Tényfeltáró munkán alapuló szakpolitika

Az Európai Bizottság szilárd információbázist épít ki a nyelvtanítás és nyelvtanulás területén, és figyelemmel kíséri a tagországokban kirajzolódó trendeket. Ez nagyban segít a tagállami kormányoknak abban, hogy jobban átlássák az idegennyelv-ismeret szintjét a lakosság körében, és hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a nyelvtanulás eredményeinek javítása érdekében.

Tudományos alapokra helyezett nyelvpolitika

A Bizottság módszeres tényfeltárást végez a nyelvpolitika területén, hogy a nyelvismeretek javítását célzó uniós és tagállami szintű intézkedések minél eredményesebbek legyenek. A rendelkezésre álló adatokat felhasználva a Bizottság nyomon követi a nyelvtanítás és a nyelvtanulás terén elért eredményeket.

A Bizottság az Eurostattal, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) karöltve nyelvoktatással kapcsolatos adatokat gyűjt Európa-szerte, és elemzi azokat. Az összegyűjtött információk alapján megbízható mutatók és standardok kerülnek kifejlesztésre európai szinten a nyelvi kompetenciák feltérképezésére.

Az Eurydice hálózat iskolai nyelvoktatásról szóló, rendszeresen megjelenő kiadványa, a Key Data on Teaching Languages at School szintén fontos információkkal szolgál az egyes országok helyzetéről.

Mit tesz az EU a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal előmozdításáért?

A Bizottság szilárd információbázist épít ki a nyelvpolitika területén, és figyelemmel kíséri a tagországokban kirajzolódó trendeket. Ez a monitoringtevékenység elengedhetetlen ahhoz, hogy elegendő adat álljon rendelkezésre a második (idegen) nyelv ismeretének szintjéről EU-szerte, és hogy támogatni tudjuk a nyelvtanulást ösztönző szakpolitikai intézkedések javítását.

A folyamatos monitoring arról is tájékoztat, hogy a demográfiai, társadalmi, gazdasági és oktatási tényezők hogyan befolyásolják a nyelvtudást a tagországok egymás közötti viszonylatában és az egyes országokon belül.

A szakpolitikai döntéshozatalt segítő kiterjedt és alapos információbázis kiépítése terén az első lépést az Európai Nyelvi Kompetenciamutató létrehozása jelentette. Ez az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fejlesszék a nyelvoktatással kapcsolatos intézkedéseiket, és emeljék a nyelvtudás általános szintjét.

2011–2012 folyamán uniós felmérés készült (az EU 14 országában) a nyelvi készségekről, melyből kiderült, hogy:

  • a felmérésben részt vett 15 éves tanulók 42%-a az általa legjobban ismert idegen nyelvet önálló nyelvhasználói (a közös európai nyelvi referenciakeret szerinti B1/B2) szinten ismeri;
  • a tesztelt diákok 25%-a a második idegen nyelvén is elérte ezt a szintet;
  • a tanulók 14%-a egyetlen idegen nyelvet sem ismer még alapszinten sem.

A Bizottság éves jelentést tesz közzé az oktatás és képzés helyzetéről az EU-ban, melynek adatai előre meghatározott mutatókon és referenciaértékeken alapulnak. Az Oktatási és Képzési Figyelő célja, hogy előmozdítsa és ösztönözze a nyelvtanulással kapcsolatos tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt. Az éves jelentés fontos adalékként szolgál az európai oktatási és képzési rendszerek fejlődésének feltérképezéséhez. Fontos referenciaértékeket és mutatókat vet latba, és figyelembe veszi a legújabb tanulmányokat és szakpolitikai fejleményeket. 

Az Oktatási és Képzési Figyelő továbbá keretet biztosít a tagállamok és az európai uniós intézmények közötti megbeszélésekhez az oktatás és képzés terén, melyekre az európai szakpolitikai együttműködés stratégiai keretrendszerében (ET2020) kerül sor.