Navigációs útvonal

További eszközök

  • Nyomtatható változat
  • Szövegméret csökkentése
  • Szövegméret növelése

Kövessen minket

Facebook

Önnek jogában áll tudni

Az Egyesült Nemzetek Aarhusi Egyezménye feljogosítja az uniós polgárokat, hogy környezeti ügyekben kérdéseket tegyenek fel, illetve hogy részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban.

Sok környezetvédelmi jogszabály előírja a kormányok számára, hogy osszák meg a polgárokkal azokat az információkat, melyeket a környezet állapotával kapcsolatban gyűjtenek össze. Ez képessé teszi a polgárokat, közöttük Önt is arra, hogy megtudják, hol találhatók potenciálisan szennyezett, veszélyes területek, milyen anyagokat juttatnak a légkörbe az erőművek, illetve milyen a fürdővizek minősége a kontinens különböző fürdőhelyein.

Az Európai Unió aláírta az ENSZ Aarhusi Egyezményét, mely 2001. október 30-án lépett hatályba. Az egyezmény feljogosítja a polgárokat arra, hogy betekintsenek az állami hatóságok birtokában lévő környezeti adatokba (lásd: az információhoz való hozzáférés). Ezek az információk magukban foglalják egyebek mellett a környezet állapotával, a szakpolitikai döntésekkel és intézkedésekkel, valamint a környezet által az emberek egészségére és biztonságára gyakorolt esetleges hatásokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Önnek jogában áll hozzáférést kérni és a kérés benyújtását követő egy hónapon belül hozzáférést kapni ezekhez az információkhoz. Kérelmét nem köteles megindokolni.

Az egyezmény azt is kimondja, hogy a polgárok részt vehetnek a döntéshozatalban.

Az állami hatóságoknak lehetővé kell tenniük a civilszervezetek és a nyilvánosság számára, hogy véleményezzék a környezeti hatással járó projektek megvalósítását célzó javaslatokat, illetve a környezetre vonatkozó terveket és programokat. Ezeket az észrevételeket figyelembe kell venni a döntéshozatal során, a lakosságot pedig tájékoztatni kell a végleges döntésekről és a mögöttük meghúzódó okokról (lásd: a nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban).

Az egyezménynek köszönhetően Önnek ahhoz is joga van, hogy kifogást emeljen olyan hatósági döntések ellen, amelyek meghozatala során figyelmen kívül hagyták a környezetvédelmi jogszabályokat (lásd: az igazságszolgáltatáshoz való jog)

Végezetül az egyezmény arra kötelezi a hatóságokat, hogy tevékenyen terjesszék azokat a környezeti információkat, melyek a birtokukban vannak. Ma már ezek közül az információk közül sok uniós szinten, központosított állományok formájában is rendelkezésre áll. Ez azt jelenti például, hogy Ön a „Natura 2000 Viewer” internetes felületen rákereshet az EU védett területeire, az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és Hulladékszállítási Nyilvántartásban (EPRTR) utánanézhet, hogy lakóhelye környékén milyen mértékű a károsanyag-kibocsátás, az „Eye on Earth” (Földfigyelő) alkalmazás segítségével pedig számtalan környezetvédelmi térképet áttekinthet.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség óriási központi adatbázist működtet az EIONET, az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat révén.

Az EIONET munkájában környezetvédelmi szervezetek és ügynökségek, állami és magánfinanszírozású kutatóközpontok, valamint tudásközpontok vesznek részt Európa-szerte. A hálózatba tartozik maga az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, hat ún. témaközpont, továbbá mintegy 1000 szakértő, akik 39 ország több mint 350 nemzeti környezetvédelmi ügynökségénél és a környezetvédelmi tájékoztatás terén tevékeny egyéb intézményénél dolgoznak.