Navigációs útvonal

További eszközök

  • Nyomtatható változat
  • Szövegméret csökkentése
  • Szövegméret növelése

Kövessen minket

Facebook

Projektek hatásvizsgálata

Az uniós szabályok értelmében a hatóságoknak hatásvizsgálatot kell végezniük, mielőtt olyan döntéseket hoznak és hajtanak végre, amelyek hatást gyakorolnak a környezetre, amelyben élünk.

Szinte minden emberi tevékenységhatást gyakorol a környezetre, függetlenül attól, hogy a polgárok, a vállalkozások vagy a hatóságok tevékenységéről van-e szó. Míg a magánszemélyek által hozott döntések általában nem járnak messzemenő következményekkel a környezetre nézve, az új infrastrukturális létesítmények – pl. autóutak és lakótelepek – megépítése alapvető és hosszú távú változásokat eredményez.

Ennélfogva a tervezett kezdeményezések, projektek végrehajtása előtt célszerű hatásvizsgálatot végezni, és áttekinteni a lehetséges megvalósítási módozatokat. Ez az oka annak, hogy az uniós jog környezeti hatásvizsgálat készítését írja elő mindazokban az esetekben, amikor nagyobb szabású infrastrukturális beruházásokról kell döntést hozni.

A hatástanulmány elkészítése a döntéshozatalt hivatott javítani. A tanulmány elkészítése során minden szempontból körbe kell járni a vizsgálat tárgyát képező kérdést, hogy fel lehessen mérni azokat a jelentősebb környezeti hatásokat, amelyekkel a megvalósítás során várhatóan számolni kell. A hatásvizsgálat eredménye természetesen nem előre eldöntött dolog, hanem a folyamat során körvonalazódik.

Ha a kérdéses projekt eleget tesz a környezetvédelmi szabályoknak, az növeli politikai legitimitását és társadalmi elfogadottságát.

A környezet védelmét szolgáló előírások betartása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a projektek fenntarthatóbbá váljanak, és szélesebb körű elfogadottságra tegyenek szert. Tényleges gazdasági és társadalmi előnyök származnak abból, ha már a döntéshozatali folyamat korai szakaszában figyelembe vesszük a környezetvédelmi szempontokat – sokkal könnyebb így tenni, mintha később kellene a hibákat kijavítani. Rendszerint azok a projektek bizonyulnak sikeresnek, amelyeket illetően még a megvalósítást előtt konszenzus alakul ki.

Egyedi projektek esetében a folyamat a „környezeti hatásvizsgálat”, a közszektor nagyobb szabású tervei, illetve programjai esetében pedig a „stratégiai környezeti vizsgálat” nevet viseli. Az Aarhusi Egyezmény mindkét esetben előírja, hogy a nyilvánosság hatékonyan részt vehessen a folyamatban, és erre időben lehetőséget kapjon, még akkor, amikor az összes lehetőség nyitott a megvalósítás tekintetében.

Az Európai Bizottság saját szakpolitikai javaslatai kapcsán is felméri azok várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, mielőtt elfogadásra felterjeszti őket. Az Uniónak intelligens szakpolitikákra van szüksége, melyek – ésszerű költségek áránkörnyezeti előnyöket biztosítanak.