Nyelvek a növekedés és a munkahelyteremtés szolgálatában

Az Európai Bizottság az oktatás szereplőivel és a munkaadókkal együttműködve dolgozik azért, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre rendelkezzen a munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges készségekkel.

h2>Miről is van szó?

A megfelelő nyelvi és kommunikációs készségek egyaránt fontosak a munkavállalók és az őket foglalkoztató vállalkozások számára.

Túl sok uniós vállalkozás kényszerül lemondani egy-egy szerződésről, mert munkatársai nem rendelkeznek a szükséges nyelvtudással vagy nem ismerik kellően a másik ország szellemiségét, üzleti kultúráját. Átfogóbb közelítésmódra van szükség, ami a többnyelvű kommunikációt illeti.

Az idegen nyelvet tanulóknak lehetőségük van arra, hogy külföldön tanuljanak vagy külföldi képzésben vegyenek részt. A külföldi képzés során nemcsak az adott szakterületen szereznek jártasságot, hanem nyelvi és interkulturális kommunikációs készségeiket is csiszolhatják, ami a munkaadók számára is nagyon fontos.

Az Erasmus hallgatói uniós csereprogramra irányuló hatásvizsgálatból kiderül, hogy a külföldi tapasztalatokkal rendelkezők tanulmányaik befejezése után jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon.

Mit tesz az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság az oktatás szereplőivel és a munkaadókkal együttműködve dolgozik azért, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre rendelkezzen a munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges készségekkel. A Bizottság által létesített – világos, megbízható és naprakész munkaerőpiaci adatokkal szolgáló – Uniós készségkörkép elnevezésű információs portálon az EU-tagországok kormányai, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek közreműködhetnek a különböző gazdasági ágazatok munkaerő-szükségleteire, köztük a nyelvi készségekkel kapcsolatos szükségletekre vonatkozó előrejelzések készítésében.

Egy másik kulcsfontosságú uniós projekt a készségeket, kompetenciákat, képesítéseket és foglalkozásokat osztályozó ESCO, mely az Európa 2020 stratégia része. Világos tájékoztatást nyújt (24 nyelven) arról, hogy milyen készségekre és képesítésekre van szükség különböző foglalkozásokhoz az EU-ban. A 2010-ben indított programot az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ támogatja.

A Bizottság emellett figyelemmel kíséri az EU-szerte készített tanulmányokat a nyelvi készségek, a versenyképesség és a foglalkoztathatóság közötti összefüggésekről, és az azokból nyert információkat felhasználja a munkája során. Egyre nagyobb szükség van EU-szerte a nyelvi szolgáltatások gazdasági szegmensében olyan nyelvi szakemberekre, akik behatóan ismernek egy-egy jól körülhatárolható szakterületet. A Bizottság arra törekszik, hogy kapcsolatokat alakítson ki az egyetemek és a nyelvi szolgáltatások felhasználói között, például a Translating Europe Forum révén.

Milyen lépésekre került sor eddig?

2011 és 2013 között a Bizottság koordinálta azt a projektet, amelynek eredményeképpen létrejött a versenyképesség és a foglalkoztathatóság javítását célzó nyelvi stratégiák előmozdítására szolgáló CELAN hálózat. A projekt célja az volt, hogy feltérképezze az uniós cégek és munkavállalók nyelvi igényeit, és eszközöket biztosítson azok kielégítéséhez.

2011 júliusában a „Nyelvek a munkahelyekért” csoport jelentést tett közzé a munkaerőpiacon hasznosítható többnyelvű kommunikációs készségekről.

A két legutóbbi átfogó bizottsági jelentés – az idegen nyelvek ismeretéről és a foglalkoztathatóságról szóló tanulmány és a nyelvekről és a foglalkoztathatóságról szóló jelentés (mindkét dokumentum 2015-ben készült, és csak angolul olvasható) – leszögezi, hogy egyértelmű korreláció van az álláskeresők nyelvi készségei és foglalkoztathatósága között. Az idegen nyelvek (magas szintű) ismerete fontos tényező a már munkában állók szakmai fejlődése szempontjából is. E két jelentés továbbá elemzi az idegen nyelvi készségek iránti keresletet a munkaerőpiacon, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a munkáltatók és a munkavállalók támogatására ezen a területen.

Az Erasmus+ program szintén nagyon fontos uniós eszköz, mellyel a Bizottság elősegíti a nyelvismeretek fejlesztését a diákok és a munkavállalók körében, ami a gazdasági növekedés egyik záloga.