Kiket érint a rendelet?
A rendelet két kategóriába sorolja a fát és fatermékeket forgalmazó természetes és jogi személyeket: a piaci szereplők és a kereskedők kategóriájába. A piaci szereplők – a fát vagy fatermékeket az uniós piacon elsőként forgalomba hozó természetes vagy jogi személyek – viselik a legtöbb felelősséget, míg a kereskedők – a belső piacon már forgalomba hozott fát vagy fatermékeket vásároló és eladó szereplők – kötelezettsége mindössze arra terjed ki, hogy nyilvántartást vezessenek a beszállítóikról és vevőikről.
Bővebb információ az Ön felelősségeivel kapcsolatosan:
Piaci szereplő
Az uniós piacon elsőként hoz forgalomba fát és fatermékeket.
Köteles
„Kellő gondossággal” eljárni a faanyag uniós piacon való forgalomba bocsátásakor. Felelős azért, hogy minél kisebbre csökkentse annak kockázatát, hogy illegálisan kitermelt fa vagy azt tartalmazó termék kerüljön forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a „kellő gondosság elvén alapuló” kockázatkezelési rendszert kell bevezetnie, amely az alábbi elemeken alapul:
Adatgyűjtés: A piaci szereplőnek információval kell rendelkeznie a fa, illetve a fatermék jellemzőiről, a kitermelési országról (adott esetben a kitermelés országon belüli régiójáról és a kitermelési koncesszióról), a fajtáról, a mennyiségről, a beszállító adatairól és arról, hogy a nemzeti szabályozást betartották-e.
Kockázatértékelés: A piaci szereplőnek a fenti információk alapján és a rendeletben szereplő kockázati kritériumok figyelembevételével értékelnie kell, hogy ellátási láncába milyen eséllyel kerülhetett illegálisan kitermelt fa.
Kockázatcsökkentés: Ha az értékelés illegálisan kitermelt fa jelenlétének nem elhanyagolható kockázatát mutatja ki az ellátási láncban, a piaci szereplő további intézkedésekkel csökkentheti a kockázatot, például azzal, hogy beszállítóját további adatszolgáltatásra és ellenőrzésekre szólítja fel.
A kellő gondosságról bővebb információt talál „ A rendelet alkalmazása ” pont alatt.
Kereskedő
Belső piacon már forgalomba hozott faárut vásárol és ad el kereskedelmi célbóől.
Köteles
Nyilvántartást vezetni a beszállítóiról és vevőiről, hogy az általa forgalmazott fa a lehető legegyszerűbben nyomon követhető legyen.
Az erre vonatkozó adatokat öt évig meg kell őriznie.
Ezekre az adatokra csak a vállalkozások közötti utolsó értékesítési pontig van szükség. A végfogyasztók számára történő értékesítés adataira nincs szükség.
Hogyan alkalmazhatják a piaci szereplők a „kellő gondosság” elvét?
A piaci szereplők választhatnak, hogy kidolgozzák saját, a kellő gondosság elvén alapuló rendszerüket – egy hatékony intézkedésekből és eljárásokból álló rendszert, amely a lehető legkisebbre csökkenti a kockázatot –, vagy valamelyik ellenőrző szervezet rendszerét alkalmazzák. A legközelebbi ellenőrző szervezetek.
A kellő gondosságról bővebb információt talál „A rendelet alkalmazása” pontban, illetve a részletes útmutatóban .
Még mindig nem tudja biztosan, hogy Ön piaci szereplő vagy kereskedő?
Az alábbi példahelyzetek a segítségére lehetnek.
1. példa:
„C” gyártó papírt vásárol egy Unión kívüli harmadik országból, és azt az Unióba (annak valamelyik országába) importálja, ahol a papírt füzetek gyártására használja fel. Ezt követően a füzeteket „D” kiskereskedő számára értékesíti valamelyik uniós tagállamban. A füzetek szerepelnek a fára és fatermékekre vonatkozó uniós rendelet mellékletében felsorolt termékek között.
- „C” gyártó akkor válik piaci szereplővé, amikor a papírt a saját vállalkozása általi felhasználásra importálja.
2. példa:
„X” vállalat fát vág ki az Európai Unió részét képező saját területén, majd azt saját fűrészmalmába szállítja feldolgozásra, és „Y” vállalat számára puha fűrészárut értékesít.
- „X” vállalat akkor válik piaci szereplővé, amikor a saját fáját a saját vállalkozásán keresztüli forgalmazás céljából kivágja.
3. példa:
Az uniós székhelyű „C” gyártó bevont nátronpapírt importál közvetlenül egy harmadik országbeli gyártótól, és azt olyan termékek csomagolására használja fel, amelyek később az uniós piacon kerülnek forgalomba.
- „C” gyártó akkor válik piaci szereplővé, amikor a nátronpapírt vállalkozása általi felhasználásra importálja az EU-ba. (Megjegyzendő, hogy mivel a papírt önálló termékként importálják, ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni, hogy azt kizárólag csomagolás céljára használják fel.)
Az útmutatóban
(352 KB)
további példák találhatók.