Menekültügyi statisztika - Statistics Explained
    

Menekültügyi statisztika


2020. március 16-án és – a kísérő nélküli kiskorúak által beadott kérelmekre és a menedékjog iránti kérelmek tárgyában hozott határozatokra vonatkozó rész esetében – 2020. május 26-án kivonatolt adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. július.

Érdekességek
2019-ben az EU-27 tagállamaiban 612 700 menedékkérő nyújtott be először nemzetközi védelem iránti kérelmet.
2019-ben főként szír, afgán és venezuelai állampolgárok kértek menedéket az EU-27-ben.
A menedékjog iránti kérelmek ügyében 2019-ben az EU-27-ben hozott elsőfokú határozatok 38 %-a volt jóváhagyó határozat.

Menedékkérők száma (az EU-27-en kívüli állampolgárok), EU-27, 2008–2019

Ez a cikk a menedékkérők és a menedékjog iránti kérelmek ügyében hozott határozatok számában az Európai Unióban (EU) bekövetkezett legutóbbi fejleményeket ismerteti. A menedék az állam által a területén biztosított nemzetközi védelem egyik formája. Olyan személynek nyújtják, aki az állampolgársága és/vagy a lakóhelye szerinti országban nem talál védelmet, és különösen ha faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése vagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt üldöztetéstől fél.


Teljes cikk

A menedékkérők száma: növekedés 2019-ben

A nemzetközi védelem iránti igény az egyik fő oka annak, amiért ezek az emberek átlépik a határokat. Ahogy azt az 1. ábra mutatja, 2008 és 2012 között az EU-27-ben a menedékjog iránti kérelmek száma fokozatosan nőtt, ezt követően pedig a menedékkérők számának növekedése még inkább felgyorsult: 2013-ban 400 500, 2014-ben 594 200, 2015-ben pedig körülbelül 1,3 millió kérelem volt. 2016-ban kb. 1,2 millió kérelmet nyújtottak be. 2017-ben a menedékjog iránti kérelmek száma 2016-hoz képest jelentősen, 44,5%-kal csökkent, és 2018-ban is csökkenő tendenciát mutatott.

2019-ben 676 300 menedékkérő folyamodott nemzetközi védelemért az Európai Unió jelenlegi 27 tagállamában (EU-27), 11,2%-kal több, mint 2018-ban. 2015 óta ez volt az első alkalom, hogy a menedékjog iránti kérelmek száma egyik évről a másikra nőtt.

1. ábra: Menedékkérők száma (az EU-27-en kívüli állampolgárok), EU-27, 2008–2019
Forrás: Eurostat (migr_asyappctza)

Első kérelmek: 2019-ben 612 700

A menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személyek száma az EU-27-ben [1] 2019-ben 612 700 volt. Az a személy minősül nemzetközi védelmet először kérelmezőnek, aki az adott uniós tagállamban először nyújt be menedékjog iránti kérelmet, tehát ez a számadat kizárja az (adott tagállamban) ismételten kérelmet benyújtókat, így pontosabban tükrözi az adatszolgáltató tagállamban nemzetközi védelmet kérelmező, újonnan érkezett személyek számát. Az ismételten kérelmet benyújtók (egynél több kérelmet benyújtó személyek) száma az EU-27-ben 2019-ben 63 600 volt, ami az összes kérelmező 9,4%-át tette ki.

A 2019-re vonatkozó legfrissebb adat szerint az EU-27-ben menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személyek száma 63 700-zal nőtt az előző évhez képest: a 2018. évi 549 000-ről 2019-re 612 700-ra nőtt. A növekedést főként a Venezuelából, Kolumbiából és Afganisztánból érkező kérelmezők számának növekedése okozta (lásd a 2. ábrát).

2. ábra: Menedékjog iránti kérelmet először benyújtók állampolgársága (az EU-27-en kívüli állampolgárok), EU-27, 2018 és 2019
(ezer)
Forrás: Eurostat (migr_asyappctza)

Az először kérelmet benyújtók állampolgársága: élen a szírek, afgánok és venezuelaiak

Az EU-27 tagállamaiban 2013 óta a szíriai állampolgárok találhatók a legnagyobb számban a menedékjog iránti kérelmet benyújtók között. 2019-re az EU-27 területén menedékjog iránti kérelmet először benyújtó szíriaiak száma a 2018. évi 80 000-ről 74 400-ra csökkent, miközben a szíriaiak részaránya az összes kérelmező között 14,6%-ról 12,1%-ra esett vissza.

A menedékjog iránti kérelmet először benyújtó összes személy 8,6%-a afgán, 7,3%-a venezuelai állampolgár volt, míg a kolumbiaiak és az irakiak 5,2%-os, illetve 4,4%-os arányt képviseltek.

2019-ben az EU-27 területén a menedékjog iránti kérelmet először benyújtók legnépesebb állampolgárság szerinti csoportjai közül a legjelentősebb növekedés 2018-hoz képest a venezuelaiak (22 600 kérelemmel több, vagyis +101,9%), valamint a kolumbiaiak (21 800 kérelemmel több, vagyis +216,7%) és az afgánok (13 600 kérelemmel több, vagyis +34,8%) számában volt megfigyelhető. A kérelmezők száma leginkább az iraki (9500 kérelemmel kevesebb, vagyis –26,2%) és a szíriai (5700 kérelemmel kevesebb, vagyis –7,1%) állampolgárok esetében csökkent [2].

Főbb célországok: Németország, Franciaország, Spanyolország

A 2019-ben az EU-27-ben benyújtott összes menedékjog iránti első kérelem 23,3%-át Németországban nyújtották be (142 400 kérelem). Utána Franciaország következett (119 900, 19,6%), majd pedig Spanyolország (115 200, 18,8%), Görögország (74 900, 12,2%) és Olaszország (35 000, 5,7%).

Azon tagállamok közül, amelyekben 2019-ben több mint 5000 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be először, a kérelmezők száma arányaiban az előző évihez képest a legnagyobb mértékben Spanyolországban (+118,4%, azaz 62 400-zal több menedéjog iránti kérelmet először benyújtó személy 2019-ben, mint 2018-ban), Cipruson (+66,8%, 5100-zal több), Svédországban (+27,9%, 5000-rel több), Belgiumban (+27,4%, 5000-rel több), Görögországban (+15,3%, 9900-zal több), Hollandiában (+9,9%, 2000-rel több) és Franciaországban (+7,6%, 8500-zal több) nőtt. A skála másik végén a legnagyobb relatív csökkenés Olaszország (–34,5%, azaz 18 400-zal kevesebb menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személy), Németország (–12,0%, 19 400-zal kevesebb) és Ausztria (–7,0%, 800-zal kevesebb) esetében következett be (lásd a 3. ábrát).

3. ábra: Menedékjog iránti kérelmet először benyújtók száma (az EU-27-en kívüli állampolgárok), 2018 és 2019
(ezer)
Forrás: Eurostat (migr_asyappctza)

Az 1. táblázat áttekintést ad az EU-27 tagállamai, az Egyesült Királyság és az EFTA-országok vonatkozásában a menedékjog iránti kérelmet először benyújtók (állampolgárság szerinti) öt legnagyobb csoportjáról. A 27 uniós tagállamból hétben a szíriaiak alkották a kérelmezők legnagyobb csoportját, beleértve 39 300 kérelmezőt Németországban. Mintegy 40 300 venezuelai (2019-ben ez volt a legnagyobb olyan kérelmezői csoport, amely egyetlen országból érkezett az EU-27 valamely tagállamába) és 28 900 kolumbiai kért védelmet Spanyolországban, míg Görögországban 23 700 afgán nyújtott be kérelmet. Azon tagállamok között, amelyekben 2019-ben egy-egy ország viszonylag sok állampolgára nyújtott be kérelmet, megemlítendő még Németország (13 700 kérelmező Irakból és 10 800 Törökországból), Görögország (10 800 kérelmező Szíriából) és Franciaország (10 000 kérelmező Afganisztánból).

1. táblázat: A menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személyek öt leggyakoribb állampolgársága (az EU-27-en kívüli állampolgárok), 2019
(szám, kerekített adatok)
Forrás: Eurostat (migr_asyappctza)

A menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személyek kora és neme

Az EU-27 területén 2019-ben menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személyek több mint háromnegyede (77,3%) 35 évesnél fiatalabb volt (lásd a 4. ábrát); a 18–34 éves korosztály a menedékjog iránti kérelmet először benyújtó összes személynek valamivel kevesebb mint a felét (47%) adta, míg a kérelmet először benyújtó összes személy közel egyharmada (30,3%) 18 évesnél fiatalabb kiskorú volt.

A menedékkérők kor szerinti megoszlása az EU-27 szinte minden tagállamában hasonló volt, a kérelmezők legnagyobb hányada szinte mindenütt a 18–34 éves korcsoportba tartozott. Volt azonban néhány kivétel: Németország, Észország, Litvánia, Magyarország, Ausztria és Lengyelország nagyobb arányban számolt be 18 évesnél fiatalabb menedékkérőkről.

4. ábra: Menedékjog iránti kérelmet először benyújtók (az EU-27-en kívüli állampolgárok) korosztály szerinti megoszlása, 2019
(%)
Forrás: Eurostat (migr_asyappctza)

A menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személyek nem szerinti megoszlása azt mutatja, hogy több férfi (61,9%) keresett menedéket, mint nő (38,1%). 2019-ben a legalsó, 0–13 éves korcsoportban a fiúk az összes kérelmező 51,2%-át tették ki. A menedékkérők között nagyobb különbségeket figyeltek meg a 14–17, illetve 18–34 éves korcsoportokban, ahol a kérelmet először benyújtóknak 67,9%-a, illetve 69,0%-a volt férfi; ez az arány a 35–64 éves korcsoportban 58,0%-ra esett vissza. A 65 éves és az annál idősebb menedékkérők között az EU-27 egészében 2019-ben a női kérelmezők többségben voltak a férfi kérelmezőkkel szemben, bár ez a csoport aránylag kicsi, mindössze 0,8%-át teszi ki (0,5% nő, 0,3% férfi) a kérelmet először benyújtó összes személynek.

5. ábra: A menedékjog iránti kérelmet először benyújtó férfiak (az EU-27-en kívüli állampolgárok) aránya korosztály szerint, EU-27, 2019
(%)
Forrás: Eurostat (migr_asyappctza)

A kísérő nélküli kiskorúak által benyújtott kérelmek

A kísérő nélküli kiskorú olyan 18 évesnél fiatalabb személy, aki érte felelős nagykorú személy felügyelete nélkül lépett be valamely EU-27 tagállam területére, illetve olyan kiskorú, aki a tagállam területére történő belépést követően maradt felügyelet nélkül. 2019-ben 14 100 kérelmet nyújtottak be [3] az EU-27-ben a kísérő nélküli kiskorúak; az összes kiskorú 7,1%-a érkezett kísérő nélkül (lásd a 6. ábrát).

Az EU-27 tagállamainak többségében 2019-ben a kísérő nélküli kiskorúak aránya nem érte el a 20%-ot. Csak öt tagállamban volt magasabb ez az arány: Romániában (34,5%), Cipruson (46,9%), Szlovákiában (69,8%), Bulgáriában (71,8%) és Szlovéniában (80,2%).

6. ábra: Kiskorú menedékkérők (az EU-27-en kívüli állampolgárok) kíséret szerinti megoszlása, 2019
(%)
Forrás: Eurostat (migr_asyappctza) és (migr_asyunaa)

A menedékjog iránti kérelmek ügyében hozott határozatok

A menedékjog iránti kérelmek ügyében hozott határozatokra vonatkozó adatok a két fokozat, azaz az elsőfokú határozatok és a fellebbezés vagy felülvizsgálat alapján hozott jogerős határozatok szerint csoportosítva állnak rendelkezésre.

2019-ben 540 800 elsőfokú határozat és 296 600 fellebbezést követő jogerős határozat született az EU-27 területén a menedékjog iránti kérelmek ügyében. Elsőfokú határozattal 206 000 személy kapott menedékjogot; további 91 000 fő fellebbezést követően kapta meg a védelmet.

Németországban hozták messze a legtöbb határozatot (mindkét kategóriában, lásd a 7. ábrát); 2019-ben itt született az EU-27-ben hozott összes elsőfokú határozat 28,5%-a és az összes jogerős határozat 44,2%-a.

7. ábra: Az EU-27-en kívüli országok állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek ügyében hozott elsőfokú és jogerős határozatok száma, 2019
(ezer darab)
Forrás: Eurostat (migr_asydcfsta) és (migr_asydcfina)

Elsőfokú határozatok a menedékjog iránti kérelmek ügyében

A 8. ábra az elsőfokú határozatok kimenetelét mutatja be. Míg a menekült és az oltalmazotti jogállást az uniós jog határozza meg, a humanitárius célú megfontolásokat a nemzeti jog szabályozza, és ilyen megfontolások egyes uniós tagállamokban nem vehetők figyelembe.

2019-ben az EU-27-ben hozott elsőfokú határozatok 38,1%-a pozitív volt, azaz a menekült vagy az oltalmazotti jogállás elismerését, illetőleg a tartózkodás humanitárius célból való engedélyezését eredményezte. Az elsőfokú határozatok esetében 2019-ben az EU-27 területén az összes jóváhagyó határozat mintegy 52,9%-a a menekült jogállás elismerésére vonatkozott.

8. ábra: Az EU-27-en kívüli országok állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek ügyében hozott elsőfokú határozatok megoszlása, 2019
(%)
Forrás: Eurostat (migr_asydcfsta)

Ami az abszolút számokat illeti, 2019-ben az EU-27 területén 109 000 személy kapott első fokon menekült jogállást, 52 000 kapott oltalmazotti jogállást, további 45 100 személynek pedig humanitárius célból engedélyezték a tartózkodást.

Az elsőfokú határozatok között a legnagyobb arányban Spanyolországban (66,2%), Luxemburgban (56,7%), Ausztriában (53,5%), Görögországban (53,1%), Írországban (52,1%) és Dániában (52,0%) voltak 2019-ben a jóváhagyó határozatok. Ezzel szemben Olaszországban, Horvátországban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon a jóváhagyó elsőfokú határozatok aránya 19,7% (Olaszország) és 8,5% (Magyarország) között volt.

Fellebbezést követően hozott jogerős határozatok

A jóváhagyó határozatok aránya a fellebbezés vagy felülvizsgálat alapján hozott jogerős határozatok között (30,7%, lásd a 9. ábrát) 2019-ben jóval kisebb volt az EU-27 területén, mint az elsőfokú határozatok között (38,1%, lásd a 8. ábrát). Az EU-27 területén 2019-ben körülbelül 91 000 fő ügyében hoztak fellebbezés vagy felülvizsgálat alapján jóváhagyó jogerős határozatot, akik közül 33 200 fő kapott menekült jogállást, 30 000 fő oltalmazotti jogállást, további 27 900 fő pedig humanitárius okból megadott menekült jogállást.

9. ábra: Az EU-27-en kívüli országok állampolgárai által benyújtott menedékjog iránti kérelmek ügyében hozott jogerős határozatok megoszlása, 2019
(%)
Forrás: Eurostat (migr_asydcfina)

Az EU-27-en belül a jogerős határozatok között 2019-ben a legnagyobb arányban Bulgáriában (67,7%), Ausztriában (55,7%), Írországban (48,9%), Hollandiában (48,0%) és Finnországban (44,9%) voltak jóváhagyó határozatok. Észtországban, Litvániában és Portugáliában viszont minden jogerős határozat elutasító volt.

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

Adatforrások

Az Eurostat számos, a nemzetközi migrációt érintő témakörben készít statisztikákat. 1986 és 2007 között a menekültügyi adatok gyűjtése szóbeli egyezség alapján történt. 2008 óta az Eurostat felé való adatszolgáltatás a 862/2007/EK rendelet 4. cikkének rendelkezései alapján történik; az e cikkben ismertetett statisztikai adatok többségének gyűjtése e rendelkezések alapján történt.

A menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos adatokat havonta, az elsőfokú határozatokkal kapcsolatosakat negyedévente, a fellebbezésen vagy felülvizsgálaton alapuló jogerős határozatokkal, az áttelepítéssel és a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatosakat pedig évente szolgáltatják az Eurostatnak. A statisztikák közigazgatási forrásokon alapulnak, és az uniós tagállamok statisztikai hatóságai, belügyminisztériumai vagy a melléjük rendelt bevándorlásügyi ügynökségei szolgáltatják őket az Eurostatnak.

A menekültügyi statisztikák elemzése során a személyek két különböző csoportját kell figyelembe venni. Az elsőbe tartoznak azok a menedékjog iránti kérelmet benyújtó menedékkérők, akik kérelmét az érintett hatóság még vizsgálja. A másodikba azok a személyek tartoznak, akiket a vizsgálatot követően menekültként elismertek, akiket másfajta nemzetközi védelemben részesítettek (oltalmazotti jogállás), akik a nemzetközi védelemmel kapcsolatos nemzeti jog alapján részesültek védelemben (humanitárius célból engedélyezett tartózkodás), valamint akik a védelem semmilyen formájában sem részesülnek.

A 862/2007/EK rendelet hatályba lépése óta a menekültügyi eljárás különböző szakaszaiból rendelkezésre állnak a menedékjogi határozatokra vonatkozó statisztikák. Az elsőfokú határozat a fogadó országban alkalmazott menekültügyi eljárás szerinti elsőfokú közigazgatási/igazságügyi hatóságként eljáró megfelelő hatóság határozata. Ezzel szemben a fellebbezés vagy felülvizsgálat alapján hozott jogerős határozat a közigazgatási/igazságügyi menekültügyi eljárás legfelsőbb fokán hozott határozatot jelenti, és az előző szakaszban elutasított menedékkérő fellebbezéséből következik. Mivel a menekültügyi eljárások és a döntéshozó szervek száma/szintjei eltérnek az uniós tagállamokban, a valódi legfelsőbb fokú határozat a nemzeti jogszabályok és közigazgatási eljárások alapján a legfelsőbb nemzeti bíróság határozata is lehet. Az alkalmazott módszertan meghatározása szerint azonban a jogerős határozatnak arra kell utalnia, ami az esetek túlnyomó többségében ténylegesen jogerős határozatot jelent: amikor a fellebbezés rendes útjait kimerítették, és a határozatot csak eljárási alapon lehet kifogásolni, érdemében már nem.

Háttér

Immár mintegy 70 éve annak, hogy a menekültek helyzetére vonatkozó, az 1967. évi New York-i Jegyzőkönyvvel módosított 1951. évi Genfi Egyezmény meghatározta, ki minősül menekültnek. Ez az egyezmény fektette le a menekültekkel kapcsolatos azon közös megközelítést is, amely az EU közös menekültügyi rendszerének egyik sarokkövévé vált. Az EU 1999 óta a Genfi Egyezménynek és más alkalmazandó nemzetközi jogi okmányoknak megfelelő közös európai menekültügyi rendszer létrehozásán dolgozik.

Az állam-, illetve kormányfők 2004. november 5-én elfogadták a hágai programot. A program ismertette a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) elképzelését, és szorgalmazta különösen a menekültként elismerteket és az oltalmazotti jogállásúakat érintő közös eljárások és egységes jogállások létrehozását. Az Európai Bizottság 2008 júniusában terjesztette elő politikai tervét a menekültügyről (COM(2008) 360 végleges), amely a KEMR kialakításának támogatására három pillért tartalmazott:

  • a védelmi normák fokozottabb harmonizációja az uniós tagállamok menekültügyi jogszabályainak további összehangolásán keresztül;
  • hatékony és megfelelően támogatott gyakorlati együttműködés;
  • fokozottabb felelősségtudat és szolidaritás az uniós tagállamok között, valamint az EU és a harmadik országok között.

Ezt szem előtt tartva az Európai Bizottság 2009-ben javaslatot tett az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) létrehozására. Az EASO támogatja az uniós tagállamokat a következetesebb és igazságosabb menekültügyi politika érdekében tett erőfeszítéseikben. Technikai és operatív támogatást is nyújt a különösen nagy nyomással szembesülő tagállamoknak (vagyis a sok menedékkérőt fogadó tagállamoknak). Az EASO 2011 júniusában vált teljeskörűen működőképessé, és az Európai Bizottsággal, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosával együttműködve dolgozik kapacitásának, tevékenységének és befolyásának növelésén.

2010 májusában az Európai Bizottság ismertette a migráció legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő áldozatainak tekinthető kísérő nélküli kiskorúakról szóló cselekvési tervét (COM(2010) 213 végleges). Ez a terv egy koordinált megközelítés bevezetésére irányul, és valamennyi uniós tagállamot kötelezi a kísérő nélküli kiskorúak magas színvonalú fogadásának, védelmének és integrációjának biztosítására. A cselekvési terv kiegészítéseként az Európai Migrációs Hálózat elkészített egy átfogó EU-tanulmányt a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó befogadási politikákról, valamint a visszaküldési és az integrációs intézkedésekről.

Ezen a területen több irányelv került kidolgozásra. A menedékjogot szabályozó négy fő jogi aktus, amelyek mindegyike jelenleg átdolgozás alatt áll, a következő:

  • a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült és oltalmazotti jogállásra vonatkozó szabályokról szóló 2011/95/EU irányelv („kvalifikációs irányelv”);
  • a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelv („menekültügyi eljárási irányelv”);
  • a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013/33/EU irányelv („a befogadási feltételekről szóló irányelv”); valamint
  • az egy harmadik országbeli állampolgár (nem uniós ország állampolgára) vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet („dublini rendelet”).

Az Unió operatív és pénzügyi támogatása jelentős mértékben elősegítette a migráció jelentette kihívások kezelését a tagállamokban. Az Európai Bizottság konkrétan a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében nyújt pénzügyi támogatást a tagállamok számára. Az Alap hatékonyan és sikeresen támogatta az Unió migrációs válságra adott közös válaszát, és a frontországokkal szembeni szolidaritás tanúbizonyságául szolgált.

2016 áprilisában az Európai Bizottság elfogadta a közös európai menekültügyi rendszer reformfolyamatát elindító közleményét (COM(2016) 197 final). Ez lehetőségeket foglal magában a menedékkérők uniós tagállamok közötti igazságos és fenntartható elosztására, az Európai Unió egészében egyenlő feltételek megteremtése érdekében a menekültügyi eljárások és normák további harmonizációjára – ezáltal csökkentve a szabálytalan továbbutazásokat előidéző ösztönző tényezőket – és az EASO megbízatásának megerősítésére.

2016 májusában az Európai Bizottság ismertette első reformcsomagját, amely javaslatokat foglalt magában egy fenntartható és igazságos dublini rendszer létrehozására (COM(2016) 270 final), az Eurodac rendszer megerősítésére (COM(2016) 272 final) és az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének létrehozására (COM(2016) 271 final).

2016 júliusában az Európai Bizottság előterjesztette a közös európai menekültügyi rendszer reformjával kapcsolatos második javaslatcsomagját, amely például az EU áttelepítési keretszabályainak (COM(2016) 468 final) és a nemzetközi védelem közös eljárásának (COM(2016) 467 final) meghatározására, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadási normáira vonatkozó jogszabályok átdolgozására (COM(2016) 465 final) terjedt ki.

2019 márciusában az Európai Bizottság jelentést tett közzé az elmúlt négy évben elért eredményekről, és meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek a migrációs kihívások azonnali és jövőbeli kezeléséhez még szükségesek (COM(2019) 126 final).

Hasznos linkek
Kapcsolódó cikkek
Táblázatok
Adatbázis
Tematikus weboldalak
Kiadványok
Módszertan
Jogszabályok
Illusztrációk
Külső hivatkozások





Asylum and first time asylum applicants - monthly data (rounded) (tps00189)
Persons subject of asylum applications pending at the end of the month - monthly data (tps00190)
Asylum and first time asylum applicants - annual aggregated data (rounded) (tps00191)
First instance decisions on asylum applications by type of decision - annual aggregated data (tps00192)
Final decisions on asylum applications - annual data (tps00193)
Asylum applicants considered to be unaccompanied minors - annual data (tps00194)
Asylum and Dublin statistics (migr_asy)
Applications (migr_asyapp)
Decisions on applications and resettlement (migr_asydec)
’Dublin’ statistics (migr_dub)

Megjegyzések

  1. Az EU egészére vonatkozó szám a tagállami adatok összesítéseként kerül kiszámításra. A tagállami adatok az adott tagállamban menedékjog iránti kérelmet először benyújtó személyek számára utalnak. Egy személy azonban egy adott referenciaévben több tagállamban is kérelmezhetett nemzetközi védelmet. Következésképpen az EU egészére vonatkozó szám többszörös kérelmeket is tartalmazhat.
  2. Az elemzéshez csupán azt az első 30 országot vettük figyelembe, ahonnan a legnagyobb számú menedékkérő érkezett.
  3. Az összesített EU-27-es adatok Spanyolország esetében 2018-as adatot tartalmaznak.