A digitális gazdaságra és társadalomra vonatkozó statisztikák – háztartások és magánszemélyek


2018. márciusában kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2019. június.

Érdekességek

2017-re az EU-ban az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 87%-ra nőtt, ami 32 százalékponttal haladja meg a 2007-es szintet.

2017-ben az EU-ban a háztartások 85%-a használt széles sávú hálózatot, ami megközelítőleg a duplája a 2007-es aránynak.

2017-ben a 16–74 év közöttiek 57%-a rendelt vagy vásárolt az interneten termékeket vagy szolgáltatásokat magáncélra.

Internet access of households, 2017


Ez a cikk az information society (angolul) különböző szempontjairól mutat be közelmúltbeli statisztikai adatokat az Európai Unió (EU) vonatkozásában, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) rendelkezésre állására és azoknak az egyének és a háztartások általi használatára.

Az információs és kommunikációs technológiák több szempontból – például a kommunikáció és a termékek vagy szolgáltatások online megvásárlása terén – is hatással vannak az emberek életére, a munkahelyen és otthon egyaránt. Az Unióban számos szakpolitika foglalkozik ezzel a területtel, az elektronikus kereskedelem szabályozásától a magánélet védelmére irányuló törekvésekig. Az információs társadalom fejlődése ezért sokak szerint kulcsszerepet játszik a korszerű és versenyképes gazdaság megteremtéséhez szükséges feltételek kialakításában.

Teljes cikk

Internet-hozzáférés

Az információs és kommunikációs technológiák mára már a nyilvánosság számára is széles körben elérhetők, mind a hozzáférhetőség, mind a költségek szempontjából. A vízválasztó a 2007-es év volt: ekkorra már az EU-28-ban a háztartások többsége (55%) rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez az arány tovább növekedett, és 2012-ben elérte a háztartások háromnegyedét, majd 2014-ben a négyötödét. 2017-re az EU-28-ban az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 87%-ra nőtt, ami 32 százalékponttalhaladja meg a 2007-es szintet.

A tudásalapú és tájékozott társadalom támogatásának egyik eszköze a széles körben elérhető és megfizethető széles sávú hozzáférés. Az internet-hozzáférés messze leggyakoribb módja az uniós tagállamokban a széles sávú hozzáférés volt: 2017-ben az EU-28-ban a háztartások 85%-a használt széles sávú hozzáférést, ami megközelítőleg duplája a 2007-ben mért aránynak (42%) – lásd az 1. ábrát.

1. ábra: Internet-hozzáférés és széles sávú internetkapcsolatok a háztartásokban, EU-28, 2007-2017
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h) és (isoc_ci_it_h)


2017-ben az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya Hollandiában volt a legmagasabb (98%) (lásd a 2. ábrát), de Dániában, Luxemburgban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Finnországban is meghaladta a 90%-ot. Az uniós tagállamok körében a legalacsonyabb internet-hozzáférési arányt Bulgáriában mérték (67%). Mindemellett Bulgária, csakúgy mint a Cseh Köztársaság, Olaszország, Ciprus, Portugália Spanyolország és Görögország esetében az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya gyors – 2012 és 2017 között 16–18 százalékpontos – növekedésen ment keresztül, Nem meglepő módon csak viszonylag kis növekedésre került sor a háztartások internet-hozzáférése tekintetében 2012-ben a teljes lefedettséghez már egyébként is közel álló uniós tagállamok, mint pl. Hollandia, Dánia és Luxemburg esetében; haonló volt a helyzet Izlandon és Norvégiában is.

2. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban, 2012 és 2017
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)


A 3. ábrán látható, hogy bizonyos mértékű rés figyelhető meg az EU-28-ban a városi és vidéki területek internet-hozzáférése között. Míg a nagyvárosok, városok és elővárosok háztartásai relatíve magas (a nagyvárosok esetében 90%-os, a városok és elővárosok esetében 87%-os) arányban rendelkeztek internet-hozzáféréssel, addig a vidéki területeken ez az arány valamivel alacsonyabb (82%) volt. Az EU 23 tagállamában az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya a vidéki területeken alacsonyabb volt, mint a nagyvárosokban vagy a városokban és elővárosokban. Különösen nagy volt a vidéki területek és a másik két területtípus közötti eltérés Görögországban, Portugáliában, Bulgáriában, Romániában; ezekben az országokban az internet-hozzáférés általában is alacsonyabb szinten állt az EU-28 átlagánál. Luxemburgban az általános mintával pont ellentétes helyzet alakult ki: az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya a vidéki területeken magasabb volt, mint a nagyvárosokban vagy a városokban és elővárosokban. Észtország esetében amellett, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya a nagyvárosokban magasabb volt, a városok és elővárosok, valamint a vidéki területek között nem mutatkozott különbség e tekintetben. Az Egyesült Királyságban a három területtípus tekintetében csaknem azonos volt az internet-ellátottság (a városokban és elővárosokban egy százalékponttal alacsonyabb). Belgiumban a városi/elővárosi területeken volt a hozzáférés a legmagasabb, míg a nagyvárosi és vidéki területeken egyforma arányú volt a háztartások internet-hozzáférése. Az utolsó kivétel Franciaország, ahol a nagyvárosokban regisztrálták a legnagyobb arányú hozzáférést, a legalacsonyabbat azonban nem a vidéki, hanem a városi/elővárosi területeken.

3. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban az urbanizáció foka szerint, 2017
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)

Internethasználat

2017 elején az EU-28 teljes (16 és 74 év közötti) lakosságának több mint négyötöde (84%) használta az internetet (a felmérést megelőző három hónapban legalább egy alkalommal). Dániában, Luxemburgban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban, az Egyesült Királyságban és Németországban a lakosság legalább 90%-a használt internetet a felmérést megelőző három hónapban. Az internetet használók száma ellenben alig haladta meg a 16-74 év közötti lakosság kétharmadát Olaszországban (71%), Görögországban (70%), Horvátországban (67%), míg Romániában (64%) és Bulgáriában (63%) az alatt maradt.

A 2017-es adatok szerint az EU-28 lakóinak 13%-a még sosem használta az internetet – 2016-ban 14%, 2007-ben pedig még 37% volt ez az arány.

2017-ben az EU-28 lakosságának közel háromnegyede (72%) internetezett napi szinten (lásd a 4. ábrát), és további 8% használta a világhálót legalább hetente egyszer (azonban nem napi rendszerességgel). Eszerint a lakosság 80%-a rendszeresen (legalább hetente) használta az internetet. Az internetet napi rendszerességgel használó személyek az összes internetfelhasználóhoz (az elmúlt három hónap során az internetet használó személyhez) viszonyított aránya az EU-28 teljes lakosságát tekintve 87% volt; a tagállamok közül a legalacsonyabb Romániában (73%) a legmagasabb pedig Olaszországban (96%) volt ez az érték, és nyolc tagállamban haladta meg a 90%-ot. Izlandon még ennél is magasabb (97%) volt a naponta internetezők aránya az összes internetezőhöz képest.

4. ábra: Az internethasználat gyakorisága, 2017
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ifp_fu)


Az 5. ábra a mobil internethasználatot (azaz az otthonon és a munkahelyen kívüli, például hordozható számítógépen vagy kézi készüléken létesített mobil vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül való internetezést) elemzi. Az ábra a 2012. évi adatokat hasonlítja össze a 2017. évi adatokkal: az előbbi évben az EU-28 területén a 16 és 74 év közötti lakosság 36%-a használt mobil eszközt az internetre való kapcsolódáshoz, 2017-ben azonban ez az arány elérte a 65%-ot. A leggyakoribb mobil internetes eszköztípusok a mobil- és okostelefonok, a laptopok és a táblagépek voltak.

2017-ben a legnagyobb arányú mobil internethasználatról Hollandia, Svédország, az Egyesült Királyság, Dánia és Luxemburg számolt be. Ezekben az országokban a 16–74 év közötti lakosság több mint háromnegyede használta az internetet otthonától vagy munkahelyétől távol; ez az arány Hollandiában és Svédországban volt a legnagyobb 87%-kal; Norvégiában szintúgy 87%-os volt a mobil internethasználók aránya. Ezzel szemben Horvátországban, Romániában, Görögországban, Litvániában, Bulgáriában, Lettországban, Portugáliában és a Cseh Köztársaságban a 16–74 év közötti lakosságnak csupán 50–60%-a használta az internetet otthonától vagy munkahelyétől távol; ez az arány Lengyelországban mindössze 40%, Olaszországban 32% volt.

5. ábra: Azon magánszemélyek száma, akik otthonukon és munkahelyükön kívül, hordozható számítógéppel vagy kézi készülékkel használták az internetet, 2012 és 2017
(a 16 és 74 év közötti lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_im_i)


Az EU-28 területén 2017-ben a közösségi oldalak használata jelentette az egyik leggyakoribb online tevékenységet (lásd a 6. ábrát). A 16–74 éves lakosság több mint fele (54%) használta az internetet közösségi hálózatok (például a Facebook vagy a Twitter) böngészésére. Az Egyesült Királyságban, Svédországban, Belgiumban és Dániában az emberek 70–75%-a használt közösségi oldalakat. A tagállamok közül Dániában volt ez az érték a legmagasabb (75%), Izlandon és Norvégiában azonban még ezt is meghaladta a közösségi oldalakat használók aránya (sorrendben 89% és 83%). A skála másik végén három uniós tagállamban csak legfeljebb a felnőtt lakosság 45%-a használt ilyen oldalakat, nevezetesen Szlovéniában (45%), Franciaországban (43%) és Olaszországban (43%).

6. ábra: Az internetet közösségi oldalakon való részvételre használó magánszemélyek aránya, 2017
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_bde15cua)

Adatvédelem és személyazonosság védelme

Eltérések figyelhetők meg az uniós tagállamok között a tekintetben, hogy az internetfelhasználók 2016-ban miként kezelték a személyes adataikhoz való hozzáférést az interneten. Az EU-28 internetfelhasználóinak több mint egynegyede (28%-a) nem adott meg személyes adatot az interneten; ez az arány Luxemburgban mindössze 8%, Bulgáriában, Portugáliában és Romániában pedig 50% vagy magasabb volt (lásd a 7. ábrát). Eszerint az EU-28 internetfelhasználóinak több mint 70%-a adott meg valamilyen személyes adatot az interneten, és közülük sokan tettek lépéseket az interneten közölt személyes adataikhoz való hozzáférés ellenőrzésére. Az összes internetfelhasználó majdnem fele (46%-a) nem engedélyezte személyes adatai reklámcélú felhasználását, kétötödük (40%) pedig korlátozta a profiljához vagy tartalmaihoz való hozzáférést a közösségi oldalakon. Emellett az internetfelhasználók több mint egyharmada (37%-a) elolvasta az adatvédelmi nyilatkozatokat a személyes adatai megadása előtt, míg valamivel kevesebb mint egyharmaduk (31%) korlátozta a földrajzi helyzetéhez való hozzáférést.

7. ábra: Azon magánszemélyek, akik semmiféle személyes adatot nem adtak meg az interneten keresztül, 2016
(az elmúlt év során az internetet használó magánszemélyek százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_prv)


2016-ban az EU-28 16 és 74 év közötti, a megelőző 12 hónapban az internetet használó lakosságának 71%-a tisztában volt vele, hogy a sütikkel nyomon követhető az emberek internetes tevékenysége. Az ezzel a témával kapcsolatos tudatosság a fiatalabb (16–24 éves) felhasználók körében valamivel nagyobb (74%) volt, mint az idősebb (55–74 éves) felhasználóknál (64%). A 16–74 éves felhasználók kicsivel több mint egyharmada (35%-a) számolt be arról, hogy a sütihasználat korlátozása érdekében megváltoztatta az internetböngészője beállításait (lásd a 8. ábrát).

Az uniós tagállamok közül Hollandia (89%), Németország és Finnország (mindkettő esetében 85%) internetfelhasználói körében volt a legnagyobb azok aránya, akik tisztában voltak vele, hogy a sütikkel nyomon követhető internetes tevékenységük. Szintén magas volt az ezzel tisztában lévők aránya Dániában (81%), Horvátországban (78%), Olaszországban (77%), valamint Luxemburgban és Ausztriában (mindkettő esetében 76%). Ezzel szemben az internetfelhasználók kevesebb mint fele volt ezzel tisztában Romániában (38%), Lettországban (47%) és Cipruson (48%); de alacsony arányról számolt be Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is (mindkettő esetében 30%). Azon internetfelhasználók aránya, akik a sütihasználat megakadályozása vagy korlátozása céljából megváltoztatták internetböngészőjük beállításait, csak egyetlen tagállamban haladta meg az összes felhasználó felét: Luxemburgban, ahol 54% volt. Ehhez képest a Cseh Köztársaság, Románia, Bulgária, Ciprus, Lettország és Törökország internetfelhasználóinak kevesebb mint egyötöde tett ilyen lépéseket.

8. ábra: Sütik és böngészőbeállítások használata, 2016
(az elmúlt év során az internetet használó magánszemélyek százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_prv)

Áruk és szolgáltatások rendelése vagy vásárlása

Tovább növekedett azon 16–74 év közöttiek aránya, akik magáncélra termékeket vagy szolgáltatásokat rendeltek vagy vásároltak az interneten: 2017-ben ez az arány elérte az 57%-ot, ami 13 százalékponttal több mint 2012-ben (lásd a 9. ábrát). Hollandiában és Németországban 2017-ben a lakosság legalább háromnegyede rendelt termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, és ez az arány még magasabb, legalább négyötöd volt Luxemburg (80%), Dánia (80%), Svédország (81%) és az Egyesült Királyság (82%) esetében. Ezzel szemben az online vásárlók aránya nem érte el a 30%-ot Horvátországban, és 20% alatt maradt Bulgáriában és Romániában.

Az online vásárlók aránya a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben 2012 és 2017 között (sorrendben 24 és 20 százalékponttal). (Négy uniós tagállam – Észtország, Lettország, Románia és Svédország – tekintetében idősortörés miatt nincsenek összehasonlítható adatok.) Nem meglepő módon a legkisebb (mindössze 6–7 százalékpontos) emelkedést Dánia és Finnország jelentette, ahol az interneten keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat rendelő személyek aránya a többi tagállamhoz képest már azelőtt is viszonylag magas volt; de ugyanez mondható el Norvégiáról is. Viszont ugyancsak mérsékelt ütemben nőtt az online vásárlók aránya Írországban (7 százalékpont) és Horvátországban (6 százalékpont).

9. ábra: Azon magánszemélyek aránya, akik a felmérést megelőző 12 hónap során magánhasználatra árut vagy szolgáltatást rendeltek az interneten, 2012 és 2017
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_ibuy)

Interneten más magánszemélytől rendelt szolgáltatások

2017-ben 18% volt azon 16-74 év közötti személyek aránya, akik az interneten keresztül a megelőző 12 hónapban szállást foglaltak másik magánszemélytől. Ez az arány az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb (34%), és legalább 20% volt Luxemburgban, Írországban, Máltán és Hollandiában; 10 tagállamban viszont nem érte el a 10%-ot, a legalacsonyabb pedig Cipruson (4%), a Cseh Köztársaságban (5%), Portugáliában és Romániában (mindkettő 6%) és Horvátországban (7%) volt. Az online szállásfoglalás a középső korcsoportban (25–54 év) a leggyakoribb, ritkább a fiatalabbak (16–24 év) és az idősebbek (55–74 év) körében. A legtöbb ilyen foglalást erre a célra szolgáló weboldalakon és alkalmazásokon – pl. Airbnb, Lovehomeswap, Couchsurfing – keresztül bonyolítják, amelyek közvetítőként működve lehetővé teszik a magánszemélyek számára a szállásszolgáltatáshoz való hozzáférés megosztását.

10. ábra: Azon magánszemélyek, akik a felmérést megelőző 12 hónap során másik magánszemélytől szállást foglaltak az interneten, 2017
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ce_i)


Hasonló elemzést láthatunk a 11. ábrán, amelyen a másik magánszemélytől az interneten keresztül személyszállítási szolgáltatást rendelő magánszemélyek arányát mutatja. Ez a fajta szolgáltatás általában kevésbé gyakori, mint a szállásfoglalás, de ahhoz hasonlóan gyakran erre a célra szolgáló weboldalakon és alkalmazásokon keresztül történik (pl. Liftshare, UperPool, Wundercar). Az EU-28 lakosai (16–74 év) átlagosan 8%-ban vettek igénybe ilyen szolgáltatást. A tagállamok közül 2017-ben az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb az online személyszállítási szolgáltatásokat rendelők aránya (27%), és az Egyesült Királyság mellett egyedül Észtországban haladta meg a 20%-ot. Az adatokat szolgáltató 27 tagállam közül 22-ben az emberek kevesebb mint 10%-a használja az internetet ilyen célra. Az online fuvarfoglalás a fiatalabbak (16–24 évesek) körében népszerűbb, mint az idősebbek között.

11. ábra: Azon magánszemélyek, akik a felmérést megelőző 12 hónap során másik magánszemélytől személyszállítási szolgáltatást rendeltek az interneten, 2017
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ce_i)

Adatforrások

A statisztikusok számára komoly kihívást jelentenek az internet, valamint az információs és kommunikációs technológiák más új felhasználási módjai terén megfigyelhető gyors technológiai változások. Mivel e területen jelentős fejlődés tapasztalható, a statisztikai eszközöket folyamatosan hozzá kell igazítani az adatok iránti új igényekhez. Az Eurostat évente újraértékeli a vonatkozó statisztikákat annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a felhasználói igényekhez, és lépést tartsanak a gyors ütemű változásokkal.

Ezt a megközelítést tükrözi az Eurostat által a háztartások és magánszemélyek IKT-használatáról készített felmérés is. Az éves felmérés célja az IKT által ösztönzött fejlődés értékelése: ennek érdekében az Eurostat nyomon követi az alapvető változók időbeli alakulását, és egyes szempontokról mélyreható statikus elemzést is készít. A felmérés kezdetben a hozzáféréssel és a kapcsolódással összefüggő kérdésekre összpontosított, tárgyköre azonban később számos különböző területtel (például e-kormányzat és e-kereskedelem), valamint társadalmi-gazdasági elemzéssel (például regionális eltérések, nemek és életkor szerinti megoszlás, oktatásbeli különbségek, az egyének foglalkoztatási helyzete) bővült. A különböző technológiák tekintetében a felmérés tárgyköre változhat, figyelembe véve új termékcsoportokat és a kommunikációs technológiák végfelhasználókhoz való eljuttatásának új módjait (2017-ben például új kérdések kerültek be a felmérésbe a személyközi szállás- és fuvarozási szolgáltatásokról).

A háztartásokon belüli, illetve magánszemélyek általi IKT-használatra vonatkozó felmérés tárgyidőszaka a legtöbb esetben minden év első negyedéve. A felmérést a legtöbb országban minden év második negyedévében folytatják le. A 2016-os felmérésnek egy adatvédelemről és a személyazonosság védelméről szóló modul is a részét képezte (de a 2017-es felmérésből ez kimaradt).

Hatókör és meghatározások

A háztartásokra vonatkozó IKT-felmérés hatóköre azokra a háztartásokra terjedt ki, amelyeknek legalább egy tagja a 16–74 éves korcsoportba tartozik. A háztartások internet-hozzáférése azon háztartások százalékos arányát fejezi ki, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel abból a célból, hogy a háztartás bármely tagja otthon igény szerint (akár egyszerű elektronikus levelezésre) használhassa az internetet.

Az internethasználók a meghatározás szerint olyan 16–74 év közötti személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban interneteztek. A rendszeres internethasználók olyan személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban átlagosan hetente legalább egyszer interneteztek.

Az internetezéshez leggyakrabban használt vezetékes technológiák a széles sávú és a hagyományos vagy ISDN rendszerű telefonvonalon keresztüli betárcsázós hozzáférés kategóriájába sorolhatók. A széles sávú hozzáférés kategóriájába tartozik a digitális előfizetői vonal (DSL), amely nagysebességű adatátvitelre szolgáló technológiát alkalmaz. A széles sávú vonalak a meghatározás szerint az ISDN-nél nagyobb, legalább 144 kbit/s sebességgel rendelkeznek. Az otthoni internet-hozzáféréshez használt népszerű eszközök közé tartoztak az asztali és hordozható számítógépek, és a közelmúltban az egyéb, internetezésre alkalmas technológiák is egyre elterjedtebbé váltak.

A mobil internethasználat a meghatározás szerint az otthonon és a munkahelyen kívüli internetezést jelenti, amely során hordozható számítógép vagy kézi készülék segítségével csatlakoznak az internetre valamely mobiltelefon-hálózat vagy vezeték nélküli kapcsolat igénybevételével.

A magánszemélyek által rendelt áruk és szolgáltatások körébe tartozik (a felmérést megelőző 12 hónap tekintetében) a visszaigazolt szállás- vagy útfoglalás, pénzügyi befektetések vásárlása, távközlési szolgáltatások igénybevétele, videojátékok és hasonló szoftverek használata, valamint a közvetlenül fizetett, interneten keresztül igénybe vehető információs szolgáltatások. Nem tartoznak ide az interneten keresztül ingyenesen megszerezhető áruk és szolgáltatások, valamint a manuálisan gépelt e-mailben, SMS-ben és MMS-ben leadott rendelések.

Háttér

2015 májusában az Európai Bizottság elfogadta a digitális egységes piaci stratégiát (COM(2015) 192 végleges), és azt 10 kiemelt szakpolitikai prioritása között tartja számon. A stratégia 16 kezdeményezést foglalt magába, amelyek a következő szélesebb pilléreket fedték le: jobb online hozzáférés biztosítása a termékekhez és szolgáltatásokhoz Európa-szerte; optimális környezet tervezése a digitális hálózatok és szolgáltatások fejlesztéséhez; annak biztosítása, hogy az európai gazdaság és ipar teljes mértékben kihasználja a digitális gazdaságnak mint a növekedés potenciális hajtóerejének az előnyeit. A Bizottság 2017. évi munkaprogramja: „Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” (COM(2016) 710) című dokumentumban az Európai Bizottság a már előterjesztett javaslatokkal való gyors előrehaladásra, valamint a digitális egységes piac stratégia végrehajtásával való haladás értékelésére tett javaslatot.

Az internet-hozzáférésre és az internethasználatra vonatkozó felmérések jelentős szerepet tulajdonítanak a széles sávú technológiáknak, mivel azok lehetővé teszik, hogy a felhasználók rövid idő alatt továbbítsanak nagy mennyiségű adatot úgy, hogy emellett nyitva tartják a hozzáférést biztosító vonalakat. A nagy sebességű és szupergyors széles sávú technológiák elterjedtsége kulcsfontosságú mutató az IKT-val kapcsolatos politikák kialakítása szempontjából. Habár a széles sávú technológia leggyakoribb formája az EU-ban továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL), egyre terjednek az olyan alternatív megoldások, mint például a kábel, a műhold, az optikai szál és a vezeték nélküli helyi hurok.

Az Európai Bizottság a készségek jobb fejlesztését, a készségekkel kapcsolatos kereslet előrejelzését és a készségekkel kapcsolatos kereslet és kínálat összehozását célzó szélesebb programja részeként több kezdeményezést is indított a munkaerő IKT-készségeinek fejlesztésére. Az IKT-szakemberek kínálatának megnövelése érdekében az Európai Bizottság elindította a következőt: Grand Coalition for Digital Jobs (angolul), egy uniós szintű társulást, mely az európai strukturális és befektetési alapokat felhasználva kísérli meg csökkenteni az IKT-szakemberek toborzásával kapcsolatos nehézségeket.

2016. június 10-én az Európai Bizottság elfogadta a következőt: Skills Agenda for Europe (angolul), amelynek célja különféle tevékenységek előmozdításán keresztül biztosítani, hogy megfelelő képzés, készségek és támogatás álljon az EU lakosai rendelkezésére, valamint azok a modern munkakörnyezetben való munkavégzéshez szükséges minden készséggel – így többek között digitális készségekkel – rendelkezzenek.

Hasznos linkek
Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Jogszabályok
Illusztrációk
Külső hivatkozások







ICT usage in households and by individuals (isoc_i)


ICT usage in households and by individuals (isoc_i)
Connection to the internet and computer use (isoc_ici)
Households - level of internet access (isoc_ci_in_h)
Households - type of connection to the internet (isoc_ci_it_h)
Individuals - mobile internet access (isoc_ci_im_i)
Internet use (isoc_iiu)
Individuals - internet use (isoc_ci_ifp_iu)
Individuals - frequency of internet use (isoc_ci_ifp_fu)
Individuals - collaborative economy (isoc_ci_ce_i)
E-commerce (isoc_iec)
Internet purchases by individuals (isoc_ec_ibuy)
ICT trust, security and privacy (isoc_ci_sci)
Privacy and protection of personal information (isoc_cisci_prv)