Nyelvtanulás

Az Európai Tanács barcelonai ülésén az állam-, illetve kormányfők leszögezték, hogy EU-szerte fokozottan törekedni kell az alapkészségek elsajátításának javítására, különösen legalább két idegen nyelv oktatására már kora gyermekkortól kezdve, valamint létre kell hozni egy, az EU összes országában alkalmazandó mérőeszközt az általános idegen nyelvi kompetenciák mérésére, az ún. Európai Nyelvi Kompetenciamutatót. A Bizottság azóta következetesen támogatja a nyelvoktatási politika és az eredménymutatók fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket.

Miről is van szó?

Az Európai Tanács barcelonai  ülésén az állam-, illetve kormányfők leszögezték, hogy EU-szerte fokozottan törekedni kell az alapkészségek elsajátításának javítására, különösen legalább két idegen nyelv oktatására már kora gyermekkortól kezdve, valamint létre kell hozni egy, az EU összes országában alkalmazandó mérőeszközt az általános idegen nyelvi kompetenciák mérésére, az ún. Európai Nyelvi Kompetenciamutatót. A Bizottság azóta következetesen támogatja a nyelvoktatási politika és az eredménymutatók fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket.

2011–2012 folyamán uniós felmérés készült (az EU 14 országában) a nyelvi készségekről, melyből kiderült, hogy:

  • a felmérésben részt vett 15 éves tanulók 42%-a az általa legjobban ismert idegen nyelvet önálló nyelvhasználói (a közös európai nyelvi referenciakeret szerinti B1/B2) szinten ismeri;
  • a tesztelt diákok 25%-a a második idegen nyelvén is elérte ezt a szintet;
  • a tanulók 14%-a egyetlen idegen nyelvet sem ismer még alapszinten sem.

A Tanács többnyelvűségről és a nyelvi kompetenciák fejlesztéséről szóló 2014. évi következtetéseiben az uniós országok határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy javítják az iskolai nyelvtanítás hatékonyságát.

A nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről szóló 2018. évi tanácsi ajánlás felvázolja a jelenlegi kihívásokat, és cselekvési tervet javasol a következő célok elérésére:

  • a tankötelezettség végére a diákok meghatározott kompetenciaszinteket érjenek el (az Európa Tanács közös európai nyelvi referenciakeretét alapul véve), és így kapjon lendületet a nyelvtanulás;
  • a nyelvtanulás inkluzív kereteként jelenjen meg a nyelvi tudatosság fogalma az oktatásban és a képzésben, figyelembe véve a tanulók nyelvi kompetenciáinak sokféleségét;
  • több nyelvtanár tanulhasson külföldön;
  • a tagállamok újító, inkluzív és többnyelvű pedagógiai módszereket térképezzenek fel és népszerűsítsenek olyan európai eszközök és platformok használatával, mint pl. a School Education Gateway és az eTwinning.

Milyen lépésekre került sor eddig?

2011 és 2013 között a nyelvek oktatásban és képzésben betöltött szerepével foglalkozó tematikus munkacsoport a nyelvtanulási eredmények javításának lehetőségeit térképezte fel. A munkacsoport összehasonlító elemzést végzett, majd jelentést készített a nyelvtanulás felgyorsításának innovatív, tudományosan bizonyított módszereiről. A jelentés két fő témája a következő:

  • tartalomalapú nyelvtanulás,
  • számítógéppel támogatott nyelvoktatás.

A jelentés tartalmazza az ICT-Rev projekt innovatív nyelvtanítási módszerekre vonatkozó megállapításait.

A nyelvtanítás javításával párhuzamosan ki kell dolgozni korszerű felmérési módszereket. A tagországok jelentős részében hiányoznak ezek a módszerek. A RELANG kezdeményezés az oktatási hatóságoknak segít abban, hogy a tudásszintfelmérő nyelvvizsgák anyagát és követelményeit a közös európai nyelvi referenciakeret szerinti készségszinteknek megfelelően határozzák meg, illetve azokhoz igazítsák.

Az a képesség, hogy valaki több nyelven tudjon kommunikálni, egyike a munkaerőpiacokon megkövetelt legfontosabb készségeknek. Más transzverzális készségekhez hasonlóan ez nemcsak az álláskeresők elhelyezkedési esélyeit javítja, hanem a gazdaság versenyképességét is. A közös európai nyelvi referenciakerettel kapcsolatos tapasztalatokra építve az Oktatás és képzés 2020 programmal foglalkozó munkacsoport 2014 szeptemberében nyelvoktatási szakértőkkel bővült, akik közreműködnek egyebek mellett a digitális és vállalkozói készségek javítását célzó intézkedések kialakításában.

Az Erasmus+ program új lehetőségeket kínál a többnyelvű osztálytermekben hasznosítható nyelvtanítási és nyelvtanulási stratégiák kifejlesztésére. Példaként említhető a szakpolitikai kísérletek és a nagyszabású partnerségek megvalósításának lehetősége.