chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Forrás

A nyelvtanulási autonómia felnőtt korban

Nyelv: HU

Megosztotta Schiller Emese

Annak ellenére, hogy mind az önszabályozó tanulás (Forgas, Baumeister és Tice), mind az autonómia kutatása (Benson, 2007) több évtizedre tekint vissza,  Magyarországon  viszonylag kevés empirikus kutatás foglalkozik a nyelvtanulási motiváció, az önszabályozó tanulás és az autonómia kapcsolatának vizsgálatával. Korábbi kutatások megmutatták, hogy a motiváció az egyik legfontosabb előrejelzője a nyelvtanulás sikerességének (Dörnyei és Ushioda, 2010), de nem sett szó arról, hogy a nagyrészt osztálytermi  környezetre korlátozódó magyarországi nyelvoktatási folyamat során milyen jelentősége  lehet az önszabályozó tanulásnak és az autonómiának nemcsak az osztályteremben, hanem azon kívül is. A nyelvtanulási eredményeinket, illetve sokszor eredménytelenségeinket (Eurobarometer, 2006) vizsgálva úgy tűnik, az osztályterm i környezet nem ad elég  lehetőséget az idegen nyelvi interakciókra, így a gyakorlásra sem…

 

Magyar Pedagógia 112. évf. 1. számában megjelent tanulmány

Forrásszerző(k): 
Csizér Kata és Kormos Judit
Közzététel dátuma:
kedd, 21 november, 2017
A dokumentum nyelve
Forrástípus: 
Esettanulmányok
Ország:
Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 2/2 megjelenítése
  • Anett Szitó képe
    Sajnos egyet kell, hogy értsek abban, hogy a magyarországi oktatásban igen kevés lehetőség adódik az idegen nyelvi interakciókra, gyakorlásra. Ma már elengedhetetlen legalább egy ideges nyelv magas szintű ismerete, ugyanakkor az iskolákban az adott idegen nyelv elsajátítása inkább elméleti alapon történik. Jó lenne, ha több hangsúlyt tudnánk fektetni az elméletben tanultak gyakorlására, az idegen nyelven történő interakciókra.
  • Petra Dénes képe
    Ahogyan Csizér Kata és Kormos Judit vizsgálatában olvashatjuk, a motiváció a legfontosabb tényező egy nyelv elsajátításának sikerességében. Kivételes esetekben a gyermekek már óvodában találkoznak az első idegen nyelvükkel, de van, aki csak általános iskolában, alsó osztályban. Nagyon fontos tehát, hogy az első találkozásuk motiválóan hasson rájuk, hiszen ezt az első benyomást magukkal fogják cipelni és befolyásolja a kis diákokat, hogyan állnak akár évekkel később az idegen nyelvhez. Mivel a globalizáció hatására az angol nyelv ismerete már szinte elengedhetetlen, így emiatt még inkább nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a nyelvoktatásra, már igen fiatalon. Sajnos a mai magyar oktatási rendszerben kevés hangsúly van az interaktív, beszédközpontú nyelvórákon. Remélem, utóbbi változni fog mielőbb, hogy a motiváción túl a környezet is adott lehessen.