chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

Az Európai Unió nyelvpolitikája

18/09/2016
by Péter Palotai
Nyelv: HU

Miből áll az EU nyelvpolitikája?

Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) az Európai Bizottság oktatásügyért és képzésért, ifjúságpolitikáért, sportért, többnyelvűségért és kultúráért felelős szervezeti egysége. A főigazgatóság nyelvpolitikai tevékenységének kereteit a Bizottság többnyelvűségről szóló legújabb közleménye és az Oktatás és képzés 2020 elnevezésű stratégia jelöli ki.

Az Európai Unió nyelvpolitikájának jogalapja

Az oktatás és szakképzés terén az uniós szerződések olyan tagállami fellépések támogatásának és kiegészítésének feladatával ruházzák fel az Uniót, amelyek célja az oktatás európai dimenziójának fejlesztése, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése útján (a 165. cikk (2) bekezdése), mindeközben teljes mértékben tiszteletben tartva a kulturális és nyelvi sokszínűséget (a 165. cikk (1) bekezdése).

Az Európai Unió 2000-ben elfogadott Alapjogi Chartája – amely a Lisszaboni Szerződéssel jogilag kötelező erejűvé vált – szintén előírja az Unió számára a nyelvi sokféleség tiszteletben tartását (22. cikk), valamint megtiltja a nyelv alapján történő megkülönböztetést (21. cikk). A nyelvi sokféleség tiszteletben tartása egyike az Európai Unió alapvető értékeinek, ugyanúgy, ahogy az egyén tisztelete és a más kultúrákkal szembeni nyitottság is. A nyelvi sokféleség elvét az uniós intézmények is figyelembe veszik a polgárokkal folytatott levelezésük során: minden uniós polgárnak jogában áll, „hogy az Európai Unióról szóló szerződés 55. cikkének (1) bekezdésében említett nyelvek valamelyikén írásban forduljon az e cikkben vagy a szóban forgó szerződés 13. cikkében említett bármely intézményhez vagy szervhez, és ugyanazon a nyelven kapjon választ” (az EUMSZ 24. cikke).

Nyelvpolitikai célkitűzések

Az EU nyelvpolitikájának célja az uniós idegennyelv-oktatás és -tanulás előmozdítása, valamint olyan környezet kialakítása, amely valamennyi tagállami nyelv számára kedvező. Az idegennyelv-tudást azon alapvető készségek közé sorolják, amelyeket minden uniós polgárnak el kell sajátítania annak érdekében, hogy növelje képzési és foglalkoztatási esélyeit az európai tudásalapú társadalomban, kiváltképpen a személyek szabad mozgásához való jog gyakorlása révén. Az oktatási és szakképzési politika keretében ezért az EU célkitűzése az, hogy valamennyi uniós polgár az anyanyelvén kívül két további nyelvet is elsajátítson. E célkitűzés elérése érdekében a gyermekeknek már fiatal koruktól kezdve két idegen nyelvet kellene tanulniuk az iskolában (COM (2008)0566). 

Az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszer prioritásként jelöli meg a nyelvtanulást. Az idegen nyelvi kommunikáció az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának javításához szükséges nyolc kulcskompetencia egyike. Ez – az anyanyelven folytatott kommunikációhoz köthető legfontosabb készségek mellett – magában foglalja a közvetítést és a kultúrák közötti megértést is.

Az uniós oktatási politikák hajtóerejeként egyre inkább az Európa 2020 stratégia szolgál. Ebben az összefüggésben a nyelvi készségek elengedhetetlenek az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kezdeményezés szempontjából, mivel növelik a foglalkoztathatóságot. Egyúttal a mobilitás, ebből adódóan pedig a „Mozgásban az ifjúság” új kiemelt kezdeményezés sikeres végrehajtásának előfeltételei is.

Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság

Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság kettős feladatot lát el nyelvi téren: egyfelől Európa-szerte segíti és támogatja a nyelvtanulást, másrészt pedig előmozdítja a nyelvi sokszínűséget.

E feladatoknak a főigazgatóság számos konkrét tevékenység révén tesz eleget, így például kutatási eredményeken alapuló szakpolitikát dolgoz ki, és irányítja azokat a kezdeményezéseket, melyek Európa-szerte ösztönzik a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget. Ennek legismertebb példájaként az Erasmus+ programot említhetjük.

Az Európai Unió végrehajtó szerveként eljáró Európai Bizottság az Európai Parlament felé tartozik elszámolással. Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság esetében ez konkrétan a Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságát jelenti.

A többnyelvűség ösztönzésére irányuló új keretstratégiában a Bizottság felvázolta a többnyelvűség különböző vonatkozásait. Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere című közlemény részletesebben meghatározta, hogyan kell a Bizottságnak felmérnie a tagállamokban élők nyelvi kompetenciáját.

A kezdeményezés hozzájárult a nyelvpolitika alapjául szolgáló ismeret- és tényanyag kifejlesztéséhez. A Bizottság irányítja a nyelvi téren indított kezdeményezéseket, köztük „A nyelv az üzlet kulcsa” kampányt.

A „Gondoljuk újra az oktatást” elnevezésű kezdeményezést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum kidolgozásakor a Bizottság felhasználta az első európai nyelvi kompetenciamérés eredményeit. 2014 májusában a Tanácskövetkeztetéseket fogadott el a többnyelvűség és a nyelvi kompetenciafejlesztés témájában.

Címkék:
Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn