Navigációs útvonal

További eszközök

  • Nyomtatható változat
  • Szövegméret csökkentése
  • Szövegméret növelése

Kövessen minket

Facebook

A vadon élő fajok védelme

Az emberi tevékenységek következtében az Európában vadon élő emlősfajok közel fele – köztük az ibériai hiúz is – a veszélyeztetett állatfajok közé tartozik.

Európa rendkívül változatos növény- és állatvilággal, illetve élőhelyekkel rendelkezik. Kevés hely van a világon, ahol ennyire kis területen ilyen sokszínű vadvilág él, és ennyire sokféle élőhely és kultúrtáj található meg egymás közvetlen szomszédságában.
Gondoskodnunk kell ennek az értékes sokféleségnek a védelméről. A rovarok például a növények beporzása révén 22 milliárd euró hasznot hajtanak az európai mezőgazdaságnak.

Az emberi tevékenységek azonban óriási környezeti terheléssel járnak, és egyes esetekben állat- és növényfajok kihalását okozzák. A legnagyobb veszélyt a természetes élőhelyek eltűnése, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, a nem őshonos fajok elterjedése, valamint az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés jelenti.

Napjainkra az Európában élő emlősfajoknak közel a fele, a kontinensen őshonos hüllő-, hal- és madárfajoknak pedig egyharmada már felkerült a veszélyeztetett állatfajok listájára. Ennek elsősorban életterük szűkülése az oka, mivel a városok, az úthálózatok és más infrastrukturális létesítmények egyre több területet hódítanak el a természettől.

Európában a vizes élőhelyek felét lecsapolták, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig a dűnék csaknem háromnegyede esett áldozatul az emberi tevékenységnek.
A jogszabályok védelmezik ugyan a legértékesebb élőhelyeket, ezek közül azonban soknak annyira leromlott az állapota, hogy helyreállítást igényelnek.
A vadon élő fajok egy része az emberek mohósága miatt a kihalás szélére került. Erre példa, amikor túlhalászás miatt egyes tengeri halállományok kimerülnek.

A természetre az ún. idegenhonos özönfajok is veszélyt jelentenek. Ebbe a csoportba olyan állat-, növény- és gombafajok, illetve mikroorganizmusok tartoznak, amelyek természetes előfordulási területükön kívül telepednek meg és terjednek el. A vándorkagyló például rontja a tavak vízminőségét, de a vízvezetékekben is megtelepszik, ahol elzárja a csöveken áthaladó víz útját. A nem őshonos fajok között van ártalmatlan is, de ha az idegen élőhelyre behurcolt vagy betelepített faj gyorsan elszaporodik, kiszoríthatja onnan a honos növény- és állatközösségeket. Az idegenhonos özönfajok által okozott gazdasági kár 12,5 milliárd eurót tesz ki évente, és a helyzet évről évre súlyosbodik.

Az éghajlatváltozás is egyre komolyabb kihívások elé állítja Európát. Egyes állat- és növényfajok alkalmazkodni fognak a változásokhoz, vagy elvándorolnak, de lesznek olyanok is, amelyek nem tudnak majd megbirkózni a környezeti változásokkal. Ha a hőmérséklet 1,5–2,5 Celsius-fokkal megemelkedik, az egyes becslések szerint az állat- és növényfajok 30%-ának is a kipusztulását okozhatja.

Az EU által bevezetett szabályozásnak köszönhetően az elmúlt 20 évben javult az európai vizek minősége. Ugyancsak előrelépést könyvelhettünk el a szennyvíz, ezen belül is az ipari szennyvíz kezelése terén. Továbbra is súlyos problémát jelent azonban , hogy túl sok műtrágya jut be a talajvizekbe, ez ugyanis eutrofizációt okoz: a nitrogén feldúsulásának hatására a tavaik, folyók és folyótorkolatok vize elalgásodik.