Az iskolapolitikáról

Az Európai Bizottság az uniós tagállamokkal közösen munkálkodik az iskolai oktatási rendszerek továbbfejlesztésén. Noha saját oktatási és képzési rendszereik megszervezéséért és az oktatás és képzés tartalmának kialakításáért az egyes tagállamok maguk felelősek, hasznos, ha az uniós tagállamok együttműködnek egymással azokban a kérdésekben, amelyek uniós szinten mindannyiuk számára jelentőséggel bírnak.

Az iskolapolitikához nyújtott uniós támogatás

A Bizottság alapvetően kétféle módon támogatja a tagországok erőfeszítéseit:

  • Szorosan együttműködik a tagállami politikai döntéshozókkal, segítséget nyújtva számukra az iskolapolitikák és az oktatási rendszerek továbbfejlesztéséhez, és az európai szemeszter keretében nyomon követi az elérendő célok megvalósítását is. A Bizottság információkat gyűjt és elemzéseket tesz közzé, továbbá – többek között az „Oktatás és képzés 2020” munkacsoportok keretében – ösztönzi a szakpolitikai stratégiák és megközelítések megosztását. Az iskolai oktatással foglalkozó munkacsoport 2016 óta széles körű megbízatással rendelkezik az iskolai oktatási rendszerek irányításának továbbfejlesztése terén, hogy a fenntartható innováción és a befogadáson keresztül ösztönözze az oktatás színvonalának növelését.
  • Az Erasmus+ program révén a Bizottság jelentős mértékben hozzájárul a tanárok és diákok mobilitását előmozdító európai együttműködési projektekhez.

Kiemelt területek

Az uniós tagállamok oktatási miniszterei az alábbi célkitűzések megvalósítását tekintik kiemelten fontosnak:

  • Minden tanulónak el kell sajátítania az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákat. Ezt a tananyag és az értékelés újratervezésével, az iskolai személyzet továbbképzésével, valamint a minőségi tanulási eszközök és anyagok hozzáférhetőségének és használatának javításával lehet támogatni.
  • Minden tanuló számára színvonalas tanulási tapasztalatot kell biztosítani, továbbá a koragyermekkori nevelési és gondozási lehetőségeket szélesebb körben kell elérhetővé tenni.
  • Javítani kell a sajátos nevelési igényű tanulók – köztük az EU-ba érkező migránsok – iskolai támogatását, és csökkenteni kell a korai iskolaelhagyók számát.
  • Többek között a szakmai fejlődés folyamatos biztosítása és rugalmas, vonzó karrierlehetőségek révén több támogatást kell biztosítani a tanároknak, az intézményvezetőknek és a tanárképző szakembereknek.
  • A minőségbiztosítást tovább kell fejleszteni, hogy az iskolai oktatási rendszerek irányítása hatékonyabbá, méltányosabbá és eredményesebbé, az oktatásban és képzésben részt vevők mobilitása pedig gördülékenyebbé váljon.

A Bizottság azzal a céllal hozta létre az európai szakpolitikai együttműködés keretrendszerét (Oktatás és képzés 2020), hogy elősegítse az együttműködést az oktatás és képzés terén bevált gyakorlatok kialakítása terén. Emellett rendszeresen tanulmányokat készít, hogy nyomon kövesse az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése és reformja terén Európa-szerte elért előrehaladást.

Az iskolapolitika jövője az EU-ban

Az iskolák és az oktatás minőségének a fiatalok életkezdési esélyeinek érdekében történő fejlesztéséről szóló bizottsági közlemény tényadatokkal szolgál és intézkedéseket szorgalmaz a színvonalasabb és befogadóbb iskolák kialakítása, a kiváló tanárok és iskolavezetők támogatása, valamint az iskolák irányításának javítása érdekében. A közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum adatokkal támasztja alá a közleményben foglalt javaslatokat.

„Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” című közleményében a Bizottság egy második kezdeményezéscsomagot javasolt, amely kiemeli az oktatási, az ifjúsági és a kulturális szakpolitika kulcsfontosságú szerepét Európa jövőjének alakításában.

Emellett a Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében felvázolja az európai oktatási térséggel kapcsolatos elképzelését. A dokumentum az iskolai oktatással kapcsolatos európai uniós együttműködés kulcsfontosságú területeiként azonosítja a mobilitást, az oklevelek és a külföldi tanulmányi időszakok kölcsönös elismerését, a nyelvtanulást, a koragyermekkori nevelést és gondozást, a tanári szakmát, az innovációt és a digitális technológiákat.