Szakpolitikai párbeszéd a világ országaival és térségeivel

Ezek a szakpolitikai párbeszédek lehetővé teszik az eszmecserét és a bevált módszerek megosztását. Az EU támogatja bizonyos partnerországok vagy -régiók felsőoktatási reformtörekvéseit is.

Miről is van szó?

Az EU párbeszédet folytat számos nem uniós országgal és régióval a felsőoktatási politikáról.

A megbeszéléseken az Uniót és az adott országot/régiót magas rangú tisztviselők képviselik, és részt vesznek rajta az érintett terület szakértői is. A párbeszédeket gyakran kísérik az adott témával kapcsolatos konferenciák, szemináriumok és tanulmányok.

Miért van rá szükség?

Ezek a szakpolitikai párbeszédek lehetővé teszik az eszmecserét és a bevált módszerek megosztását. Az EU támogatja bizonyos partnerországok vagy -régiók felsőoktatási reformtörekvéseit is.

Tágabb értelemben elmondható, hogy a szakpolitikai párbeszéd utat nyit az EU és a partnerországok/-régiók közötti fokozott együttműködés és mobilitás előtt.

Partnerrégiók

Tájékozódjon részletesebben az Erasmus+ programról és a nemzetközi együttműködésről. Olvassa el az egyes országokról és régiókról szóló tájékoztatóinkat, melyekből megtudhatja, hogyan finanszírozza az Erasmus+ program az EU és a világ más részei közötti mobilitást és együttműködést.

Szakpolitikai háttér

A keleti partnerség olyan közös szakpolitikai kezdeményezés, amely elmélyíteni és szorosabbra fűzni hivatott az EU és tagállamainak kapcsolatait a következő hat keleti partnerországgal: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna.

A szakpolitikai témák négy csoportba sorolhatók:

  • Az intézmények megerősítése és a jó kormányzás
  • Gazdasági fejlődés és piaci lehetőségek
  • Hálózatfejlesztés, energiahatékonyság, környezetvédelem és éghajlat-politika
  • Mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok

Politikai párbeszéd

Az oktatás, az ifjúságügy és a kultúra a negyedik témakörbe tartozik, a migrációval, a mobilitással, az integrált határigazgatással, valamint a kutatással és az innovációval együtt.

A keleti partnerség 2017. évi csúcstalálkozóján létrehozták az oktatással, a kultúrával és az ifjúságüggyel foglalkozó testületet, amely az Ifjúsági és Oktatási Csomag keretében megfogalmazott 18. és 19. célkitűzés megvalósítására összpontosít. A testületben olyam témákat vitatnak meg, mint az oktatási, kulturális és kreatív ágazatok, valamint a fiatalok készségei (pl. vállalkozói készségek) és foglalkoztathatósága.

A testület elkötelezett az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése, nemzetközivé tétele és digitalizációja (e-tanulás) mellett. Támogatja továbbá az iskolarendszeren kívüli oktatás széles körű elismertetését, és elősegíti a kulturális és kreatív ágazatok fejlődését a keleti partnerség országaiban.

Kiemelt figyelmet szentel:

  • a fiatalok támogatására és lehetőségeinek kiszélesítésére – azáltal, hogy hozzájárul az inkluzív és tényeken alapuló ifjúságpolitika kidolgozásához, valamint
  • az oktatás, a képzés és a munkába állás támogatására – azáltal, hogy teret ad a szakpolitikákról és intézményekről folytatott párbeszédnek az érintettek között.

Szakpolitikai háttér

Szakpolitikai háttér Az Európai Bizottság 2011-ben közleményt tett közzé, 2016-ban pedig felülvizsgálta az európai szomszédságpolitikát (ENP). Az így megerősített szakpolitika keretében a Bizottság elkötelezte magát, hogy:

  • előmozdítja a felsőoktatási rendszerek korszerűsítését, és
  • fokozottabban támogatja a dél-mediterrán térség hallgatóinak, tanárainak, egyetemi munkatársainak és fiataljainak tanítási és tanulási célú mobilitását.

Uniós együttműködési eszközök

A felsőoktatás, a szakképzés, valamint az ifjúságügy területén a Bizottság az alábbi nemzetközi együttműködési programokkal és kezdeményezésekkel támogatja a kitűzött célokat:

Szakpolitikai háttér

Az EU 2012-ben indította útjára kezdeményezését, amelynek értelmében oktatási témákban együttműködik Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval, Észak-Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával.

Minden évben miniszteri találkozókra kerül sor, amelyeken a résztvevők feltérképezik a közös prioritásokat, megvitatják a legújabb szakpolitikai és reformintézkedéseket, valamint döntenek arról, hogy az uniós segítséggel végbemenő regionális együttműködés mely területekre összpontosítson.

Noha a régió országai elkötelezték magukat amellett, hogy közelítenek az uniós és a nemzetközi szabványokhoz, az új szakpolitikák és reformok végrehajtása nehézkes. Ebben a közeledési folyamatban minden ország más és más szakaszban tart, így mindegyiknek segítségre van szüksége.

A nyugat-balkáni oktatási és képzési platform feladata, hogy ösztönözze a regionális együttműködést és kommunikációt, valamint előmozdítsa a bevált gyakorlatok cseréjét és a források összevonását az EU és a nyugat-balkáni régió országai között. Emellett gondoskodik a közös projektek, tanulmányok és események utánkövetéséről is.

A szakpolitikai párbeszéddel az EU hosszú távú célja az, hogy támogassa a nyugat-balkáni országokban végbemenő reformokat és fölkészítse az érintett országokat az uniós tagsággal járó feladatokra, többek között az uniós oktatási programokban való teljes körű részvételre.

Szakpolitikai háttér

Az Afrikai Unió és az EU részvételével 2017. november 29–30-án Abidjanban csúcstalálkozóra került sor, melynek témája a következő volt: „Befektetés az ifjúságba a meggyorsított inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés érdekében”. A megbeszélések homlokterében a demográfiai növekedés, a migráció, az ifjúság, a foglalkoztatás és a készségek álltak.

A két kontinens országainak vezetői megerősítették kötelezettségvállalásukat, mely szerint a következő periódusban a középpontba helyezik a fiatalokat, az oktatást és a készségeket. Az EU ennek céljából 400 millió eurót nyújtott a Pánafrikai Program 2018 és 2020 közötti intézkedéseire.

Az Afrika–EU stratégiai partnerség keretében hozott alábbi két, egymással összefüggő intézkedésből 41 afrikai ország 107 egyetemének, valamint regionális szerveknek és hallgatóknak származik haszna. Ez a két kezdeményezés az EU és az Afrikai Unió közötti kiváló felsőoktatási együttműködés példája:

  • A Tuning Africa elnevezésű együttműködési folyamat célja, hogy a hallgatók olyan kompetenciákat sajátítsanak el, amelyek még inkább megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek. Ennek érdekében a résztvevők felülvizsgálják az egyes tudományágakhoz szükséges készségeket és kompetenciákat, valamint a tanulmányi programokat.
  • A HAQAA kezdeményezés a pánafrikai minőségbiztosítási és akkreditációs keret szolgálatában áll. Feladata elsősorban a minőségi felsőoktatás biztosítását célzó irányelvek és szabványok kontinensen történő kidolgozása, a felsőoktatásért felelős regionális és országos szervek kapacitásának növelése, valamint szakértői gárda kiépítése az intézményi értékelés és minőség terén.

E két, jelenleg futó projekt mellett 2019-ben két másik kiemelt kezdeményezés is indul. Az EU támogatni fogja a jelenlegi és volt afrikai diákok szövetségét, hogy a fiatalok tapasztalatai beépüljenek az oktatási folyamatokba, szakpolitikákba és innovatív gyakorlatokba. Az EU igyekszik hozzájárulni a szakképzésben részt vevő tanárok és vezetők szakmai fejlődésének, a hallgatók készségeinek, valamint a tanítás és a tanulás minőségének javításához is. Ennek érdekében egy kísérleti mobilitási kezdeményezést indít útjára az afrikai és európai szakképzési szolgáltatók és intézetek személyzete és diákjai között.

A kontinens tevékeny szerepet vállal az Erasmus+ programban, és az EU a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében támogatást nyújt az afrikai kutatóknak. Az Afrikán belüli egyetemi mobilitási program az afrikai felsőoktatási intézmények között megvalósuló partnerségi és mobilitási tevékenységeket támogatja.

Politikai párbeszéd

Az EU és Brazília 2009-ben együttes nyilatkozatott írt alá az oktatási és képzési együttműködésről. Az Európai Bizottság, valamint a brazil oktatási és képzési hatóságok között 2011 óta két kormányszintű szakpolitikai párbeszédre és egy szimpóziumra került sor.

Szakpolitikai háttér

Az EU és Kína az elmúlt évtizedben szoros együttműködést alakított ki az oktatás és a képzés, a kultúra, a többnyelvűség és az ifjúságügy területén: rendszeres kormányszintű párbeszédekre került sor, amelyek konkrét közös projekteket és eseményeket eredményeztek.

Ezek a tevékenységek 2012 óta az emberek közötti, magas szintű EU-Kína párbeszéd (HPPD) égisze alá tartoznak, amely pedig az EU-Kína kapcsolatok három pillérének egyike (a magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd és a magas szintű stratégiai párbeszéd mellett).

Az emberek közötti, magas szintű párbeszéd közös keretbe foglalja az emberek közötti kapcsolattartás területén tett összes EU-Kína együttes kezdeményezést. Ezek a kezdeményezések a vezetők és a magas rangú tisztviselők megbeszéléseiből születtek; ezeken a párbeszédeken kerül sor a hosszú távú célok kitűzésére, a bevált gyakorlatok cseréjére és a soron következő együttműködési területek feltérképezésére.

Az emberek közötti, magas szintű EU-Kína párbeszéd elősegítheti a kölcsönös bizalom kiépítését, és az interkulturális megértés előmozdítását az EU és Kína között.

Szakpolitikai háttér

Az EU és India közötti oktatási együttműködés számos területre kiterjed, többek között:

  • a felsőoktatás modernizációjára,
  • a felsőoktatási kiválóságra,
  • a hallgatói és tantestületi mobilitásra,
  • a szakképzésre,
  • az egész életen át tartó tanulásra,
  • az átláthatóságra,
  • az oktatás minőségére és méltányosságára és
  • a képesítések elismerésére.

A 2008. évi EU-India csúcstalálkozón a felek bejelentették, hogy elő kívánják mozdítani a párbeszédet és az együttműködést az oktatás és a kultúra területén. Az oktatást illetően a csúcstalálkozó résztvevői a következő együttműködési területeket határozták meg: szakképzés, műszaki oktatás, képesítések elismerése, a felsőoktatás modernizációja, különös tekintettel a minőségre, az átláthatóságra és a partnerségre, valamint a nyelvtanulás népszerűsítése.

Szakpolitikai háttér

Az Európai Bizottság, valamint a mexikói oktatási és képzési hatóságok között 2010 óta két kormányszintű szakpolitikai párbeszédre került sor.

A vezetők megvitatták a közös érdeklődésre számot tartó témákat. Céljuk a bevált gyakorlatok cseréje és a soron következő együttműködési területek feltérképezése, hosszú távon pedig az EU és Mexikó közötti felsőoktatási együttműködés és mobilitás előmozdítása volt.

Szakpolitikai háttér

Az EU és a Dél-afrikai Köztársaság 2012 májusában együttes nyilatkozatot írt alá, amelyben a két fél elismeri, hogy az oktatásnak és a képzésnek hatalmas jelenősége van a tudásalapú társadalmak és gazdaságok kiépítésében, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésében. Azóta sor került az uniós és a dél-afrikai magas rangú tisztviselők negyedik találkozójára is, ahol a résztvevők ismertették egymással bevált gyakorlataikat olyan témákkal kapcsolatban, mint pl. a felsőoktatás nemzetközivé tétele, valamint a tanári és az előadói hivatás korszerűsítése és megújítása.

A stratégiai párbeszéd alkalmat adott arra, hogy a felek megvitassák a közös érdeklődésre számot tartó témákat, ismertessék egymással bevált gyakorlataikat, felülvizsgálják az egyes programok keretében folytatott együttműködésüket, valamint feltérképezzék azokat a területeket, amelyeket a következő periódusban mindkét fél kiemelten fog kezelni.

Szakpolitikai háttér

Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti együttműködés arra a közös meggyőződésre épül, hogy a felsőoktatásnak hatalmas jelenősége van a versenyképes és tudásalapú gazdaság kiépítésében, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésében.

A hallgatói és személyzeti csereprogramok idáig sikeresek voltak, de az együttműködést további területekre is ki lehetne terjeszteni. Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti 2013. évi csúcstalálkozón ezért a felek bejelentették, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket, és ennek érdekében a felsőoktatás területén előmozdítják a szakpolitikai párbeszédet és a közös együttműködési projekteket.

Az első szakpolitikai párbeszédre 2016. március 15-én került sor Brüsszelben. A résztvevők ismertették egymással bevett módszereiket, áttekintették a szakpolitikával kapcsolatos kérdéseket és ismereteiket, valamint arra keresték a választ, hogy milyen gyakorlati intézkedésekkel lehetne szorosabbra fűzni az együttműködést a felsőoktatásban. A második párbeszédre 2018 utolsó negyedévében került sor Dél-Koreában.

Az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés minden fél számára nyitott uniós felsőoktatási együttműködési programok keretében zajlik, melyeket további kezdeményezések egészítenek ki. Ezek között említhető a Fulbright program kétoldalú – kifejezetten az EU-val történő együttműködést célzó – alprogramja.

 

Fulbright-Schuman program

Az USA és Belgium közötti Oktatási Csereprogram Bizottság által működtetett Fulbright-Schuman programot az Egyesült Államok külügyminisztériuma és az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága közösen finanszírozza. A közös program 1991 óta teszi lehetővé, hogy az USA, illetve az EU-tagországok állampolgárai egyetemi és posztgraduális tanulmányokat végezzenek, kutatassanak és oktassanak az USA–EU kapcsolatok, az uniós szakpolitikák vagy az uniós intézmények témájában.

EU-US Young Leaders Seminar (uniós és amerikai fiatal vezetők szemináriuma)

A EU-US Young Leaders Seminar az Európai Bizottság és az Egyesült Államok külügyminisztériuma közötti együttműködésnek köszönhetően létrejött platform, amely az EU és az USA polgárai közötti kapcsolatokat hivatott előmozdítani. A szemináriumra első ízben 2017. április 2–5. között került sor Brüsszelben. Az Európából és az Egyesült Államokból érkező ötven fiatal vezető azt vitatta meg, hogy milyen lehetőségeket jelenthet a migránsok és a menekültek gazdasági, oktatási és kulturális integrációja, és hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe ezen a téren. A második szemináriumon (2018. április 15–17., Brüsszel) egy hasonló méretű és összetételű csoport arra kereste a választ, hogy a jövőben milyen szerepe lesz a technológiának a munkavégzésben, milyen munkavállalói készségekre lesz szükség és milyen társadalmi vetületei lesznek a megváltozott munkakörnyezetnek.

A felsőoktatás modernizációja: EU–USA összehasonlító tanulmány

A felsőoktatás reformjára irányuló bolognai folyamat részeként az európai miniszterek 2003-ban megegyeztek arról, hogy a felsőoktatási intézményeknek újra kellene definiálniuk a diplomát nyújtó programjaikat, hogy azok még inkább hallgatóközpontúak legyenek és hatékonyabban készítsék fel a végzősöket a társadalomban betöltendő szerepükre. A reformot megvalósító eszközök kidolgozására a miniszterek létrehoztak egy projektek, amelynek neve: Tuning Educational Structures in Europe (az európai struktúrák összehangolása). A módszer a világ más részein is használatos. Az USA vonatkozásában rendelkezésre áll egy, a 2013. július és 2016. január közötti időszakot felölelő tanulmány és az arról készült összefoglaló.