Navigációs útvonal

További eszközök

  • Nyomtatható változat
  • Szövegméret csökkentése
  • Szövegméret növelése

Kövessen minket

Facebook

Levegőszennyezés és levegőminőség az Európai Unióban

A szennyező és a káros anyagok légkörbe történő kibocsátása rontja a levegő minőségét, a rossz levegőminőség pedig egészségügyi kockázatot jelent, és sok ember idő előtti halálát okozza Európában.

Sok európai polgár tartja aggasztónak a légszennyezést. A levegőbe kerülő szennyező anyagok károsítják a tüdőt és a légutakat, és asztmát, bronchitist, valamint szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak.

Annak ellenére, hogy a levegő minősége összességében javult az utóbbi időben, a finom részecskék által okozott légszennyezés, valamint a talajközeli ózon feldúsulása csökkenti a várható élettartamot. E tényezők miatt még mindig sok ember hal meg idő előtt az Európai Unióban. A légszennyezés évente több milliárd euróval növeli az egészségügyi ellátás költségeit.

A levegőszennyezés többféle módon károsítja a környezetet.

A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia és más szennyező anyagok savasodást idéznek elő, ennek következtében pedig savas esők szennyezik az erdőket, folyókat, tavakat és más természeti területeket.

Az eutrofizációt a természetben felhalmozódó nitrogénalapú tápanyagok okozzák. A folyamat nagyban hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Az eutrofizáció során a nitrogénalapú tápanyagok bekerülnek a tavakba és a vízfolyásokba, hatásukra az algák elburjánoznak, a halak és más élőlények pedig nem jutnak elég oxigénhez, és elpusztulnak.

A talajközeli ózon pusztítja a leveleket, ezáltal lassítja a növények növekedését, károsítja az erdőket és a vadon élő növényeket, és csökkenti a terméshozamokat.

A levegőszennyezés legnagyobbrészt az energiaipar, a lakossági fűtési rendszerek, a nehézipari ágazatok, pl. az acélgyártás és a kőolaj-finomítás, valamint a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás számlájára írható.

Az EU szigorú normákat határoz meg az alábbi anyagok vonatkozásában:

  • Szilárd részecskék – apró részecskék, melyek átmérője a milliméter töredéke. Ezek a közlekedés, a legtöbb égési, illetve tüzelési folyamat, és egyes ipari eljárások során jutnak a légkörbe.
  • Talajközeli ózon – akkor jön létre, amikor nitrogén-oxidok és illékony szerves vegyületek napfény jelenlétében reakcióba lépnek egymással, ami különösen nyáron jelent problémát.
  • Illékony szerves vegyületek – kibocsátásukért az oldószerek, a festékek és lakkok, valamint a kipufogógázok és a benzinkutak felelősek.
  • Nitrogén-oxidok, köztük a nitrogén-dioxid – égési folyamatok során jönnek létre, például a járművek motorjának működése közben, illetve a hőerőművekben.
  • Kén-dioxid – fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor szabadul fel.
  • Ammónia (NH3) – létrejötte az állati hulladékokra és a műtrágyákra vezethető vissza.
  • Nehézfémek – ipari folyamatok, többek között fémek tisztítása, galvanizálás, hulladékégetés és az erőművekben folyó szénégetés (higany) során keletkeznek.
  • Benzol – gyakran használt ipari oldószer, mely sok más folyamat mellett ipari tevékenységek, faanyagok égetése, benzinkutak működése és cigarettázás során szabadul fel, illetve kipufogógázokban található meg.