát tette ki (14,2%, illetőleg 8,8%). Albániában és Észak-Macedóniában is viszonylag alacsony a 65 éves és idősebb korcsoport aránya (14,1%). Mindazonáltal a lakosság elöregedésének tendenciája ezekben az országokban is megfigyelhető (lásd az 1. ábrát).

<image zoom="100">
1. ábra: A 65 éves vagy idősebb népesség részarányának növekedése 2009 és 2019 között
(százalékpont)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

A medián életkor Olaszországban a legmagasabb

Az EU-27 népességének medián életkora egyre növekszik, 2019. január 1-jén 43,7 év volt (lásd a 2. ábrát). Ezt azt jelenti, hogy az EU-27 népességének fele idősebb volt, mint 43,7 éves, fele pedig fiatalabb. Az EU-27 tagállamaiban a medián életkor az írországi és ciprusi 37,7 évtől az olaszországi 46,7 évig terjedt, ami megerősíti a tagállamokban mért viszonylag fiatal, illetve viszonylag idős népességszerkezetet. Az EFTA-tagországokban és a tagjelölt országokban 2019-ben mért medián életkor alacsonyabb volt az EU-27-es adatoknál, kivéve Liechtensteint (44,2 év) és Szerbiát (43,7 év, amely egyenlő az EU-27-es adattal).

<image zoom="100">
2. ábra: A népesség medián életkora, 2009 és 2019
(év)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

Az EU-27-ben 2009 és 2019 között a medián életkor 2,7 évvel nőtt (átlagosan évi 0,3 évvel), 41,0 évről 43,7 évre. A medián életkor az EU-27 valamennyi tagállamában nőtt – Spanyolországban, Portugáliában, Litvániában, Görögországban, Írországban és Szlovákiában legalább 4,0 évvel –, kivéve Svédországot, ahol csökkent (2009-től 2019-ig 40,7 évről 40,5 évre). Az elmúlt 10 évben Albániában nőtt a legnagyobb mértékben a medián életkor, éspedig a 2009-es 31,1 évről 2019-ben 36,7 évre, vagyis 5,6 évvel, (lásd a 2. ábrát).

Alig több mint három munkaképes korú jut egy 65 éves vagy idősebb személyre

A koron alapuló eltartottsági ráták felhasználhatóak azon támogatás szintjének tanulmányozására, amelyet a munkaképes korú népesség a fiatalabbak és/vagy idősebbek számára nyújt; ezek a ráták a fiatalabb és/vagy idősebb népességnek a munkaképes korú népességhez viszonyított relatív számában jutnak kifejezésre. 2019. január 1-jén az EU-27-ben az időskori eltartottsági ráta 31,4% volt (lásd a 2. táblázatot), tehát alig több mint három munkaképes korú jutott egy 65 éves vagy idősebb személyre. Az EU-27 tagállamaiban az időskori eltartottsági ráta a Luxemburgban mért 20,7%-os és az Írországban mért 21,6%-os alsó érték, valamint az Olaszországban mért 35,7%-os, a Finnországban mért 35,1%-os és a Görögországban mért 34,6%-os felső érték között volt, azaz az alsó értékeknél csaknem öt munkaképes korú, a felső értékeknél pedig kevesebb mint három munkaképes korú jutott egy 65 éves vagy idősebb személyre.

<image zoom="100">
2. táblázat: A népesség korszerkezetének mutatói, 2019. január 1.
(%)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind)

A gyermeknépesség eltartottsági rátája és az időskori eltartottsági ráta összege a teljes eltartottsági ráta (kiszámításához a fiatal és az idős eltartott személyek együttes számát hasonlítjuk a munkaképes korúnak tekinthető, azaz 15–64 éves népességéhez). Ez a mutató 2019-ben az EU-27-ben 54,9% volt, azaz körülbelül két munkaképes korú jutott egy eltartottra. A teljes eltartottsági ráta 2019-ben az EU-27 tagállamai közül Luxemburgban (43,8%) volt a legalacsonyabb, a legmagasabb pedig Franciaországban (61,5%).

Általánosságban az EU-27 területén az időskori és a teljes eltartottsági rátákban emelkedő tendencia figyelhető meg. Az időskori eltartottsági ráta az elmúlt évtizedben 5,4 százalékponttal emelkedett (a 2009-es 26,0%-ról 2019-re 31,4%-ra), míg a teljes eltartottsági ráta ugyanebben az időszakban 5,9 százalékponttal nőtt (a 2009-es 49,0%-ról 2019-re 54,9%-ra).

Múltbeli és jövőbeli öregedési tendenciák az EU-27-ben

A népesség elöregedése Európában több évtizeddel ezelőtt kezdődött, és hosszú távú tendenciának tekinthető. Megfigyelhető a népesség korszerkezetének átalakulásában, és tükröződik az időskorúak növekvő arányában, amihez a munkaképes korúak teljes népességhez viszonyított arányának csökkenése társul.

A korfák (lásd a 3. és a 4. ábrát) a népesség megoszlását ábrázolják nem és ötéves korcsoportok szerint. Minden egyes sáv az adott nem és korcsoport teljes népességen belüli arányának felel meg (a férfiakat és a nőket együttesen véve). Az EU-27 korfája 2019. január 1-jén alul keskeny és romboid alakú a II. világháború után több európai országban tapasztalt magas termékenységi ráta (közismerten „baby boom”) következtében kialakult „babyboom” generáció miatt. Ők már a nyugdíjasok számát növelik, ahogy azt a 2004. évi korfával történő összehasonlítás is mutatja. A korfán a „baby boom” demográfiai hullám felfelé halad, ami a munkaképes korú népességet és a fa tövét keskenyebbé teszi – ez látható a 3. ábrán.

<image zoom="100">
3. ábra: Az EU-27 korfái, 2004 és 2019
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjangroup)

A 65 éves és idősebb népesség aránya az EU-27 minden tagállamában, az összes EFTA-országban és tagjelölt országban, valamint az Egyesült Királyságban egyaránt nő. Az elmúlt évtizedben a növekedés a finnországi 5,1 százalékpont, a csehországi 4,7 százalékpont és a máltai 4,5 százalékpont, illetve a németországi 1,1 százalékpont, valamint a luxemburgi 0,4 százalékpont között szóródik. Az elmúlt évtizedben (2009–2019) az EU-27 egészére nézve 2,9 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető (lásd az 1. ábrát). Másrészről az EU-27 népességén belül a 15 évesnél fiatalabb népesség aránya 0,2 százalékponttal csökkent (lásd az 1. táblázatot).

Az időskorúak relatív arányának növekedése magyarázható a megnövekedett élettartammal, amely több évtizede megfigyelhető a várható élettartam emelkedésében (lásd halandósági és várható élettartam statisztika); ezt a fejleményt gyakran nevezik a korfa „felülről” történő öregedésének.

Másrészről a termékenység sok éven át tartó, következetesen alacsony szintje hozzájárult a népesség elöregedéséhez, mivel a kisebb születésszám a fiatalok teljes népességen belüli arányának csökkenéséhez vezetett (lásd termékenységi statisztika). Ezt a folyamatot nevezik a korfa „alulról” történő öregedésének, amely az EU-27 korfáinak keskenyülő tövében figyelhető meg 2004 és 2019 között.

Az Eurostat legfrissebb népesedési előrejelzései a népesség elöregedésében tapasztalható jövőbeli tendenciák vizsgálata céljából készültek, és a 2019–2100 közötti időszakra terjednek ki. Az EU-27 népessége előreláthatólag növekedni fog körülbelül 2026-ig, amikor 449,3 milliónál tetőzik, majd 2100-ra fokozatosan visszaesik 416,1 millióra.

A 2019-es és a 2100-as korfa összehasonlításán (lásd a 4. ábrát) látható, hogy az EU-27 népessége előreláthatólag tovább fog öregedni. Az elkövetkező évtizedekben az időskorúak száma jelentősen nőni fog. 2100-ra a korfa inkább egy tömb formáját fogja felvenni, azaz középen (45–54 év körül) jóval keskenyebb lesz.

<image zoom="100">
4. ábra: Az EU-27 korfái, 2019 és 2100
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjangroup) és (proj_18np)


A népesség elöregedésének másik aspektusa magának az időskorú népességnek a folyamatos öregedése, mivel a nagyon idősek relatív súlya gyorsabb ütemben nő, mint az EU-27 népességének bármely más korcsoportjáé. Az előrejelzések szerint a 80 évesek és idősebbek aránya az EU-27 népességén belül 2019 és 2100 között két és félszeresére fog nőni, 5,8%-ról 14,6%-ra (lásd az 5. ábrát).

<image zoom="100">
5. ábra: Az EU-27 népességének korszerkezete főbb korcsoportok szerint, 2019–2100
(a teljes népesség %-a)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind) és (proj_18ndbi)

A 2019 és 2100 közötti időszak alatt a munkaképes korú népesség részaránya várhatóan csökkenni fog, miközben az időskorúak valószínűleg a teljes népesség egyre nagyobb hányadát fogják kitenni: 2100-ra az EU-27 népességének 31,3%-a lesz 65 éves vagy idősebb, szemben a 2019-es 20,2%-kal. A korcsoportok közötti népességátrendeződés miatt az EU-27-ben az időskori eltartottsági ráta az előrejelzések szerint közel megkétszereződik, a 2019-es 31,4%-ról 2100-ra 57,1%-ra nő, a teljes eltartottsági ráta pedig az előrejelzések szerint a 2019-es 54,9%-ról 2100-ra 82,6%-ra emelkedik (lásd a 6. ábrát). A medián életkor várhatóan 5,1 évvel fog nőni, a 2019-es 43,7 évről 2100-ra 48,8 évre.

<image zoom="100">
6. ábra: Előre jelzett teljes eltartottsági és időskori eltartottsági ráta, EU-27, 2019–2100
(%)
Forrás: Eurostat (demo_pjanind) és (proj_18ndbi)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

Adatforrások

Az Eurostat az uniós tagállamoktól és más, a demográfiai adatgyűjtésében részt vevő országoktól minden év január 1-jére vonatkozóan gyűjti a népességgel kapcsolatos adatokat. Az ajánlott meghatározás a „szokásos tartózkodási hellyel rendelkező népesség” és a tárgyév január 1-jén (illetve egyes esetekben az előző év december 31-én) az adott területen élő lakosok számát jelenti. Az ENSZ nemzetközi ajánlásainak megfelelően a „szokásos tartózkodási hely” meghatározása 12 hónapos referencia-időszakon alapszik, más szóval azoknak, akikre vonatkozik, a referenciadátum előtt legalább 12 hónapig a szokásos tartózkodási helyükön kellett folyamatosan lakniuk, vagy a referenciadátum előtti 12 hónapban kellett érkezniük azzal a szándékkal, hogy legalább egy évig maradnak. Az országok azonban a népességi adataikról a legfrissebb népszámlálásukból származó adatok alapján is beszámolhatnak az Eurostatnak, ha azokat a legutóbbi népszámlálás óta számított népességváltozási összetevők vagy másik lehetőségként a népesség-nyilvántartási adatokon alapuló népességi adatok alapján kiigazították.

2011-ben valamennyi uniós tagállamban, EFTA-országban és uniós tagjelölt országban végeztek nép- és lakásszámlálást. Bevett gyakorlat, hogy az országok az éves népesség-előrejelzéseiket módosítják, miután a nép- és lakásszámlálási eredmények hozzáférhetővé válnak. A népszámlálási eredményeken alapuló népesség-előrejelzések a népesség nagyságára és szerkezetére vonatkozó idősorokban törést okozhatnak.

Az Eurostat a demográfiai adatok széles köréhez nyújt információkat. A népességre vonatkozó adatok több jellemző, például életkor, nem, családi állapot és iskolai végzettség szerinti bontásokat is tartalmaznak.

Az Eurostat háromévente készít nemzeti szintű népesség-előrejelzéseket. Ezek az előrejelzések lehetséges forgatókönyvek, céljuk pedig a termékenység, a várható élettartam és a migráció jövőbeli tendenciáira vonatkozó feltételezések alapján tájékoztatást nyújtani a népesség valószínűsíthető jövőbeli nagyságáról és korszerkezetéről.

Háttér

Az Európai Bizottság az Eurostatnépesség-előrejelzéseit az elöregedő népesség közkiadásokra gyakorolt valószínűsíthető hatásának elemzésére használja fel. Nyugdíjak, egészségügyi ellátások, valamint intézményi vagy magán (egészségügyi) ellátások formájában a népesség öregedésével összefüggő megnövekedett szociális kiadások valószínűleg nagyobb terhet jelentenek a munkaképes korú népességre.

Számos fontos szakpolitika, különösen szociális és gazdasági területen, felhasználja a demográfiai adatokat cselekvések megtervezésére, figyelemmel kísérésére és olyan értékelési programokhoz, mint például a népesség elöregedése és valószínű hatásai az államháztartás és a jóléti ellátások fenntarthatóságára, vagy a demográfiai változások gazdasági és szociális hatása.

Hasznos linkek
Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Jogszabályok
Illusztrációk
Külső hivatkozások




EURPOP2019 - Population projections at national level (2019-2100) (proj_19n)