A digitális gazdaságra és társadalomra vonatkozó statisztikák – háztartások és magánszemélyek


2019. júniusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. január.

A szöveg angol változata frissebb információkat tartalmaz.

Érdekességek

2018-ra az EU-28-ban az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya 89%-ra nőtt, ami mintegy 29 százalékponttal haladja meg a 2008-as szintet.

2018-ban az EU-ban a háztartások 86%-a használt széles sávú hálózatot, ami 38 százalékponttal haladja meg a 2008-as szintet (48%).

2018-ban a 16–74 év közöttiek 60%-a rendelt vagy vásárolt az interneten termékeket vagy szolgáltatásokat magáncélra.

Internet-hozzáférés a háztartásokban, 2013 és 2018


Ez a cikk az információs társadalom (angol nyelven) különböző szempontjairól mutat be közelmúltbeli statisztikai adatokat az Európai Unió (EU) vonatkozásában, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) rendelkezésre állására és azoknak az egyének és a háztartások általi használatára.

Az információs és kommunikációs technológiák több szempontból – például a kommunikáció és a termékek vagy szolgáltatások online megvásárlása terén – is hatással vannak az emberek életére, a munkahelyen és otthon egyaránt. Az Unióban számos szakpolitika foglalkozik ezzel a területtel, az elektronikus kereskedelem szabályozásától a magánélet védelmére irányuló törekvésekig. Az információs társadalom fejlődése ezért sokak szerint kulcsszerepet játszik a korszerű és versenyképes gazdaság megteremtéséhez szükséges feltételek kialakításában.

Teljes cikk

Internet-hozzáférés

Az információs és kommunikációs technológiák mára már a nyilvánosság számára is széles körben elérhetők, mind a hozzáférhetőség, mind a költségek szempontjából. A vízválasztó a 2007-es év volt: ekkorra már az EU-28-ban a háztartások többsége (55%) rendelkezett internet-hozzáféréssel. Ez a részarány tovább növekedett, és 2012-ben elérte a háztartások háromnegyedét, majd 2014-ben a négyötödét. 2018-ra az EU-28-ban az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya 89%-ra nőtt, ami mintegy 29 százalékponttal haladja meg a 2008-as szintet.

A tudásalapú és tájékozott társadalom támogatásának egyik eszköze a széles körben elérhető és megfizethető széles sávú hozzáférés. Az internet-hozzáférés messze leggyakoribb módja az uniós tagállamokban a széles sávú hozzáférés volt: 2018-ban az EU-28-ban a háztartások 86%-a használt széles sávú hozzáférést, ami 38 százalékponttal haladja meg a 2008-ban mért részarányt (48%) – lásd az 1. ábrát.

1. ábra: Internet-hozzáférés és széles sávú internetkapcsolat a háztartásokban, EU-28, 2008–2018 (az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h) és (isoc_ci_it_h)


2018-ban az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya Hollandiában volt a legmagasabb (98%, lásd a 2. ábrát), de az Egyesült Királyságban, Németországban, Finnországban, Dániában, Luxemburgban és Svédországban is meghaladta a 90%-ot. Az uniós tagállamok körében a legalacsonyabb internet-hozzáférési részarányt Bulgáriában mérték (72%). Mindemellett Bulgáriában – csakúgy mint Románia, Ciprus, Görögország, Portugália és Horvátország esetében – az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya gyors – 2013 és 2018 között 17–23 százalékpontos – növekedésen ment keresztül. Nem meglepő módon relatív stabilitást mértek a háztartások internet-hozzáférése tekintetében 2013-ban a teljes lefedettséghez már egyébként is közel álló uniós tagállamok, mint például Hollandia és Dánia esetében; hasonló volt a helyzet Izlandon és Norvégiában is.

2. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban, 2013 és 2018
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)


A 3. ábrán látható, hogy bizonyos mértékű eltérés figyelhető meg az EU-28-ban a városi és a vidéki területek internet-hozzáférése között. Míg a nagyvárosok, a városok és az elővárosok háztartásainak relatíve nagy (a nagyvárosok esetében 91%-os, a városok és az elővárosok esetében 89%-os) hányada rendelkezett internet-hozzáféréssel, addig a vidéki területeken ez a részarány valamivel alacsonyabb (85%) volt. Huszonhárom EU-tagállamban az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya a vidéki területeken alacsonyabb volt, mint a nagyvárosokban vagy a városokban és elővárosokban. Különösen nagy volt a vidéki területek és a másik két területtípus közötti eltérés Görögországban, Portugáliában, Bulgáriában és Romániában; ezekben az országokban az internet-hozzáférés általában is alacsonyabb szinten állt az EU-28 átlagánál. Észtország, Ausztria és Olaszország esetében amellett, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások részaránya a nagyvárosokban magasabb volt, a városok és elővárosok, valamint a vidéki területek között nem mutatkozott különbség e tekintetben. Hollandiában a három területtípus tekintetében azonos volt az internet-ellátottság, illetve az Egyesült Királyságban majdnem azonos volt (vidéki területeken egy százalékponttal alacsonyabb). Belgiumban és Szlovéniában a városi/elővárosi területeken volt a hozzáférés a legelterjedtebb, míg a nagyvárosi és a vidéki területeken egyforma részarányú volt a háztartások internet-hozzáférése. Kivétel volt még Franciaország és Luxemburg, ahol a nagyvárosokban regisztrálták a legnagyobb részarányú hozzáférést, a legalacsonyabbat azonban nem a vidéki, hanem a városi/elővárosi területeken.

3. ábra: Internet-hozzáférés a háztartásokban az urbanizáció foka szerint, 2018
(az összes háztartás százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_in_h)

Internethasználat

A 2018 elejei adatok szerint az EU-28 teljes (16 és 74 év közötti) lakosságának több mint négyötöde (85%) használta az internetet (a felmérést megelőző három hónapban legalább egy alkalommal). Dániában, Luxemburgban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Németországban és Svédországban a lakosság legalább 90%-a használt internetet a felmérést megelőző három hónapban. Az internetet használók száma ezzel szemben a 16–74 év közötti lakosság háromnegyedénél kicsit kevesebb volt Olaszországban (74%), Görögországban (72%) és Romániában (71%), a legalacsonyabb részarányt pedig Bulgáriában mérték (65%).

A 2018-as adatok szerint az EU-28 lakóinak 11%-a még sosem használta az internetet (ez az érték két százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben), és ez a részarány a 2008-as szint egyharmadára csökkent (amikor 33% volt).

2018-ban az EU-28 lakosságának több mint háromnegyede (76%) internetezett napi szinten (lásd a 4. ábrát), és további 7% használta a világhálót legalább hetente egyszer (azonban nem napi rendszerességgel). Eszerint a lakosság 83%-a rendszeresen (legalább hetente) használta az internetet. Az internetet napi rendszerességgel használó személyek az összes internetfelhasználón belül (azaz azokon belül, akik a megelőző három hónap során igénybe vették az internetet) az EU-28 teljes egészét tekintve 89%-ot képviseltek; ez az érték a tagállamok közül Romániában volt a legalacsonyabb (76%), Olaszországban és az Egyesült Királyságban pedig a legmagasabb (96%), miközben összesen tíz tagállamban haladta meg a 90%-ot. Izlandon még ennél is magasabb (97%) volt a naponta internetezők részaránya az összes internetezőhöz képest.

4. ábra: Az internethasználat gyakorisága, 2018
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ifp_iu) és (isoc_ci_ifp_fu)


Az 5. ábra a mobil internethasználatot (azaz az otthonon és a munkahelyen kívüli, például hordozható számítógépen vagy kézi készüléken létesített mobil vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül való internetezést) elemzi. Az ábra a 2013. évi adatokat hasonlítja össze a 2018. évi adatokkal: az előbbi évben az EU-28 területén a 16 és 74 év közötti lakosság 43%-a használt mobil eszközt az internetre való kapcsolódáshoz, míg 2018-ban ez a részarány elérte a 69%-ot. A leggyakoribb mobil internetes eszköztípusok a mobil- és okostelefonok, a laptopok és a táblagépek voltak.

2018-ban a legnagyobb részarányú mobil internethasználatról Dánia, Svédország, Hollandia, Luxemburg és az Egyesült Királyság számolt be. Ezekben az országokban a 16–74 év közötti lakosság több mint négyötöde használta az internetet otthonától vagy munkahelyétől távol; ez a részarány Dániában és Svédországban 88% volt. Ennél Norvégia egy százalékponttal többet ért el (89%), ez volt a legnagyobb részarány. Ezzel szemben Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Portugáliában a 16–74 év közötti lakosságnak csupán 50–60%-a használta az internetet otthonától vagy munkahelyétől távol; ez a részarány Lengyelországban mindössze 49%, Olaszországban 40% volt.

5. ábra: Azon magánszemélyek száma, akik otthonukon és munkahelyükön kívül, hordozható számítógéppel vagy kézi készülékkel használták az internetet, 2013 és 2018
(a 16 és 74 év közötti lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_im_i)


Az EU-28 területén 2018-ban a közösségi oldalak használata jelentette az egyik leggyakoribb online tevékenységet (lásd a 6. ábrát). A 16–74 éves lakosság több mint fele (56%) használta az internetet közösségi hálózatok (például a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy a Snapchat) böngészésére. Dániában, Belgiumban, Svédországban és az Egyesült Királyságban az emberek 70–80%-a használt közösségi oldalakat. A tagállamok közül Dániában volt ez az érték a legmagasabb (79%), Izlandon (91%) és Norvégiában (82%) azonban még ezt is meghaladta a közösségi oldalakat használók részaránya. A skála másik végén három uniós tagállamban – Szlovéniában (49%), Olaszországban (46%) és Franciaországban (42%) – az embereknek kevesebb mint a fele használt ilyen oldalakat.

6. ábra: Az internetet közösségi oldalakon való részvételre használó magánszemélyek részaránya, 2018
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ac_i)

Adatvédelem és személyazonosság védelme (2016-os felmérés)

Eltérések figyelhetők meg az uniós tagállamok között a tekintetben, hogy az internetfelhasználók 2016-ban miként kezelték a személyes adataikhoz való hozzáférést az interneten. Az EU-28 internetfelhasználóinak több mint egynegyede (28%-a) nem adott meg személyes adatot az interneten; ez a részarány Luxemburgban mindössze 8%, Bulgáriában, Portugáliában és Romániában pedig 50% vagy magasabb volt (lásd a 7. ábrát). Összességében az EU-28 internetfelhasználóinak több mint 70%-a adott meg valamilyen személyes adatot az interneten, és közülük sokan tettek lépéseket az interneten közölt személyes adataikhoz való hozzáférés ellenőrzésére. Az összes internetfelhasználó majdnem fele (46%-a) nem engedélyezte személyes adatai reklámcélú felhasználását, kétötödük (40%) pedig korlátozta a profiljához vagy tartalmaihoz való hozzáférést a közösségi oldalakon. Emellett az internetfelhasználók több mint egyharmada (37%-a) elolvasta az adatvédelmi nyilatkozatokat a személyes adatai megadása előtt, míg valamivel kevesebb mint egyharmaduk (31%) korlátozta a földrajzi helyzetéhez való hozzáférést.

7. ábra: Azon magánszemélyek, akik semmiféle személyes adatot nem adtak meg az interneten keresztül, 2016
(az előző év során az internetet használó magánszemélyek százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_prv)


2016-ban az EU-28 16 és 74 év közötti, a megelőző 12 hónapban az internetet használó lakosságának 71%-a tisztában volt vele, hogy a sütikkel nyomon követhető az emberek internetes tevékenysége. Az ezzel a témával kapcsolatos tudatosság a fiatalabb (16–24 éves) felhasználók körében valamivel nagyobb (74%) volt, mint az idősebb (55–74 éves) felhasználóknál (64%). A 16–74 éves felhasználók kicsivel több mint egyharmada (35%-a) számolt be arról, hogy a sütihasználat korlátozása érdekében megváltoztatta az internetböngészője beállításait (lásd a 8. ábrát).

Az uniós tagállamok közül Hollandia (89%), Németország és Finnország (mindkettő esetében 85%) internetfelhasználói körében volt a legnagyobb azok részaránya, akik tisztában voltak vele, hogy a sütikkel nyomon követhető internetes tevékenységük. Szintén magas volt az ezzel tisztában lévők részaránya Dániában (81%), Horvátországban (78%), Olaszországban (77%), valamint Luxemburgban és Ausztriában (mindkettő esetében 76%). Ezzel szemben az internetfelhasználók kevesebb mint fele volt ezzel tisztában Romániában (38%), Lettországban (47%) és Cipruson (48%); de alacsony részarányról számolt be Törökország és Észak-Macedónia is (mindkettő esetében 30%). Azon internetfelhasználók száma, akik a sütihasználat megakadályozása vagy korlátozása céljából megváltoztatták internetböngészőjük beállításait, csak egyetlen tagállamban haladta meg az összes felhasználó felét: Luxemburgban, ahol 54%-uk tett így. Ezzel szemben Csehország, Románia, Bulgária, Ciprus és Lettország, valamint Törökország internetfelhasználóinak kevesebb mint egyötöde tett ilyen lépéseket.

8. ábra: Sütik és böngészőbeállítások használata, 2016
(az előző év során az internetet használó magánszemélyek százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_cisci_prv)

Áruk és szolgáltatások rendelése vagy vásárlása

Tovább növekedett az EU-28 területén azon 16–74 év közöttiek részaránya, akik magáncélra termékeket vagy szolgáltatásokat rendeltek vagy vásároltak az interneten: 2018-ban ez a részarány elérte a 60%-ot, ami 13 százalékponttal több, mint 2013-ban volt (lásd a 9. ábrát). Németországban és Svédországban 2018-ban a lakosság legalább háromnegyede rendelt vagy vásárolt termékeket vagy szolgáltatásokat az interneten keresztül, és ez a részarány legalább négyötöd volt Hollandia (80%), az Egyesült Királyság (83%) és Dánia (84%) esetében. A legalacsonyabb értékeket e tekintetben Cipruson (32%), Bulgáriában (21%) és Romániában (20%) mérték.

Az online vásárlók részaránya Csehországban (23 százalékpont) és Spanyolországban (21 százalékpont) nőtt a legnagyobb mértékben 2013 és 2018 között. (Öt uniós tagállam – Észtország, Lettország, Luxemburg, Románia és Svédország – tekintetében idősortörés miatt nincsenek összehasonlítható adatok.) Nem meglepő módon a legkisebb (mindössze 6–7 százalékpontos) emelkedést Dánia és az Egyesült Királyság jelentette, ahol az interneten keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat rendelő személyek részaránya a többi tagállamhoz képest már azelőtt is viszonylag magas volt; de ugyanez mondható el Norvégiáról is. Viszont ugyancsak mérsékelt ütemben nőtt az online vásárlók részaránya Máltán (8 százalékpont) és Cipruson (7 százalékpont).

9. ábra: Azon magánszemélyek részaránya, akik a felmérést megelőző 12 hónap során magánhasználatra árut vagy szolgáltatást rendeltek az interneten, 2013 és 2018
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ec_ibuy)

Az interneten más magánszemélytől rendelt szolgáltatások

2018-ban az EU-28-ban 19% volt azon 16–74 év közötti személyek részaránya, akik weboldalon vagy alkalmazáson keresztül a megelőző 12 hónapban szállást foglaltak másik magánszemélytől. Ez a részarány Luxemburgban volt a legmagasabb (44%), és legalább 25% volt Írországban, Máltán és az Egyesült Királyságban; hét uniós tagállamban viszont nem érte el a 10%-ot: Bulgáriában (9%), Görögországban, Romániában és Szlovéniában (mindháromban 8%), Lettországban (7%), Csehországban (5%) és Cipruson (3%) volt. A másik magánszemélytől való online szállásfoglalás a középső korcsoportban (25–54 év) volt a leggyakoribb, míg ritkábban fordult elő a fiatalabbak (16–24 év) és az idősebbek (55–74 év) körében. A legtöbb ilyen foglalást erre a célra szolgáló weboldalakon és alkalmazásokon – például Airbnb, Lovehomeswap, Couchsurfing – keresztül bonyolítják, amelyek közvetítőként működve lehetővé teszik a magánszemélyek számára a szálláshely-szolgáltatáshoz való hozzáférés megosztását.

10. ábra: Azon magánszemélyek, akik a felmérést megelőző 12 hónap során másik magánszemélytől szállást foglaltak weboldalon vagy alkalmazáson keresztül, 2018
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ce_i)


Hasonló elemzést láthatunk a 11. ábrán, amely a másik magánszemélytől weboldalon vagy alkalmazáson keresztül személyszállítási szolgáltatást rendelő magánszemélyek részarányát mutatja. Ez a fajta szolgáltatás általában kevésbé gyakori, mint a szállásfoglalás, de ahhoz hasonlóan gyakran erre a célra szolgáló weboldalakon és alkalmazásokon keresztül történik (például Liftshare, UperPool, Wundercar). Az EU-28 lakosai (16–74 év) átlagosan 8%-ban vettek igénybe ilyen szolgáltatást. A tagállamok közül 2018-ban Észtországban volt a legmagasabb a weboldalon vagy alkalmazáson keresztül személyszállítási szolgáltatásokat rendelők részaránya (23%). 18 tagállam esetében is megfigyelhető volt, hogy az emberek kevesebb mint 10%-a rendelt személyszállítási szolgáltatásokat weboldalon vagy alkalmazáson keresztül. Az online fuvarfoglalás a fiatalabbak (16–24 évesek) körében általában népszerűbb volt, mint az idősebbek között.

11. ábra: Azon magánszemélyek száma, akik a felmérést megelőző 12 hónap során másik magánszemélytől személyszállítási szolgáltatást rendeltek weboldalon vagy alkalmazáson keresztül, 2018
(a 16–74 éves lakosság százalékában)
Forrás: Eurostat (isoc_ci_ce_i)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai (MS Excel)

Adatforrások

A statisztikusok számára komoly kihívást jelentenek az internet, valamint az információs és kommunikációs technológiák más új felhasználási módjai terén megfigyelhető gyors technológiai változások. Mivel e területen jelentős fejlődés tapasztalható, a statisztikai eszközöket folyamatosan hozzá kell igazítani az adatok iránti új igényekhez. Az Eurostat évente újraértékeli a vonatkozó statisztikákat annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a felhasználói igényekhez, és lépést tartsanak a gyors ütemű változásokkal.

Ezt a megközelítést tükrözi az Eurostat által a háztartások és a magánszemélyek IKT-használatáról készített felmérés is. Az éves felmérés célja az IKT által ösztönzött fejlődés értékelése: ennek érdekében az Eurostat nyomon követi az alapvető változók időbeli alakulását, és egyes szempontokról mélyreható statikus elemzést is készít. A felmérés kezdetben a hozzáféréssel és a kapcsolódással összefüggő kérdésekre összpontosított, tárgyköre azonban később számos különböző területtel (például e-kormányzat és e-kereskedelem), valamint társadalmi-gazdasági elemzéssel (például regionális eltérések, nemek, életkor, iskolai végzettség és foglalkoztatási helyzet szerinti megoszlás) bővült. A felmérés tárgyköre a különböző technológiák tekintetében is változik, figyelembe véve az új termékcsoportokat és a kommunikációs technológiák végfelhasználókhoz való eljuttatásának új módjait (2017-ben például új kérdések kerültek be a felmérésbe a magánszemélyek közötti szálláshely- és fuvarozási szolgáltatásokról).

A háztartásokon belüli, illetve a magánszemélyek általi IKT-használatra vonatkozó felmérés tárgyidőszaka a legtöbb esetben minden év első negyedéve. A felmérést a legtöbb országban minden év második negyedévében folytatják le. A 2016-os felmérésnek egy adatvédelemről és a személyazonosság védelméről szóló modul is a részét képezte (de a 2017-es és a 2018-as felmérésből ez kimaradt).

Hatókör és meghatározások

A háztartásokra vonatkozó IKT-felmérés hatóköre azokra a háztartásokra terjedt ki, amelyeknek legalább egy tagja a 16–74 éves korcsoportba tartozik. A háztartások internet-hozzáférése azon háztartások százalékos részarányát fejezi ki, amelyek rendelkeznek internet-hozzáféréssel abból a célból, hogy a háztartás bármely tagja otthon igény szerint (akár egyszerű elektronikus levelezésre) használhassa az internetet.

Az internethasználók a meghatározás szerint olyan 16–74 év közötti személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban legalább egyszer interneteztek. A rendszeres internethasználók olyan személyek, akik a felmérést megelőző három hónapban átlagosan hetente legalább egyszer interneteztek.

Az internetezéshez leggyakrabban használt vezetékes technológiák a széles sávú és a hagyományos vagy ISDN rendszerű telefonvonalon keresztüli betárcsázós hozzáférés kategóriájába sorolhatók. A széles sávú hozzáférés kategóriájába tartozik a digitális előfizetői vonal (DSL), amely nagy sebességű adatátvitelre szolgáló technológiát alkalmaz. A széles sávú vonalak a meghatározás szerint az ISDN-nél nagyobb, legalább 144 kbit/s sebességgel rendelkeznek. Az otthoni internet-hozzáféréshez használt népszerű eszközök közé tartoztak az asztali és hordozható számítógépek, és a közelmúltban az egyéb, internetezésre alkalmas technológiák is egyre elterjedtebbé váltak.

A mobil internethasználat a meghatározás szerint az otthonon és a munkahelyen kívüli internetezést jelenti, amely során hordozható számítógép vagy kézi készülék segítségével csatlakoznak az internetre valamely mobiltelefon-hálózat vagy vezeték nélküli kapcsolat igénybevételével.

A magánszemélyek által rendelt áruk és szolgáltatások körébe tartozik (a felmérést megelőző 12 hónap tekintetében) a visszaigazolt szállás- vagy útfoglalás, pénzügyi befektetések vásárlása, távközlési szolgáltatások igénybevétele, videojátékok és hasonló szoftverek használata, valamint a közvetlenül fizetett, interneten keresztül igénybe vehető információs szolgáltatások. Nem tartoznak ide az interneten keresztül ingyenesen megszerezhető áruk és szolgáltatások, valamint a manuálisan gépelt e-mailben, SMS-ben és MMS-ben leadott rendelések.

Háttér

2015 májusában az Európai Bizottság elfogadta a digitális egységes piaci stratégiát (COM(2015) 192 final), és azt 10 kiemelt politikai prioritása között tartja számon. A stratégia 16 kezdeményezést foglalt magában, amelyek a következő szélesebb pilléreket fedték le: jobb online hozzáférés biztosítása a termékekhez és szolgáltatásokhoz Európa-szerte; optimális környezet kialakítása a digitális hálózatok és szolgáltatások fejlesztéséhez; annak biztosítása, hogy az európai gazdaság és ipar teljes mértékben kihasználja a digitális gazdaságnak mint a növekedés potenciális hajtóerejének az előnyeit. A Bizottság 2017. évi munkaprogramja: „Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” (COM(2016) 710) című dokumentumban az Európai Bizottság a már előterjesztett javaslatokkal való gyors előrehaladásra, valamint a digitális egységes piaci stratégia végrehajtásával való haladás értékelésére tett javaslatot.

Az internet-hozzáférésre és az internethasználatra vonatkozó felmérések nagy hangsúlyt helyeznek a széles sávú technológiákra, mivel azok lehetővé teszik, hogy a felhasználók rövid idő alatt továbbítsanak nagy mennyiségű adatot úgy, hogy emellett nyitva tartják a hozzáférést biztosító vonalakat. A nagy sebességű és szupergyors széles sávú technológiák elterjedtsége kulcsfontosságú mutató az IKT-val kapcsolatos politikák kialakítása szempontjából. Habár a széles sávú technológia leggyakoribb formája az EU-ban továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL), egyre terjednek az olyan alternatív megoldások, mint például a kábel, a műhold, az optikai szál és a vezeték nélküli helyi hurok.

Az Európai Bizottság a készségek jobb fejlesztését, a készségekkel kapcsolatos kereslet előrejelzését és a készségekkel kapcsolatos kereslet és kínálat összehozását célzó szélesebb programja részeként több kezdeményezést is indított a munkaerő IKT-készségeinek fejlesztésére. Az IKT-szakemberek kínálatának megnövelése érdekében az Európai Bizottság elindította a digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót, egy uniós szintű társulást, mely az európai strukturális és beruházási alapokat felhasználva kísérli meg csökkenteni az IKT-szakemberek toborzásával kapcsolatos nehézségeket.

2016. június 10-én az Európai Bizottság elfogadta az Új európai készségfejlesztési programot, amelynek célja különféle tevékenységek előmozdításán keresztül biztosítani, hogy megfelelő képzés, készségek és támogatás álljon az EU lakosai rendelkezésére, valamint azok a modern munkakörnyezetben való munkavégzéshez szükséges minden készséggel – így többek között digitális készségekkel – rendelkezzenek.

Hasznos linkek
Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Jogszabályok
Illusztrációk
Külső hivatkozások







ICT usage in households and by individuals (t_isoc_i)


ICT usage in households and by individuals (isoc_i)
Connection to the internet and computer use (isoc_ici)
Households - level of internet access (isoc_ci_in_h)
Households - type of connection to the internet (isoc_ci_it_h)
Individuals - mobile internet access (isoc_ci_im_i)
Internet use (isoc_iiu)
Individuals - internet use (isoc_ci_ifp_iu)
Individuals - frequency of internet use (isoc_ci_ifp_fu)
Individuals - collaborative economy (isoc_ci_ce_i)
E-commerce (isoc_iec)
Internet purchases by individuals (isoc_ec_ibuy)
ICT trust, security and privacy (isoc_ci_sci)
Privacy and protection of personal information (isoc_cisci_prv)