Archive:Turisztikai statisztika

2020. januári adatok.

A cikk frissítésének tervezett ideje: 2021. március.

Highlights

2018-ban a külföldi vendégek által az EU szálláshelyein eltöltött éjszakák felén Spanyolország, Olaszország és Franciaország osztozott.

Az Európai Unión belül 2018-ban Spanyolország volt a külföldre (saját országukon kívülre) utazó szállóvendégek legkedveltebb turisztikai úti célja, akik 301 millió vendégéjszakát – az EU-n belüli összes vendégéjszaka 23%-át – töltöttek el az ország turisztikai szálláshelyein.

Az EU-ban lakók 64%-a legalább egyszer utazott 2018-ban magánjellegű, turisztikai célból.

Turisztikai úti célok – a turisztikai szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma, 2018

Ez a cikk az Európai Unió (EU) turizmusra vonatkozó legújabb statisztikáiról nyújt tájékoztatást. A turizmus a benne rejlő gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek, valamint társadalmi és környezeti hatása miatt fontos szerepet játszik az Európai Unióban. A turisztikai statisztikák segítséget nyújtanak mind az EU idegenforgalmi politikájának, mind pedig a regionális és a fenntartható fejlődésre irányuló szakpolitikájának nyomon követéséhez.

2016-ban az Európában működő nem pénzügyi vállalkozások közül minden tizedik az idegenforgalmi ágazathoz tartozott. Ez a 2,4 millió vállalkozás mintegy 13,6 millió embernek adott munkát. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások az összes nem pénzügyi ágazatban foglalkoztatottak 9,5%-át, a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottaknak pedig 21,7%-át foglalkoztatták. Ennél viszonylag kisebb mértékben járult hozzá az idegenforgalom a teljes forgalomhoz és a tényezőköltségen számított hozzáadott értékhez, mivel a nem pénzügyi ágazatok forgalmának 3,9%-át és a hozzáadott érték 5,8%-át adta.

Full article

Férőhelyek az EU-27-ben: Olaszország és Franciaország domináns helyzetben

2018-ban az EU-27-ben az összes idegenforgalmi férőhely 36%-a Olaszországban és Franciaországban összpontosult.

A becslések szerint 2018-ban az aktív turisztikai szálláshelyek száma meghaladta az 600 ezret az EU-27-ben; ezek együttesen közel 28,3 millió férőhelyet kínáltak (lásd az 1. táblázatot). Az EU-27-ben rendelkezésre álló férőhelyek több mint egyharmada (36,1%) mindössze két tagállamban – Olaszországban és Franciaországban (mindkét országban 5,1 millió férőhely) – összpontosult; ezeket Spanyolország (3,6 millió férőhely) és Németország (3,5 millió férőhely) követte.

1. táblázat: Turisztikai szálláshelyek, 2018
Forrás: Eurostat (tour_cap_nat), (tour_occ_ninat) és (tour_occ_nim)

Vendégéjszakák az EU-27-ben: Spanyolország az élen

A külföldi vendégek által az EU-27 szálláshelyein eltöltött éjszakák felén Spanyolország, Olaszország és Franciaország osztozott.

Az elmúlt években a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma összességében emelkedő tendenciát mutatott (lásd az 1. ábrát). A pénzügyi és gazdasági válság miatt azonban 2008-ban és 2009-ben átmenetileg csökkent a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma: 2008-ban az EU-27 viszonylatában 0,2%-kal csökkent a idegenforgalmi vendégéjszakák száma, 2009-ben pedig további 2,8%-kal. 2010-ben azonban a vendégéjszakák száma elkezdett ismét nőni, és 2018-ra elérte a 2,8 milliárdot, ami újabb rekordot és a 2017-es adatokhoz képest 2,7%-os növekedést jelentett.

1. ábra: Az EU-27 turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számának alakulása, EU-27, 2005–2018
(index, 2005=100)
Forrás: Eurostat (tour_occ_ninat)

Az Európai Unión belül 2018-ban Spanyolország volt a külföldi (saját országukon kívülre utazó) szállóvendégek legkedveltebb turisztikai úti célja, akik 301 millió vendégéjszakát – az EU-27-beli összes vendégéjszaka 22,6%-át – töltöttek el az ország turisztikai szálláshelyein (lásd a 2. és a 3. ábrát). A Spanyolországban eltöltött 301 millió vendégéjszaka több mint 70%-a három régióban összpontosult: a Kanári-szigeteken, a Baleár-szigeteken és Katalóniában (lásd a „Regionális szintű turisztikai statisztika” című cikket is).

Az EU jelenlegi 27 tagállama közül Spanyolország, Olaszország (217 millió vendégéjszaka), Franciaország (141 millió vendégéjszaka) és Görögország (103 millió vendégéjszaka) számított a négy legnépszerűbb úti célnak a külföldi vendégek körében, akik a vendégéjszakák több mint felét (57,2%) töltötték el ebben a négy országban. A legkevésbé népszerű úti célnak Luxemburg, Litvánia és Lettország számított, azonban e számadatok értelmezése során figyelembe kell venni e tagállamok méretének hatását.

2. ábra: Turisztikai célpontok — a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, 2018
(külföldiek által az országban eltöltött vendégéjszakák száma, millió éjszaka)
Forrás: Eurostat (tour_occ_ninat)

3. ábra: A lakóhelyük szerinti országon kívülre utazók által az EU-27 turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák részaránya, 2018
(az EU-27 turisztikai szálláshelyein eltöltött összes vendégéjszaka százalékában)
Forrás: Eurostat (tour_occ_ninat)

A belföldiek és a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma az országok népességszámához hasonlítva helyezhető megfelelő perspektívába: ez a mérőszám szolgál a turizmus intenzitásának mutatójaként. E mérőszám alapján 2018-ban földközi-tengeri célállomásként Horvátország, Málta és Ciprus (egy lakosra vetítve 22, 21 és 20 eltöltött éjszaka, lásd a 4. ábrát), valamint Ausztria (egy lakosra vetítve 14 eltöltött éjszaka), Görögország (egy lakosra vetítve 11 eltöltött éjszaka) és Spanyolország (egy lakosra vetítve 10 eltöltött éjszaka) volt a legnépszerűbb.

4. ábra: A turizmus intenzitása, 2018
(a belföldi és a külföldi turisták által a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák lakosonkénti száma)
Forrás: Eurostat (tour_occ_ninat)

Részvétel a turizmusban: Finnországban tízből több mint kilenc lakos utazott turistaként

Az EU-ban lakók 64%-a legalább egyszer utazott 2018-ban magáncélból.

Becslések szerint 2018-ban az EU-27 15 év feletti lakosságának 64,1%-a vett részt szabadidős célú üdülésen, azaz tett az év során legalább egy turistautat személyes célból. E tekintetben is számottevő különbségek figyelhetők meg a tagállamok között: a részvételi arány 27,0% (Románia) és 91,0% (Finnország) között alakult (lásd az 5. ábrát).

5. ábra: A lakosságon belül a turizmusban részt vevők aránya, 2018
(a 15 éves és annál idősebb népesség százalékában)
Forrás: Eurostat (tour_dem_tttot)

Turistautak: Luxemburg, Belgium, Málta és Szlovénia lakosai többet utaztak külföldre, mint belföldre

Az EU lakosai által tett turistautak hetven százaléka belföldre irányult

Az EU-27 tagállamainak lakosai (a 15. évüket betöltött lakosokat számítva) 1,1 milliárd üzleti vagy szabadidős célú turistautat tettek 2018-ban. Az összes utazás több mint fele (54,8%) 1–3 vendégéjszakás rövid utazás volt (lásd 2. táblázat), míg az összes utazás 70,5%-át belföldi, a fennmaradó részt pedig külföldi úti céllal tették meg.

2. táblázat: Az egyes tagállamok (15 éves és annál idősebb) lakosai
által tett turistautak, 2018
Forrás: Eurostat (tour_dem_tttot) és (tour_dem_totot)

Négy EU-tagállam esetében ezzel szemben 2018-ban az összes turistaút több mint fele külföldi célállomást érintett: ez volt a helyzet Luxemburgban (98%), Belgiumban (78%), Máltán (72%) és Szlovéniában (61%). Ezzel szemben öt ország lakosainak utazása csak az esetek kevesebb mint 20%-ában vezetett külföldre (Románia 6%, Spanyolország 11%, Portugália 12%, Görögország 13% és Bulgária 18%). Ezeket a számadatokat a jelek szerint a tagállam mérete és földrajzi helyzete is befolyásolja (a kisebb és északabbra fekvő országok lakosai jellemzően gyakrabban üdülnek külföldön).

Az EU lakosai a legszívesebben nyáron utaztak: utazásaik csaknem egynegyede júliusra és augusztusra koncentrálódott (lásd a „Szezonalitás a turizmus iránti keresletben” című cikket is).

Az EU-27 lakosai által külföldön eltöltött vendégéjszakák: az egy lakosra jutó vendégéjszakák számában Luxemburg vezet

2018-ban Németország és Franciaország lakosainak vendégéjszakái adták az EU-27 lakossága által külföldön eltöltött vendégéjszakák teljes számának több mint a felét.

2018-ban az EU-27 tagállamainak lakosai becslések szerint 2,6 milliárd vendégéjszakát töltöttek el külföldi turistautak keretében (lásd a 6. ábrát). A németországi lakosok 2018-ban 911 millió vendégéjszakát töltöttek Németországon kívüli szálláshelyeken, míg Franciaország lakosai 400 millió vendégéjszakát töltöttek külföldön: e két tagállam lakosainak vendégéjszakái tették ki az EU-27 lakossága által külföldön töltött vendégéjszakák teljes számának több mint a felét (51,0%).

6. ábra: Külföldön eltöltött vendégéjszakák a turista lakóhelye szerinti ország szerint, 2018
(az EU-27 lakosai által külföldön eltöltött vendégéjszakák százalékában)
Forrás: Eurostat (tour_dem_tntot)

Az országok népességszámát figyelembe véve a tagállamok közül Luxemburg lakosai töltötték el külföldön fejenként a legtöbb vendégéjszakát (átlagosan 31,3 vendégéjszaka 2018-ban). Luxemburgot a sorban Svédország (17,2 vendégéjszaka) és Ciprus (16,5 vendégéjszaka) követte. A skála másik végén helyezkednek el a romániai, a görögországi, a bulgáriai és a portugáliai lakosok, akik fejenként átlagosan kevesebb mint két vendégéjszakát töltöttek külföldön 2018-ban (lásd a 7. ábrát).

7. ábra: Külföldön eltöltött vendégéjszakák száma származási országonként, 2018
(a 15 évnél idősebb lakosokra jutó külföldi vendégéjszakák átlagos száma)
Forrás: Eurostat (tour_dem_tntot) és (demo_pjanbroad)

Turisztikai kiadások: a legtöbbet Németország lakosai költötték

Az EU-n belül a legtöbbet a németek költöttek nemzetközi utazásra 2018-ban, összesen 80,9 milliárd eurót

A nemzetközi turizmus gazdasági jelentősége a nemzetközi utazásokból származó bevétel GDP-hez viszonyított arányával mérhető. A vonatkozó adatokat (üzleti és magáncélú utazások) a fizetésimérleg-statisztikák tartalmazzák. A turizmusból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya az EU-tagállamok közül 2018-ban Horvátországban (18,4%), Cipruson (13,9%) és Máltán (12,7%) volt a legmagasabb, ami azt tükrözi, hogy a turizmus fontos szerepet játszik ezen országok gazdaságában (lásd a 3. táblázatot). Abszolút mennyiségekben számítva a legnagyobb turizmusból származó bevételt 2018-ban Spanyolország (69,0 milliárd euró) és Franciaország (55,5 milliárd euró) könyvelhette el, utánuk pedig Olaszország (41,7 milliárd euró) és Németország (36,4 milliárd euró) következett.

3. táblázat: Utazási bevételek és kiadások a fizetési mérleg alapján, 2013–2018
Forrás: Eurostat (bop_c6_q), (bop_eu6_q) és (nama_10_gdp)

A nemzetközi utazási kiadások összege 2018-ban Németországban volt a legmagasabb, összesen 80,9 milliárd euró, míg a következő három helyet Franciaország (40,5 milliárd euró), Olaszország (25,5 milliárd euró) és Spanyolország (22,7 milliárd euró) foglalta el.

Az utazásból származó nettó bevételek az EU-tagállamok közül 2018-ban Spanyolországban érték el a legmagasabb szintet (46,3 milliárd euró), a legnagyobb hiányt pedig Németország könyvelte el (–44,5 milliárd euró).

A táblázatok és az ábrák forrásadatai

Tourism statistics: tables and figures (angolul)

Adatforrások

Statisztikai összefüggésben a turizmus a látogatók egy évnél rövidebb tartózkodása egy, a szokásos környezetükön kívül eső turisztikai célállomáson. A tartózkodás fő célja nincs közelebbről meghatározva (üzleti tevékenység, szabadidős tevékenység vagy egyéb személyes indok), azonban a felkeresett helyszínen a látogatót rezidens személy, háztartás vagy vállalkozás nem foglalkoztathatja.

2011 júliusában az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a turizmusra vonatkozó európai statisztikákról és a 95/57/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, új 692/2011/EU rendeletet. A rendeletet a 2012-es referenciaévtől kezdve kell alkalmazni, és előírásai szerint az EU-tagállamoknak rendszeresen be kell nyújtaniuk egy összehasonlítható idegenforgalmi statisztikai adatkészletet.

Az Európai Unió turisztikai statisztikái két fő elemből állnak: egyrészt a kollektív turisztikai szálláshelyek kapacitására és kihasználtságára vonatkozó statisztikákból, másrészt pedig a turisztikai keresletre vonatkozó statisztikákból. A legtöbb tagállam az előbbit a szálláshelyek üzemeltetői által kitöltött kérdőívekből származó adatok alapján állítja össze, míg az utóbbit a határátkelőhelyeken az utazók körében végzett felmérésekkel vagy háztartási felmérésekkel gyűjtött adatok felhasználásával készíti el.

A kollektív turisztikai szálláshelyek kapacitására vonatkozó statisztika tartalmazza a létesítmények, a szobák és a férőhelyek számát. Ez az évente összeállított statisztika létesítménytípusok és régiók szerinti bontásban áll rendelkezésre. A kollektív turisztikai szálláshelyek kihasználtságára vonatkozó statisztika tartalmazza a (szálláshelyre érkező) vendégek számát, valamint a belföldi és a külföldi vendégéjszakák számát létesítménytípus vagy régió szerinti bontásban. E téren éves és havi statisztikai adatsorok állnak rendelkezésre. Emellett a szobák és férőhelyek kihasználtságáról is készül statisztika (kihasználtsági ráta).

A turisztikai keresletre vonatkozó statisztikák a turistautak (és az utak során eltöltött vendégéjszakák) számát tartalmazzák a következő szempontok szerinti bontásban:

célország;
tartózkodás célja;
tartózkodás időtartama;
szálláshely típusa;
indulás hónapja;
közlekedés módja;
kiadás.

Az adatokat a turisták szociodemográfiai jellemzői szerint is elemezzük:

nem;
korcsoport;
iskolai végzettség (nem kötelező);
háztartásonkénti jövedelem (nem kötelező);
gazdasági aktivitás (nem kötelező).

2013-ig a turisztikai statisztikák a legalább egy vendégéjszakával járó utazásokra korlátozódtak, 2014-től azonban az egynapos külföldi utak is bekerülnek a hivatalos európai statisztikákba.

A turizmus vizsgálatára számos egyéb hivatalos forrásból származó adat is felhasználható. Ilyen statisztikák lehetnek a következők:

a vállalkozások szerkezeti statisztikái (SBS) és a rövid távú üzleti statisztikák (STS), amelyekből további információk nyerhetők a turistaforgalomról és a turizmushoz kötődő egyes ágazatok gazdasági teljesítményéről;
a munkaerő-felmérésnek (LFS) a turisztikai szálláshely-szolgáltatási ágazatra vonatkozó foglalkoztatási adatai munkaidő (teljes vagy részmunkaidő), foglalkoztatotti státusz, életkor, iskolai végzettség, nem, a foglalkoztatás jellege (állandó/ideiglenes) és az ugyanannál a munkáltatónál töltött szolgálati idő szerinti bontásban (éves és negyedéves adatok);
a fizetési mérleg személyes utazási bevételekre és kiadásokra vonatkozó adatai;
közlekedési statisztikák (például légi személyszállítás).

Háttér

Az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezetének (UNWTO) „International tourism highlights” (Nemzetközi turisztikai statisztikák) című kiadványa szerint az Európai Unió kiemelkedő idegenforgalmi úti cél, és négy EU-tagállam is szerepelt a világ tíz legnépszerűbb turisztikai célpontja között. A turizmus hozzájárulhat a foglalkoztatáshoz és a gazdaság növekedéséhez, valamint a vidéki, periférikus vagy elmaradottabb területek fejlődéséhez. Ezért a turizmus, valamint tágabb összefüggésben a regionális és a fenntartható fejlesztési politika terén egyre nagyobb igény mutatkozik a megbízható és harmonizált statisztikák iránt.

A turizmus jelentős szerepet játszhat az európai régiók fejlődésében. A turisztikai célból kiépített infrastruktúra hozzájárul a helyi fejlesztéshez, a létrehozott vagy fenntartott munkahelyek pedig ellensúlyozhatják az iparban vagy az agrárágazatban bekövetkező hanyatlást. A fenntartható turizmus szerves része a kulturális és természeti örökség megóvása és erősítése, a műalkotásoktól a helyi gasztronómiáig és a biodiverzitásig.

Az Európai Bizottság 2006-ban elfogadta „Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén” (COM(2006) 134 végleges) című közleményét. Ebben választ keresett egy sor, a turizmus közvetlen jövőjét meghatározó kihívásra: ezek közé tartozik többek között Európa lakosságának elöregedése, a fokozódó külső verseny, a sajátosabb igényeket kiszolgáló turizmus iránti kereslet, valamint a fenntarthatóbb és a környezetet jobban kímélő turisztika kialakítása iránti igény. A közlemény szerint a versenyképesebb turisztikai kínálat és az úti célok fenntartható üzemeltetése elősegítené az ügyfelek elégedettségének növekedését az idegenforgalmi ágazatban, és hozzájárulna ahhoz, hogy Európa meg tudja őrizni vezető pozícióját a világ kiemelt turisztikai célpontjai között. Ezt a közleményt 2007 októberében „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” című közlemény (COM(2007) 621 végleges) követte, amely az úti célok fenntarthatóságára, a vállalkozások fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságának növelésére és a turisták ilyen irányú felvilágosítására vonatkozóan javasolt intézkedéseket.

A Lisszaboni Szerződés elismerte a turizmus fontosságát, és ezen a területen különleges hatáskört biztosított az Európai Uniónak, valamint lehetővé tette a minősített többséggel történő döntéshozatalt. Az Szerződés egyik cikke szerint „az Unió, különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét.” Az Európai Bizottság 2010 júniusában fogadta el „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” (COM(2010) 352 végleges) című közleményét. Ebben összehangolt megközelítés alkalmazását javasolta a turizmussal kapcsolatos kezdeményezések terén, és új cselekvési keretet határozott meg a turizmus versenyképességének és fenntartható növekedésre való képességének fokozása céljából. A közlemény e célkitűzések elérése érdekében számos európai és nemzetközi kezdeményezésre – többek között a turizmusra vonatkozó társadalmi-gazdasági tudásbázis megszilárdítására – is javaslatot tett.