Gazdaságok és termőföldek az Európai Unióban – statisztikák


2018. novemberben kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2023. június.

Érdekességek
Az Európai Unióban 2016-ban 10,5 millió mezőgazdasági üzem volt, ezek kétharmadának mérete nem érte el az 5 hektárt.
Az EU-ban található gazdaságok 2016-ban 173 millió hektárt, az EU-ban rendelkezésre álló teljes földterület 39%-át hasznosították mezőgazdasági termelésre.
Az Európai Unióban a gazdaságok száma rohamosan csökken, de a termelésre hasznosított földterület stabil maradt.
Az EU-ban található gazdaságok és a mezőgazdasági hasznosítású terület megoszlása a gazdaságok mérete szerint, 2016
(%)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Ez a cikk az Eurostat Agriculture, forestry and fishery statistics – 2018 edition című angol nyelvű kiadványának része. Az Európai Unióban sok és változatos gazdaság található; különböző a méretük, változatosak a termesztett növények vagy a tenyésztett állatok szempontjából, eltérő vezetési szerkezetekben üzemeltetik őket, valamint eltérő geológiai, domborzati és éghajlati tulajdonságokkal rendelkező területeken helyezkednek el.

Teljes cikk

A gazdaságok 2016-ban

Az Európai Unióban 2016-ban 10,5 millió mezőgazdasági üzem volt

Az EU-ban található mezőgazdasági üzemek (a továbbiakban: gazdaságok) egyharmada (32,7%) Romániában található, ami sokkal több, mint bármely másik tagállamban; ez körülbelül a következő három legnagyobb számú gazdasággal rendelkező tagállam, Lengyelország (az EU-28 összes gazdaságának 13,5%-a), Olaszország (10,9%) és Spanyolország (9,0%) összes gazdaságának felel meg.

Az EU gazdaságainak túlnyomó többsége családi gazdaság

Az EU gazdaságainak túlnyomó többsége (2016-ban 96,0%) családi gazdaságként osztályozható. [1] az EU-ban 2016-ban tízből több mint kilenc (93.0%) gazdaságban csak családtagok dolgoztak (a gazdálkodó és a családtagjai). Valamennyi tagállamban a családi gazdaság a legelterjedtebb gazdaságtípus. A nem családi gazdaságok azonban Franciaországban (a közel 0,5 millió gazdaság 27,3%-a), és emellett Észtországban is (21,0%) aránylag jelentős méretű kisebbséget képeznek.

Az EU gazdaságainak többsége jellegénél fogva kis méretű.

az EU-ban 2016-ban a gazdaságok kétharmada 5 hektárnál (ha) kisebb méretű volt (lásd 1. ábra). Ezek a kis gazdaságok fontos szerepet tölthetnek be a vidéki szegénység kockázatának csökkentésében, mivel kiegészítő jövedelmet és élelmiszert biztosítanak. A termelési volumen szerinti skála másik végén az EU-ban található gazdaságok azon 6,9%-a helyezkedett el, amelyek legalább 50 ha méretűek, és az EU mezőgazdasági hasznosítású területének (MHT) kétharmadát (68,2%) művelték. Így, bár az EU-ban található mezőgazdasági üzemek átlagos mérete 2016-ban 16,6 ha volt, a gazdaságok mindössze 15%-a volt legalább ilyen méretű.

1. ábra: A gazdaságok és a mezőgazdasági hasznosítású terület megoszlása az EU-ban a gazdaságok mérete szerint, 2016
(%)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Ez a megoszlás különösen Romániában, a legtöbb gazdasággal rendelkező tagállamban szembetűnő, ahol tízből kilenc gazdaság (91,8%, 3,1 millió) volt kisebb, mint 5 ha, miközben a gazdaságok 0,5%-át kitevő, legalább 50 ha méretű gazdaságok az ország összes mezőgazdasági hasznosítású területének felén (51,1%) gazdálkodtak. Az 5 hektárnál kisebb gazdaságok Máltára (az összes gazdaság 96,5%-a), Ciprusra (89,6%), Bulgáriára (82,6%), Magyarországra (81,4%), Görögországra (77,3%), Portugáliára (71,5%) és Horvátországra (69,5%), továbbá más tagállamok egyes térségeire, például Lengyelország déli részére, valamint Spanyolország és Olaszország tengerparti régióira jellemzőek. Egyes tagállamokban és régiókban a kis gazdaságok száma a bizonyos növények termesztésére (például kis olajfaligetek és szőlőültetvények) való szakosodást, a földtulajdon elterjedtségét, illetve a geológiai és domborzati kötöttségeket tükrözi.

A nagyobb (legalább 50 hektáros) gazdaságok sokkal elterjedtebbek voltak Luxemburgban (a gazdaságok 51,8%-a), Franciaországban (41,3%), az Egyesült Királyságban (38,6%) és Dániában (35,3%). A tagállamok túlnyomó részében a mezőgazdasági hasznosítású területek többsége a legnagyobb (legalább 50 ha méretű) gazdaságokban koncentrálódott.

Az EU-ban a gazdaságok méret alapján három elkülönülő csoportba sorolhatók

Nagy vonalakban az EU-ban található gazdaságok három elkülönülő csoportra oszlanak: (i) részben önellátó mezőgazdasági üzemek, ahol az élelmiszer-termelés nagy arányban a gazdálkodók és családtagjaik élelmezését szolgálja; (ii) kis és közepes méretű gazdaságok, amelyek rendszerint családi vállalkozások; és (iii) nagy mezőgazdasági vállalkozások, amelyek gyakran jogilag is vállalkozásként vagy szövetkezeti formában végzik tevékenységüket.

Ezek a különbségek még egyértelműbbek, ha a gazdaságokat a gazdasági méretük alapján elemezzük. Az EU 10,5 millió gazdaságából 4,0 milliónak a standard termelési értéke nem érte el az évi 2000 eurót, és az EU teljes mezőgazdasági termelési értékének mindössze 1%-át adta. Ezek a nagyon kis gazdaságok a gazdálkodási volumen szerinti skála (részben) önellátó végén helyezkednek el; az EU-ban az ilyen gazdaságok körülbelül háromnegyede a termelésének több mint felét elfogyasztotta.

További 3,0 millió gazdaság gazdasági termelési értéke évi 2000 euró és 8000 euró között változott. Ezek a nagyon kis, illetve kis gazdaságok együttesen az EU összes gazdaságának kétharmadát (67,6%) tették ki 2016-ban.

Ezzel szemben 304 000 gazdaság (az EU összes gazdaságának 2,9%-a) egyenként évi legalább 250 000 euró standard termelési értéket hozott létre 2016-ban, ami az EU teljes mezőgazdasági termelési értékének több mint felét (55,6%) jelentette; ezek a gazdaságok nagy mezőgazdasági üzemekként jellemezhetők. Öt ilyen nagy gazdaság közül kettő jogi szempontból vállalkozásként vagy holdingtársaságként működött.

Az EU mezőgazdaságában 2016-ban létrehozott standard termelési érték több mint fele (55,1%) franciaországi (16,8%), olaszországi (14,2%), németországi (13,5%) és spanyolországi (10,5%) gazdaságokból származott. Bár az EU-ban működő gazdaságok körülbelül egyharmada Romániában található, ezek a gazdaságok mindössze 3,3%-át adták az EU standard termelési értékének (lásd 2. ábra).

2. ábra: Gazdaságok és standard termelési értékek, 2016
(az EU teljes standard termelési értékéből való részesedés, %)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Az EU gazdaságait továbbra is változatos növénytermesztés és állattartás jellemzi

A gazdaságtípusok sokfélesége aszerint is bemutatható, hogy az egyes gazdaságokban milyen haszonnövényeket termesztenek, illetve milyen haszonállatokat tartanak, illetőleg aszerint, hogy van-e egyetlen főtevékenységük vagy nincs. Egy gazdaság akkor tekinthető szakosodottnak, ha a mezőgazdasági üzem termelésének vagy méretének legalább kétharmada egyetlen meghatározott tevékenységhez köthető. Más gazdaságok többféle tevékenységet is űznek anélkül, hogy volna domináns tevékenységük.

Egyes gazdaságok a növénytermesztésre szakosodtak, akár a szántóföldi növények termesztése a főtevékenységük, akár az állandó kultúrák (például alma, szőlő, olajbogyó) művelése vagy a kertészeti tevékenység dominál. Más gazdaságok az állattenyésztésre és az állati termékekre szakosodtak, függetlenül attól, hogy a legeltetett vagy az abrakfogyasztó állatok (például sertés, baromfi) dominálnak. Megint más gazdaságok vegyesen termesztenek növényeket, vegyesen tenyésztenek állatokat, vagy kombinálják a növénytermesztést az állattenyésztéssel.

2016-ban az összes gazdaság körülbelül fele (52,5%) volt besorolható a növénytermesztésre szakosodott gazdaságok közé; az összes gazdaság alig egyharmada (31,6%) szakosodott a szántóföldi növénytermesztésre, körülbelül egyötöde (18,9%) az állandó kultúrákra, a maradék (1,8%) pedig szakosodott kertészeti gazdaság volt. A gazdaságok e csoportosítása alapján, a gyökérnövényekre (például burgonya és cukorrépa), szántóföldi zöldségekre és szántóföldi növényekre szakosodott általános szántóföldi növényeket termesztő gazdaságok voltak a legtöbben (az EU összes gazdaságának 16,4%-a – lásd 3. ábra). Az EU-ban működő összes gazdaságon belül sorban szorosan következtek a gabonafélékre, olajos magvúakra és fehérjenövényekre szakosodott gazdaságok (15,2%).

Az EU gazdaságainak másik negyede (25,1%) állatállományokra szakosodott gazdaság volt, e csoporton belül pedig a juh, kecske és egyéb legeltetett állatállományt tenyésztő gazdaságokból (6,2%), valamint tejtermelésre szakosodott gazdaságokból (5,4%) volt a legtöbb. A fennmaradó rész (21,1%) főleg vegyes gazdaságokból állt, a gazdaságok kis százaléka pedig nem volt besorolható.

3. ábra: Gazdaságok szakosodás szerint, EU-28, 2016
(részarány az EU-ban működő összes gazdaságon belül, %)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

Sok mediterrán országban (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus) és Finnországban is a szakosodott növénytermesztés volt a legelterjedtebb gazdaságtípus (részesedés az összes gazdaságból több mint 60%), míg Északnyugat-Európa egyes részein (Benelux államok, Ausztria, Egyesült Királyság, Írország, Norvégia) a szakosodott haszonállat-tenyésztés volt a domináns tevékenység (részesedés az összes gazdaságból több mint 50%). Portugáliában, Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Horvátországban a gazdaságok több mint 30%-a vegyes gazdaság volt.[2] bemutató Statistics Explained cikk tartalmaz.

Termőföld 2016-ban

Az EU-ban a gazdaságok 2016-ban 173 millió hektár (ha) földterületet vettek igénybe mezőgazdasági termelésre

Az EU mezőgazdasági hasznosítású területének közel háromnegyede (71,5%) mindössze hét tagállamban volt található; Franciaország 2016-ban 27,8 millió hektárt, Spanyolország 23,2 millió hektárt, az Egyesült Királyság és Németország 16,7-16,7 millió hektárt, Lengyelország 14,4 millió hektárt, Olaszország további 12,6 millió hektárt, Románia pedig 12,5 millió hektárt használt mezőgazdasági célra.

A gazdaságok az EU teljes földterületének alig kevesebb mint felén (47,1%) gazdálkodtak 2016-ban

Az EU-ban működő gazdaságok az EU teljes földterületének kétötödén (38,8%): mezőgazdasági hasznosítású területeken, valamint erdős területeken (6,2%) és egyéb nem mezőgazdasági hasznosítású termőföldeken (2,1%) gazdálkodtak. Egyes tagállamokban vidéken a mezőgazdasági tájak domináltak; Írország (70,0%) és az Egyesült Királyság (65,7%) földterületének körülbelül kétharmada hasznosult mezőgazdasági területként, és ez az arány Dániában (60,9%) is különösen magas volt. Ez éles ellentétben állt Finnországgal (6,5%) és Svédországgal (6,9%), ahol a tájat az erdő uralta. Az EU tagállamai közül csak ebben a két északi tagállamban volt nagyobb a mezőgazdasági üzemekhez tartozó erdős területek aránya, mint a mezőgazdasági célokra hasznosított földterület.

4. ábra: A gazdaságokhoz tartozó földek földtípus szerint, 2016
(a teljes földterület %-os arányában)
Forrás: Eurostat (ef_lus_main) és (reg_area3)

A gazdaságok és földterületek alakulása 2005-től 2016-ig

Az EU-ban található gazdaságok száma rohamosan csökken

Az EU-ban található gazdaságok száma régóta csökken. Az elveszett gazdaságok számának pontos meghatározását azonban óvatosan kell kezelni, mivel egyes országokban a felvételi kör csökkent azon méret küszöbérték megemelése miatt, ami felett egy gazdaság annak tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok számának idősor-analízisével kapott számadatokat, a gazdaságtípusokat és a munkaerő tulajdonságokat inkább indikatívnak és nem pontosnak kell tekinteni. [3] című Statistics Explained cikket.

Mindezt szem előtt tartva, az Európai Unióban a gazdaságok száma a 2005 és 2016 közötti viszonylag rövid időn belül körülbelül a negyedével csökkent. Ez az összes tagállamban akár 4,2 millió gazdaság elvesztésére is utalhat, amelyek túlnyomó többsége (85%) kis, 5 hektárnál kisebb méretű gazdaság volt. Ebben az időszakban a gazdaságok számában a legnagyobb csökkenést Lengyelországban (1,1 millió gazdaság vagy 43% indikatív csökkenés), Romániában (0,8 millió gazdaság vagy 20% indikatív csökkenés) és Olaszországban (0.6 millió gazdaság vagy 34% csökkenés) rögzítették. Figyelemre méltó, hogy Írország kivételével valamennyi tagállam csökkenést rögzített a gazdaságok számában. Arányaiban a legnagyobb mértékű, közel kétharmados csökkenés Szlovákiában és Bulgáriában volt tapasztalható.

Az EU-ban mezőgazdasági termelésre használt föld mennyisége stabilan ugyanakkora maradt

2005 és 2016 között a mezőgazdasági termelésre használt föld mennyisége a gazdaságok számában bekövetkezett markáns csökkenés ellenére nagyjából változatlan maradt (+0,2%). Az EU szintjén a mezőgazdasági területek konszolidációja tükrözte a legnagyobb mezőgazdasági üzemek számában és az általuk mezőgazdasági célból használt földekben bekövetkezett gyarapodást (lásd 5. ábra).

5. ábra: Változás a gazdaságok számában és a mezőgazdasági hasznosítású területben méretosztály szerint, EU-28, 2005-2016
(%)
Forrás: Eurostat (ef_m_farmleg)

A különböző tagállamokban ez a kiigazítás más-más méretosztályokban történt. Különösen Franciaországban, Németországban, Finnországban és az Egyesült Királyságban csupán a legnagyobb, legalább 100 hektár (ha) méretű gazdaságok méretosztályában gyarapodott a gazdaságok száma és a mezőgazdasági hasznosítású terület, minden más méretosztályban csökkent. Ez a kiigazítás sok más tagállamban a kisebb méretosztályokban történt; például a 2005 és 2016 közötti időszakban Olaszországban és Romániában a 20 hektárnál nagyobb, Magyarországon és Bulgáriában pedig a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok száma és mezőgazdasági hasznosítású területe nőtt.

Bár aránylag kevesen vannak, a vállalkozásként működtetett gazdaságok száma az EU-ban 2016-ig körülbelül 40 000-rel nőtt. A vállalkozásként működtetett gazdaságok e gyarapodása minden méretosztályban, de leginkább a legalább 100 ha méretű gazdaságokban volt megfigyelhető.

A táblázatok és az ábrák forrásadatai


Adatforrások

Szinte valamennyi, a gazdaságokra és a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó statisztikai adat a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésből származik. A gazdaságszerkezeti felmérés (FSS) széles körű információkkal szolgál a mezőgazdasági üzemekről, többek között részletes adatokkal a mezőgazdasági munkaerő jellemzőiről. A gazdaságszerkezeti felmérést mezőgazdasági összeírás formájában 10 évente végzik, a köztes időben pedig mintavétellel végzett felmérésekre kerül sor 3 vagy 4 évente.

Háttér

A gazdálkodás olyan tevékenység, amely növények termesztéséről és állatok tenyésztéséről szól. Ez az az üzleti tevékenység, amely az általunk elfogyasztott ételeknek és az italok nagy részének fő alapanyagait biztosítja. A gazdálkodás e mezőgazdasági termékek, valamint mezőgazdasági szolgáltatások előállításához szükséges erőforrások köréből merít. Ezen erőforrások vagy „termelési tényezők” általánosságban a föld, munkaerő, tudás, tőke és vállalkozói tevékenység kategóriáiba sorolhatók be. Az Európai Unióban a mezőgazdasági ágazat a közös agrárpolitika (KAP) keretein belül működik. Mint ahogy a mezőgazdaságnak lépést kell tartania a tudományos és technológiai fejlődéssel, a KAP-nak is reagálnia kell a haladás kihívásaira. Az évek során a KAP többször esett át reformon, 2018. június 1-jén pedig az Európai Bizottság 2020-on túlmutató további módosításokra tett javaslatot. E jövőbeli KAP kilenc javasolt célkitűzése a gazdaságok és mezőgazdasági termelők központi szerepét emeli ki az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásoknak való megfelelés, a dinamikus vidéki térségek létrehozása, a vidéki tájkép megőrzése, a környezetvédelem, valamint az élelmiszer és az egészség minőségének védelme terén. Ezek a gazdasági, környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos, valamint társadalmi-gazdasági kihívások szükségessé teszik a mezőgazdasági termelők központi szerepvállalását Európa vidéki közösségeiben. Mindez segít megmagyarázni miért kulcsfontosságú része az új javasolt KAP-nak a gazdaságok generációról generációra történő öröklésére és az mezőgazdasági termelők új generációjának ösztönzésére is nyújtott támogatás.

Hasznos linkek
Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Jogszabályok
Illusztrációk
Külső hivatkozások





Farm structure (ef)