Az iskolapolitikáról

Az Európai Bizottság az uniós tagországokkal közösen munkálkodik a tagállami oktatási rendszerek továbbfejlesztésén. Noha saját oktatási és képzési rendszereik megszervezéséért és az oktatás, illetve képzés tartalmának kialakításáért az egyes tagországok maguk felelősek, hasznos, ha az uniós tagállamok együttműködnek egymással azokban a kérdésekben, amelyek mindannyiuk számára fontosak.

Miről is van szó?

Az Európai Bizottság az uniós tagországokkal közösen munkálkodik a tagállami oktatási rendszerek továbbfejlesztésén. Noha saját oktatási és képzési rendszereik megszervezéséért és az oktatás, illetve képzés tartalmának kialakításáért az egyes tagországok maguk felelősek, hasznos, ha az uniós tagállamok együttműködnek egymással azokban a kérdésekben, amelyek mindannyiuk számára fontosak. Az Európai Bizottság alapvetően kétféle módon támogatja a tagországok erőfeszítéseit:

  • szorosan együttműködik a tagállami döntéshozókkal, segítséget nyújtva számukra az iskolapolitikák és az oktatási rendszerek továbbfejlesztéséhez; információkat gyűjt és elemez a témában, ezeket a tagországok rendelkezésére bocsátja, és ösztönzi, hogy az „Oktatás és képzés 2020” munkacsoportok keretében a felek megosszák egymással bevált módszereiket. Az iskolai oktatással foglalkozó munkacsoport a 2016 és 2018 közötti időszakra széles hatáskörrel lett felruházva annak érdekében, hogy az iskolai oktatási rendszerek irányításával kapcsolatos munkája során a fenntartható innováción és a befogadáson keresztül ösztönözze az oktatás színvonalának növelését.
  • Az Erasmus+ program révén a Bizottság minden évben több millió eurót ruház be iskolai csereprogramokkal kapcsolatos európai együttműködési projektekbe.

Prioritási területek

Az uniós tagországok oktatási miniszterei az alábbi célkitűzések megvalósítását tekintik kiemelten fontosnak:

  • Mindegyik tanulónak el kell sajátítania a szükséges kompetenciákat. Ennek elérését szolgálja a tananyag és az oktatási segédanyagok modernizációja, valamint a diákok teljesítményértékelésének korszerűsítése.
  • Minden tanuló számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy magas színvonalú oktatásban részesüljön, ideértve a migráns gyermekeket is.
  • A koragyermekkori nevelést és gondozást szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni, javítani kell a klasszikus iskolarendszer keretein belül a sajátos nevelési igényű tanulók támogatását, és vissza kell szorítani az iskolai lemorzsolódást.
  • A tanároknak, az iskolavezetőknek és a tanárképző szakembereknek több támogatást, ezen belül több lehetőséget kell biztosítani arra, hogy pályafutásuk végéig szakmai képzésben részesülhessenek.
  • A minőségbiztosítást tovább kell fejleszteni, hogy az iskolai oktatási rendszerek irányítása hatékonyabbá, méltányosabbá és eredményesebbé, a tanulók mobilitása pedig gördülékenyebbé váljon.

Az Európai Bizottság rendszeresen tanulmányokat készít, hogy nyomon kövesse a célkitűzések megvalósításában Európa-szerte elért előrehaladást.

A Bizottság 2017. május 30-án előterjesztette az iskolák és az oktatás minőségének a fiatalok életkezdési esélyeinek érdekében történő fejlesztéséről szóló közleményt, mely bizonyítékokkal szolgál és további intézkedéseket szorgalmaz a következő témákkal kapcsolatban: színvonalasabb és befogadóbb iskolák kialakítása, a kiváló tanárok és iskolavezetők támogatása, az iskolák irányításának javítása. Lásd még a kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentumot.

Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén című, 2017. november 14-i közleményében a Bizottság ismerteti az európai oktatási térség kialakításáról alkotott elképzelését. A dokumentum az iskolai oktatással kapcsolatos európai uniós együttműködés kulcsfontosságú területeiként azonosítja a mobilitást, az oklevelek és a külföldi tanulmányi időszakok elismerését, a nyelvtanulást, a koragyermekkori nevelést és gondozást, a tanári szakmát, az innovációt és a digitális technológiákat.