Hírek a portálon


Egy kis segítség barátainktól…

A Lettország fővárosából, Rigából származó, 27 éves Ieva Bite 2008. szeptember vége óta dolgozik az izlandi Rejkjavikban. Ieva Rigában egy reklámügynökségnél dolgozott, de nem fért a bőrébe; szakmai szempontból, személyes okokból és földrajzilag is valami más jellegű tapasztalatra vágyott.

“Nem volt semmilyen elképzelésünk arról, hogy hova megyünk és ott mit fogunk csinálni: teljes mértékben nyitottak voltunk a javaslatokkal szemben.” Egy nap, Ieva a munkavállalás céljából korábban Izlandra költözött litván barátaival beszélgetett, akik miután megértették, hogy Ieva hasonló szándékot fontolgat, azonnal javasolták neki az országba való látogatást. “Mivel barátaink nagyon lelkesek voltak Izlanddal és az ottani lehetőségekkel kapcsolatban, rögtön belefogtunk a keresgélésbe”.

A barátok megismertették Ievát az EURES-szel is, ami fontos szerepet játszott mindhármuk sikeres álláskeresésében. Ezt megelőzően Ieva soha sem hallott az EURES-ről, de barátai felvilágosították működési elvéről és a kínált szolgáltatásokról. “Az EURES megismerése álmainkat valósággá változtatta. Mielőtt elhagytuk volna Lettországot, regisztráltunk a weboldalon, majd keresgettünk a rejkjaviki álláslehetőségek között. Izlandra való megérkezésünk első napján találkoztunk először EURES tanácsadónkkal, Arni Stefanssonnal.”

Ieva és barátai beszámoltak reményeikről és elvárásaikról Arninak, aki azonnal hozzálátott, hogy segítsen nekik munkát találni. Igaz, a gazdasági válság miatt nem ez volt a legalkalmasabb időszak az izlandi álláskeresésre, most azonban mindhárman dolgoznak. “Egy-két hónapunkba telt ugyan, de most már van munkánk.” Martins és Janis takarítóként egy fitneszteremben dolgoznak, míg Ieva a “The Indian Mango” nevű indiai étteremben dolgozik. “Arni kötelességén túl teljesített, amikor segített nekem állást találni, sőt még egy interjút is megszervezett nekem.”

Ieva nagyon boldog a munkájával: az éttermet jónak és barátságosnak találja, kollégái nagyon kedvesek és még az sem jelent problémát, hogy nem beszéli az izlandi nyelvet, a vendégek nagy része ugyanis turista, egyébként pedig az izlandiak többsége beszél angolul. “Nagyon meghökkentem, amikor először megérkeztünk; itt szinte mindenki, korcsoporttól függetlenül beszél angolul. Még Lettországban az iskolában megtanultunk jól angolul, így itt nyelvi korlátokkal nem kellett szembesülnünk.”

Amit azonban megtapasztaltak, az a kulturális különbség: “Amikor állást kerestünk, meglepődtünk azon, hogy az emberek nem válaszolnak az elküldött jelentkezésekre vagy nem telefonálnak, annak ellenére, hogy megígérték. Hamar megtanultuk, hogy amennyiben választ szeretnénk kapni, akkor nekünk kell őket felhívnunk.” Eltekintve attól, hogy Rejkjavikot egy pihentető, nyugodt városnak találják, sok új, leginkább litván és svéd származású barátot találtak eddig.

És hogy mennyi ideig tervezik az izlandi tartózkodást? “Még nem tudjuk pontosan, abban viszont biztosak vagyunk, hogy legalább egy évig maradunk, hiszen jól érezzük magunkat, de valamikor egy melegebb helyre szeretnénk költözni – itt október óta esik a hó! Érzésem szerint jó helyen vagyunk: sok új dolgot tanulhatunk és sok új lehetőségünk is adódik. Továbbra is folytatom távmunkában végzett szabadúszó írói tevékenységemet lettországi kollégáim számára, így megmarad az az érzésem, hogy szakmailag még mindig kötődöm.”

« Vissza