Bűnügyi statisztika


2020. júliusban kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. november.

Érdekességek

Az EU-27 területén a rendőrségek által nyilvántartásba vett rablások száma 34%-kal csökkent 2012 és 2018 között.

2018-ban az EU-27 tagállamaiban 3 993 szándékos emberölési esetet vettek nyilvántartásba, ami a 2008-as adatokhoz képest 30%-os csökkenést jelent.

Rablás, a 2016–2018-as időszak éves átlaga
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

Ebben a cikkben az európai rendőrségek által nyilvántartásba vett, 2008 és 2018 között elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan mutatunk be adatokat. A bemutatott adatok az Európai Unióra (EU-27), az Egyesült Királyságra, az EFTA-országokra, valamint részlegesen a tagjelölt országokra és a potenciális tagjelölt országokra vonatkoznak.

Teljes cikk

2012 és 2018 között 34%-kal csökkent a rablások száma az EU-27 területén.

Az EU-27 rendőrségei által nyilvántartásba vett rablások száma 2012 és 2018 között 34%-kal csökkent, körülbelül 299 000-re. Ezzel szemben – amint az az 1. ábrán is látható – 8,8%-os növekedés volt tapasztalható 2008 és 2012 között, amikor a 2008–2018-as időszakon belül a legtöbb rablást regisztrálták. Az Észtországra, Franciaországra, Luxemburgra és Finnországra vonatkozó 2018-as adatok hiányoznak, ezért némiképp bizonytalan, hogy 2017 és 2018 között milyen mértékű változás következett be az EU-27-ben. Az EU-27 legtöbb országában csökkent a rablások száma 2017 és 2018 között, viszonylag jelentős növekedés volt megfigyelhető azonban Írországban (8%) és Szlovéniában (11%).

1. ábra: Rablás (a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma), EU-27, 2008–2018
(a bűncselekmények száma)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A 2. ábra a rendőrség által nyilvántartott rablások számát mutatja a lakosság létszámához viszonyítva (100 000 lakosra jutó bűncselekmények száma). A 2016–2018-as időszak átlagát tekintve a legmagasabb arány Belgiumban (154,3), Franciaországban (153,3), Spanyolországban (132,5) és Portugáliában (115,5) volt megfigyelhető, míg a 100 000 lakosra jutó nyilvántartott rablások száma Észtországban (17,1), Romániában (16,2), és Csehországban (14,6), Szlovéniában (11,7), Cipruson (10,5), valamint Szlovákiában és Magyarországon (mindkettő 9,0) volt a legalacsonyabb. Az EFTA-országok közül Svájcban volt a legmagasabb – 20,9 – a 100 000 lakosra jutó, rendőrség által nyilvántartott rablások száma.

2. ábra: Rablás, a 2016–2018-as időszak éves átlaga
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

3 993 szándékos emberölés az EU-27 területén 2018-ban

2018-ban az EU-27 tagállamaiban 3 993 szándékos emberölést vettek nyilvántartásba, ami a 2008-as adatokhoz képest közel 30%-os csökkenést jelent. Az 1. táblázat országonkénti bontásban mutatja be a jelentett adatokat.

1. táblázat: Szándékos emberölés, 2008–2018
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A 3. ábra a lakosság számához viszonyított szándékos emberölési adatokat mutatja (a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra). 2018-ban Lettországban (5,2), Litvániában (3,5) és Észtországban (1,9) voltak a legmagasabbak ezek a számadatok. 15 országban volt 1 alatt a szándékos emberölési esetek 100 000 lakosra vetített száma.

3. ábra: Szándékos emberölés, 2018
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

583 000 testi sértés az EU-27 területén 2018-ban

Az EU-27 rendőrségei körülbelül 583 000 testi sértést vettek nyilvántartásba 2018-ban, ami 6,2%-kal kevesebb, mint a 2010-ben regisztrált 621 500 eset. Amint az a 4. ábrán is látható, 2010 és 2018 között a testi sértések száma általánosságban véve csökkenő tendenciát mutatott. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 2016 és 2018 közötti időszakra vonatkozó, összesített uniós adatok részben korábbi adatokon alapulnak, mivel Franciaországból a 2017–2018-as időszakra, Magyarországról pedig a 2016–2018-as időszakra nem érkeztek adatok. A bejelentett számadatok Franciaországban 2010–2016 között növekvő tendenciát (232 000-ről 243 000-re), Magyarországban 2010 és 2015 között csökkenő tendenciát (14 600-ról 12 500-ra) mutatnak.

A rendőrség által nyilvántartásba vett testi sértések száma az EU-27 tagállamaiban igen eltérő, még a lakosság méretéhez viszonyítva is. A különböző jogszabályok, valamint az eltérő jelentéstételi arányok és nyilvántartási gyakorlatok befolyásolják az országok közötti összehasonlításokat. Egyes nemzeti adatok a súlyos testi sértéseken felül például a könnyű testi sértések, a halálos kimenetelű testi sértések (emberölés, gyilkosság stb.) vagy a szexuális erőszakok (amely általában külön kategória) számát is magában foglalják.

4. ábra: Testi sértés, EU-27, 2010–2018
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

528 000 gépjárműlopás az EU-27 területén 2018-ban

Az EU-27-ben 2018-ban mintegy 573 000 gépjárműlopást vettek rendőrségi nyilvántartásba, ez a 2008. évi adatokhoz képest megközelítőleg 40%-os mérséklődést jelent. Megjegyzendő azonban, hogy a friss adatok hiánya miatt Franciaország (2017–2018), Ciprus (2018) és Magyarország (2016–2018) esetében a legutolsó rendelkezésre álló éves adatokat használták. Amint azt az 5. ábrán megfigyelhetjük, az EU-27 egészét tekintve 2008 és 2018 között csökkenő tendencia volt jellemző. Ezzel szemben Írországban és Horvátországban 8%-kal emelkedett a rendőrség által nyilvántartásba vett gépjárműlopások száma.

5. ábra: Gépjárműlopás, EU-27, 2008–2018
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A rendőrség által nyilvántartásba vett, 100 000 lakosra jutó gépjárműlopások száma (2016–2018-as átlag) Görögországban (260,6), Olaszországban (244,2), Franciaországban (241,9), Svédországban (237,3) és Hollandiában (169,3) volt a legmagasabbak. Az EU-27-ben a legalacsonyabb számadatokat Szlovákiából (27,8), Észtországból (25,1), Horvátországból (21,4), Romániából (10,8) és Dániából (4,0) jelentették. Az EFTA-országok közül Svájcban volt a legmagasabb a 100 000 lakosra jutó gépjárműlopások száma: 80,5.

A „gépjárműlopásokra” vonatkozó számadatok általában magukban foglalják mindazokat az eseteket, amelyekben motorkerékpárokat, személygépkocsikat, autóbuszokat, távolsági autóbuszokat, teherautókat, buldózereket stb. loptak el, a jelentéstételi és nyilvántartási gyakorlatok azonban országonként és évenként eltérnek.

6. ábra: Gépjárműlopás, a 2016–2018-as időszak éves átlaga
(a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények száma, 100 000 lakosra)
Forrás: Eurostat (crim_off_cat)

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

Excel.jpg A táblázatok és az ábrák forrásadatai (angol nyelven)

Adatforrások

A bűnözésre és a büntető igazságszolgáltatási rendszerekre vonatkozó általános statisztikák

Az adatforrások közé tartoznak a rendőrség és más bűnüldöző szervek, az ügyészek, a bíróságok, a börtönök, az érintett minisztériumok és a statisztikai hivatalok. A nemzeti hatóságok felelősek az Eurostatnak és az Egyesült Nemzeteknek megküldött hivatalos adatokért (az ENSZ-nek a bűnügyi tendenciákról és az igazságszolgáltatási rendszerek műveleteiről szóló felmérése).

A cikkben ismertetett adatok

Ez a cikk a rendőrség által nyilvántartásba vett bűncselekmények 2008-tól kezdődően közölt hivatalos adatain alapul. Ha az országok olyan új adatokat küldenek, amelyek esetleg eltérnek az online elérhető korábbi cikkekben szereplő számadatoktól, akkor az Eurostat frissíti az online adatbázist. Az európai szintű bűnügyi statisztikák szempontjából az az egyik legfontosabb probléma, hogy egyes nemzeti adatok hiányoznak. Emiatt az e cikkben szereplő, uniós szinten összesített adatok közül több kiigazítás eredménye. Ha például valamely ország esetében hiányzik egy 2017-es adat, az Eurostat a 2016-os számadatot használja az adott ország és bűncselekmény esetében. Egyes esetekben az előző és a következő év átlaga kerül figyelembevételre. A hiányzó adatok kezelésének egy másik módszere a hároméves átlagok összehasonlítása. Egyes bűncselekmények esetében túl sok adat hiányzik, és ez nem teszi lehetővé uniós összesítés közzétételét. Az online adatbázis az Eurostatnak jelentett számadatokat tartalmazza (kiigazítás nélkül).

Egyes bűncselekmények

További adatok a szándékos emberöléssel és a szexuális erőszakkal kapcsolatban:

Korábbi adatok

Háttér

A bűnügyi statisztikákat az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok, a média, a politikusok, a szervezetek és a nagyközönség használják. Minden állam maga határozza meg a büntetőjogát, a bűncselekményeket, a jogi eljárásokat és a szankciókat, valamint a hivatalos bűnügyi statisztikákra vonatkozó előírásokat (a nemzetközi vagy uniós jog hatálya alá eső bűncselekmények kivételével) A nemzeti bűnügyi statisztikák jellemzően kevésbé összehasonlíthatók, mint a nemzetközi előírások szerinti statisztikák.

Jóllehet büntetőjoguk különböző, az európai országok között számos hasonlóság van. A közérdek és a politikai érdek mellett ez az oka az egész EU-ra kiterjedő bűnügyi statisztikák gyűjtésének. Az elmúlt évtizedben az uniós intézmények, a nemzeti hatóságok és az ENSZ együttműködtek az európai bűnügyi statisztikák javítása érdekében. Jelentős minőségi javulást hozott a bűncselekmények közös osztályozásának alkalmazása.

A hivatalos bűnügyi statisztikák főképp azt tükrözik, hogy a hatóságok hogyan tartják nyilván és kezelik az ügyeket. A számadatokat a nemzeti hatóságok, például a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és a fegyintézetek gyűjtik. Ezek közül a rendőrségi adatok nyújtják a legtágabb képet, mivel magukban foglalják a nyilvántartásba vett bűncselekményeket, függetlenül attól, hogy az ügy bíróság elé került-e. Azonban még a rendőrségi nyilvántartások sem mérik a bűncselekmények teljes számát. Egyszerűen fogalmazva, a bűncselekmények teljes száma a bejelentett és a be nem jelentett esetek összegének a tévesen bejelentett esetekkel csökkentett száma lenne. Joggal feltételezhető, hogy magas azon bűncselekmények bejelentésének aránya, amelyek esetében a biztosítási kárigény alátámasztásához rendőrség általi nyilvántartásba vételre van szükség (ilyenek például a gépjárműlopás és a betörés).

Hasznos linkek
Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Jogszabályok
Illusztrációk
Külső hivatkozások