chevron-down chevron-left chevron-right chevron-up home circle comment double-caret-left double-caret-right like like2 twitter epale-arrow-up text-bubble cloud stop caret-down caret-up caret-left caret-right file-text

EPALE

EPALE A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja

 
 

Blog

A felnőtt migránsok oktatása: Egy modernkori felvilágosodás felé

31/05/2018
by Györgyi Bajka
Nyelv: HU
Document available also in: EN FI SL ET DE ES FR IT PL RO

/epale/hu/file/migrant-education-epale-0Migrant education EPALE

Migrant education EPALE

 

Katarina Popović professzor megosztotta gondolatait arról, hogy mit tesz és mit tehet még a felnőttképzés az Európába érkező migránsok segítése terén.

 

Az elmúlt években a migráció a felnőttképzés prioritási listájának élére szökött. Egy messzemenően politikai kérdés, amellyel korábban a legjobb esetben humanitárius alapon foglalkoztak, rendkívül rövid idő alatt kiemelt témává vált a felnőttképzésben. A felnőttképzési közösség büszke lehet magára – gyors reagálás, „a történelem jó oldalára” állás, az emberek segítése az egyik legnehezebb helyzetben, amelybe az ember valaha kerülhet.

 

Mit tettünk?

Felnőttképzési szervezetek felkarolták az új célcsoportot, és számos kurzussal, kiigazított tantervekkel és szervezeti formákkal nyitották meg kapuikat a résztvevők előtt. A felnőttképzési szakemberek a migránsok konkrét csoportjaihoz, tanulási stílusukhoz, előképzettségükhöz és szakmai tapasztalataikhoz igazított tanítási formák révén tanácsadásban és támogatásban részesültek.

A kínált kurzusok elsősorban az alábbiakat foglalták magukban:

  • nyelvtanfolyamok, beleértve „valamennyi kultúrát”, ami segíti a bevándorlók integrációját és munkaerőpiacra jutását;
  • az új pályafutásukhoz és foglalkoztatásukhoz szükséges új vagy járulékos készségek;
  • a korábban megszerzett tudás és kompetenciák elismerésére szolgáló kezdeményezések és programok.

 

Milyen hátrányai vannak ennek a megközelítésmódnak?

Ezekkel az intézkedésekkel alapvetően nincs semmi baj, szükség van rájuk – de…

 

… nem elegendőek

A foglalkoztatásorientált intézkedések az első lépést jelentik, de együtt kell járniuk:

a) más oktatási intézkedésekkel – az érvényesülést ténylegesen elősegítő és emancipatív oktatással, valamint

b) szélesebb körű társadalmi, gazdasági és kulturális fellépésekkel.

Túlzott elvárás az, hogy az oktatás önmagában megoldhatja a migránsokkal kapcsolatban felmerülő valamennyi problémát. Bármennyire is nagy jelentőségű a felnőttoktatás, csak egy intézkedéscsomag részeként lehet sikeres.

 

… ez a megközelítésmód kezd elavulttá válni

A megközelítésmód régimódi, paternalista elképzelések alakíthat ki az integrációval kapcsolatban, ami nagyon közel áll az asszimilációhoz, amelynek során a domináns kultúra alakítja a migránsokat, ahogyan egy sütőforma alakítja a süteményt. Kevesebbet tesznek annak támogatása érdekében, hogy a migránsok új kulturális identitása a befogadó kultúrával fennálló dinamikus kölcsönhatás keretében alakuljon ki.

 

… az integrációnak ez a fajtája egyirányú utca

Az elvárás az, hogy a migránsok igazodjanak a befogadó társadalomhoz, és igyekezzenek a lehető leghatékonyabban elérni az előre meghatározott célokat, miközben a többség meglehetősen passzív marad. A befogadó lakosság körében is szükség van oktatási intézkedésekre, mivel a lakosságot gyakran jellemezhetik előítéletek, idegengyűlölet és ellenségesség, ami a migránsok elszigetelődéséhez vezet.

 

Megelőzés kontra kezelés 

Még ha mindez sikeresen meg is történik, előfordulhat, hogy a felnőttképzés elégtelenül teljesít a fő feladatát tekintve. A rászorulók segítése – megvan; a kisebbségek felkarolása és támogatása – megvan; az emberi méltóság érdekében történő munkálkodás és a befogadás támogatása – megvan; hát akkor mi hiányzik?

Bármennyit tehet is az oktatás annak érdekében, hogy segítse az embereket és a társadalmakat problémáik megoldásában, fő feladataként e problémák megelőzésére kell törekednie – fel kell hívnia az emberek figyelmét a probléma okaira, meg kell értetnie az összefüggéseket és a hátteret, és el kell érnie, hogy az emberek gondolkodjanak a lépéseken és elébe menjenek a következményeknek.

Nem meglepő, hogy az európai felnőttoktatás sokat foglalkozik a migránsokkal. Ugyanakkor alig tesz valamit a probléma megelőzése érdekében. És ezalatt nem azt értem, hogy vissza kell tartani a migránsokat attól, hogy Európába jöjjenek, hanem azt, hogy meg kell előzni azokat a helyzeteket, amelyek miatt otthonuk elhagyására kényszerülnek.

 

Tehet-e többet a felnőttképzés?

Lehet-e a felnőttképzés elemző jellegű, mérlegelő, mélyreható, segítve az európai polgárokat a „globális világ értelmezésében” és a tevékenyebb polgári szerepvállalásban? Természetesen lehet, még ha ez nem is könnyű feladat. De ettől még nem kevésbé fontos. Több olyan terület is van, ahol a felnőttképzés kulcsfontosságú szerepet tölthet be, hosszú távú megoldásokat keresve a csupán a probléma enyhítésére szolgáló intézkedések helyett:

 

A polgárok felvilágosítása a világszerte előforduló szituációkkal kapcsolatban

A polgárokat tájékoztatni kell arról, hogy milyen a helyzet a bevándorlók hazájában, a háborúk, a konfliktusok és a szegénység okairól, továbbá az európai és a világpolitika összefüggéseiről. Ez a politikai nevelés legértékesebb formája: elősegíti, hogy az emberek világpolgárokká váljanak. Ez azt jelenti, hogy a felnőttoktatásnak nemcsak információkkal kell szolgálnia és ismereteket kell megosztania, hanem segítenie kell minket abban is, hogy ne süppedjünk bele – Ferenc pápa szavaival élve – a „közöny globalizációjába”.

 

A polgárok felvilágosítása azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepe van saját hazájuknak és a politikai vezetőknek a világban

A felnőttképzésnek fel kell hívnia az európai polgárok figyelmét arra, hogy milyen szerepe van saját hazájuknak és a politikai vezetőknek a politika világában. Ezeknek a polgároknak tevékenyen ellenőrizniük kell kormányukat, és nyomon kell követniük a nevükben folytatott politikájukat. Ha egy ország fegyvereket vásárol vagy ad el, azokat valahol használni fogják. A felnőttképzésnek bátorítania kell az embereket arra, hogy kérdéseket tegyenek fel – hol, miért, és mik lesznek a következmények. Máskülönben a bevándorlókra irányuló jelenlegi programok nem sokat fognak segíteni – kivéve azokat a keveseket, akik elég szerencsések ahhoz, hogy a „bevándorlási kvóták” alá essenek. Amint arra Wolfgang Bauer újságíró egyszer rámutatott: „Meg kell akadályoznunk, hogy a közel-keleti háborúk megfosszák Európát az emberiességről alkotott elképzelésétől.”

 

A kritikai gondolkodás ösztönzése

A humanizmus nem elegendő; a felnőttoktatásnak a formális és a nem formális oktatás és tanulás kínálta valamennyi eszközt fel kell használnia arra, hogy javítsa a média híradásainak, a széles körben elterjedt idegengyűlöletnek, az ellenséges értelmezéseknek és a migránsválsággal való populista visszaélésnek a kritikus befogadását. Ez történhet a migráció történelmi visszatekintésben való elemzésével és a migrációnak a modern civilizáció megteremtésében játszott szerepét vizsgálva, valamint a migráció kedvező gazdasági hatásának és a vele járó kulturális gazdagságnak a bemutatásával. És ami a legfontosabb, ismeretekkel kell szolgálnia és támogatnia kell az európai polgárok előtt álló problémák tényleges okaival kapcsolatos kritikus gondolkodást annak érdekében, hogy ne vádolják a bevándorlókat azzal, hogy „elveszik a munkahelyeket”, „kiürítik a költségvetéseket” és „lerombolják a kultúránkat”...

 

Egy modernkori felvilágosodás felé

Kit kell elszámoltatni a kudarcok miatt, melyek a problémák gyökerei, és mit tehetünk mi ezzel kapcsolatban – ezek az új, modernkori felvilágosodás feladatkörei. A „migránsválság” emlékeztet minket arra, hogy elhanyagoltuk őket...

 

Kérjük, csatlakozzon azzal kapcsolatos eszmecserénkhez, hogy milyen szerepet tölt be és milyen kihívásokat rejt a felnőttképzés a migránsok fogadó országokba való beilleszkedésének támogatásában, és miként segítheti elő a toleranciát és a kultúrák közötti megértést. A vita angolul fog lezajlani ezen az oldalon 2018. május 31-én. A moderátori teendőket az EPALE témakoordinátora, Gina Ebner látja el.

Reméljük, találkozunk a beszélgetésen!


Katarina Popović a Belgrádi Egyetem tanára és tudományos szakembere, a Nemzetközi Felnőttoktatási Tanács főtitkára, a Szerb Felnőttoktatási Társaság elnöke, a Felnőttoktatás és a Továbbképzés Nemzetközi Vezéralakjai közé választott szakértő, az „Andragogical Studies” című folyóirat főszerkesztője.

Share on Facebook Share on Twitter Epale SoundCloud Share on LinkedIn
Refresh comments Enable auto refresh

1 - 3/3 megjelenítése
  • Filomena Montella képe
    Condivido pienamente e ho sperimentato quanto sia importante in classe la conoscenza della storia e della cultura di popoli diversi. Nella mia quarta di un istituto alberghiero (corso serale) sono presenti un giovane indiano e un giovane nigerino. Insegnando storia e letteratura italiana ho cercato di trovare collegamenti fra Italia India e Niger, invitando i miei alunni a raccontare la loro esperienza e la loro storia. L'integrazione è stata ricchezza e condivisione. L'inclusione è attiva fra i banchi di scuola  
  • George Koulaouzides képe
    Dr. Popovic is once again to the point. Migrants are experiencing what Peter Jarvis has very well described as "disjuncture". Disjuncture is a situation when our biographical repertoire is no longer sufficient to cope automatically with our perception of a real situation. In this case, the learning process that may assist the adult learner to develop new meaning-making skills is that of critical reflection. The process of assimilation is not going to assist the further development of the migrant communities in their host environment. Yes, it will help them survive, but is this the real learning outcome that we expect from our interventions? Take for example language learning. One trend (the most popular) is to teach basic communication skills through artificially designed texts and then let the migrants adjust to the cultural demands of the host country. This is a complete ineffective strategy... The other proposal is not to teach only language but to teach the host language through the use of authentic input in order to start a critical refelction process. To assist migrants to understand the frame of reference that is generated by the culture of the host country, to assist them in finding points of convergence and divergence, to support a process of stochastic skepticism. And at the same time the population of the host country should also have the opprotunity to learn about the culture of the migrants. It has to be a two way process... Normal 0 false false false EL X-NONE X-NONE
  • Brian Caul képe
    This is an inspiring blog that all adult educators should read, reflect on, and read again. In particular there is a salutary dissection of integration models that verge on paternalistic assimilation by “passive” hosts. The western white stencil dictates expectations about adaptation regardless of its own prejudices. While acknowledging all the great work going on in adult migrant education, how can we avoid such pitfalls? I look forward to the debate.