Navigációs útvonal

További eszközök

  • Nyomtatható változat
  • Szövegméret csökkentése
  • Szövegméret növelése

Kövessen minket

Facebook

A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás

Sokkal jobb, ha a hulladékot újrafeldolgozzuk, vagy hasznosítjuk, mint ha elégetjük, vagy hulladéklerakókban helyezzük el, az utóbbi két módszer ugyanis nem jelent fenntartható megoldást. A legjobb azonban az, ha megelőzzük a hulladék keletkezését.

A hagyományos szemléletmód szerint a hulladék szennyezi a környezetet. A hatékony hulladékgazdálkodás ugyanakkor értéket teremthet azáltal, hogy lehetővé teszi számos anyag visszanyerését. Különösen fontos ez korunkban, amikor sok anyag esetében gondot jelent a készletek fogyatkozása, illetve kimerülése.

Az Európai Unió gazdaságában az egy főre jutó anyagfelhasználás 16 tonnát tesz ki évente. Ebből 6 tonna hulladék keletkezik, amelynek a fele hulladéklerakókba kerül. Sok tagállam számára továbbra is a hulladéklerakók jelentik a legfőbb eszközt a hulladékgazdálkodás terén, annak ellenére, hogy ezek nem kínálnak fenntartható megoldást a helyzetre.

A hulladéklerakókbólszennyező anyagok juthatnak a talajba, a vizekbe és a levegőbe. Az ellenőrizetlen szemétlerakás következtében veszélyes vegyi anyagok kerülhetnek a környezetbe, ami kockázatot jelent az emberek egészségére nézve. További gondot jelent, hogy a hulladékban számos olyan értékes anyag található, mely a hulladéklerakókban veszendőbe megy.

A legjobb megoldás az, ha megelőzzük a hulladék keletkezését. Ha erre nincs lehetőség, érdemes az újrafelhasználás, újrafeldolgozás vagy a hulladékhasznosítás mellett dönteni.

A jó hulladékgazdálkodás nagyban elősegítheti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Értékes erőforrások megtakarítását teszi lehetővé, segít elkerülni, hogy az érintett területeket komoly költségek árán kelljen megtisztítani, és megelőzi, hogy egészségi problémák alakuljanak ki.

Egy 2012-ben készített tanulmány azt állapította meg, hogy a hulladékra vonatkozó összes uniós jogszabály teljes körű végrehajtása 72 milliárd euró megtakarítást eredményezne éves szinten, az uniós hulladékgazdálkodási és -újrafeldolgozási szektor éves forgalmát 42 milliárd euróval növelné, 2020-ra pedig 400 000 új munkahelyet teremtene.

Miért nem került tehát erre mindeddig sor? Az árucikkek ára gyakran nem foglalja magában a kérdéses termék életciklusa végén bekövetkező hulladékártalmatlanítás tényleges költségeit. Ha ez megváltozna, az segítené a hulladékképződés megelőzését. Napjainkban még mindig széles körben elterjedt a jogszerűtlen módszerek alkalmazása, különösen azokban az országokban, ahol még nem vezették be a szelektív szemétgyűjtést, az újrafeldolgozás és a hulladékhasznosítás gyermekcipőben jár, a szabályok jogi úton történő érvényre juttatása pedig nem eléggé határozott.

Az EU arra törekszik, hogy javuljon a hulladékgazdálkodás azokban a tagállamokban, amelyek nem alkalmaznak eléggé hathatós eszközöket ezen a téren. Azt szorgalmazza, hogy a kérdéses országok vezessenek be gazdasági ösztönzőket, például adóztassák meg a szemét hulladéklerakókban történő elhelyezését, a polgároktól szedjenek be díjat az általuk termelt hulladék után, a gyártókat pedig kötelezzék arra, hogy az általuk gyártott termékeket életciklusuk végén vegyék vissza.

Az elektromos berendezésekkel, a csomagolással, az elemekkel és a leselejtezendő gépjárművekkel kapcsolatos európai uniós jogszabályoknak köszönhetően határozott fejlődést sikerült elérni a hulladékgyűjtés és ‑gazdálkodás terén, és az eredmények közé sorolható az is, hogy ma már számos termék kevesebb veszélyes anyagot tartalmaz, mint korábban. A pozitívumok ellenére azonban továbbra is sok még a tennivaló.