Szakpolitikai párbeszéd a világ országaival és térségeivel

Ezek a szakpolitikai párbeszédek lehetővé teszik a bevált módszerek megosztását és az együttműködés elmélyítését. Az EU támogatja bizonyos partnerországok vagy -régiók felsőoktatási reformtörekvéseit is.

Hogyan működik együtt a Bizottság nem uniós országokkal ezen a területen? 

Az EU párbeszédet folytat számos nem uniós országgal és régióval a felsőoktatási politikáról. 

A megbeszéléseken az Uniót és az adott országot/régiót magas rangú tisztviselők és szakértők képviselik. A párbeszédeket gyakran kísérik az adott témával kapcsolatos konferenciák, szemináriumok és tanulmányok. 

A szakpolitikai párbeszéd utat nyit az EU és a partnerországok és -régiók közötti fokozott együttműködés és mobilitás előtt. Olvassa el az egyes országokról és régiókról szóló tájékoztatóinkat, melyekből megtudhatja, hogyan finanszírozza az Erasmus+ program az EU és a világ más részei közötti mobilitást és együttműködést.

Szakpolitikai háttér

A keleti partnerség olyan közös szakpolitikai kezdeményezés, amely elmélyíteni és szorosabbra fűzni hivatott az EU és tagállamainak kapcsolatait a következő hat keleti partnerországgal: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna. 

A szakpolitikai témák négy csoportba sorolhatók: 

  • Az intézmények megerősítése és a jó kormányzás
  • Gazdasági fejlődés és piaci lehetőségek
  • Hálózatfejlesztés, energiahatékonyság, környezetvédelem és éghajlat-politika
  • Mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok

Politikai párbeszéd

Az oktatás, az ifjúságügy és a kultúra a negyedik témakörbe tartozik, a migrációval, a mobilitással, az integrált határigazgatással, valamint a kutatással és az innovációval együtt. 

A keleti partnerség 2017. évi csúcstalálkozóján létrehozták az oktatással, a kultúrával és az ifjúságüggyel foglalkozó testületet, amely az ifjúsági és oktatási csomag keretében megfogalmazott 18. és 19. célkitűzés megvalósítására összpontosít. A testületben olyan témákat vitatnak meg, mint az oktatási, kulturális és kreatív ágazatok, valamint a fiatalok készségei és foglalkoztathatósága (pl. vállalkozói készségek). 

A testület elkötelezett az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése, nemzetközi terjesztése és digitalizációja (e-tanulás) mellett. Támogatja továbbá az iskolarendszeren kívüli oktatás széles körű elismertetését, és elősegíti a kulturális és kreatív ágazatok fejlődését a keleti partnerség országaiban. 

Kiemelt figyelmet szentel: 

  • a fiatalok támogatására és lehetőségeinek kiszélesítésére – azáltal, hogy hozzájárul az inkluzív és tényeken alapuló ifjúságpolitika kidolgozásához, 
  • az oktatás, a képzés és az elhelyezkedés támogatására – azáltal, hogy teret ad a szakpolitikákról és intézményekről folytatott párbeszédnek az érintettek között.

Szakpolitikai háttér

Az Európai Bizottság 2011-ben közleményt tett közzé, 2016-ban pedig felülvizsgálta az európai szomszédságpolitikát. Az így megerősített szakpolitika keretében a Bizottság elkötelezte magát, hogy: 

  • előmozdítja a felsőoktatási rendszerek korszerűsítését, és
  • fokozottabban támogatja a dél-mediterrán térség hallgatóinak, tanárainak, egyetemi munkatársainak és fiataljainak tanítási és tanulási célú mobilitását.

Uniós együttműködési eszközök

A felsőoktatás, a szakképzés, valamint az ifjúságügy célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottság számos nemzetközi együttműködési programot és kezdeményezést indított el. Ezek:

Szakpolitikai háttér

Az EU 2012-ben indította útjára kezdeményezését, amelynek értelmében oktatási témákban együttműködik Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Észak-Macedóniával, Koszovóval, Montenegróval és Szerbiával. 

Minden évben miniszteri találkozókra kerül sor, amelyeken a résztvevők feltérképezik a közös prioritásokat, megvitatják a legújabb szakpolitikai és reformintézkedéseket, valamint döntenek arról, hogy az uniós segítséggel végbemenő regionális együttműködés mely területekre összpontosítson. 

A nyugat-balkáni platform 7. találkozójára 2018 júniusában került sor.

Noha a régió országai elkötelezték magukat amellett, hogy megfeleljenek az uniós és a nemzetközi szabványoknak, az új szakpolitikák és a reform végrehajtása nehézkes. A szabványoknak való megfelelés a szóban forgó országokban más és más; egyes országoknak további segítségre is szükségük lehet. 

A nyugat-balkáni oktatási és képzési platform feladata, hogy ösztönözze a regionális együttműködést és kommunikációt, valamint előmozdítsa a bevált gyakorlatok cseréjét és a források összevonását a nyugat-balkáni régió országai, az uniós intézmények és a tagállamok között. Emellett gondoskodik a közös projektek, tanulmányok és események utánkövetéséről is. 

A párbeszéddel az EU hosszú távú célja az, hogy támogassa a nyugat-balkáni országokban végbemenő reformokat és fölkészítse az érintett országokat azokra a feladatokra, amelyek jövőbeli uniós tagságukkal járnak majd – többek között az uniós oktatási programokban való teljes körű részvételre.

Szakpolitikai háttér

Az Afrikai Unió és az EU 2017. évi csúcstalálkozójának témája a következő volt: „Befektetés az ifjúságba a meggyorsított inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés érdekében”. A megbeszélések homlokterében a demográfiai növekedés, a migráció, az ifjúság, a foglalkoztatás és a készségek álltak. 

A két kontinens országainak vezetői megerősítették kötelezettségvállalásukat, mely szerint középpontba helyezik a fiatalokat, az oktatást és a készségeket. Az EU ennek céljából 400 millió eurót nyújtott a Pánafrikai Program 2018 és 2020 közötti intézkedéseire. 

Az Afrika–EU stratégiai partnerség (amelyben 41 afrikai ország 107 egyeteme, valamint különböző regionális szervek és diákok vesznek részt) kiváló példa az EU és az Afrikai Unió együttműködésére. A párbeszéd eredményeképpen az alábbi kezdeményezések születtek:

  • A Tuning Africa nevű együttműködési folyamat résztvevői felülvizsgálják az egyes tudományágakhoz szükséges készségeket és kompetenciákat, valamint a tanulmányi programokat. A cél az, hogy a hallgatók olyan kompetenciákat sajátítsanak el, amelyek még inkább megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek.
  • A HAQAA kezdeményezés (Harmonisation of African Higher Education Quality Assurance and Accreditation, azaz az afrikai felsőoktatási intézmények minőségbiztosításának és akkreditációjának harmonizálása) a pánafrikai minőségbiztosítási és akkreditációs keret szolgálatában áll. Feladata elsősorban a minőségi felsőoktatás biztosítását célzó irányelvek és szabványok kidolgozása, a felsőoktatásért felelős regionális és országos szervek kapacitásának növelése, valamint az intézményi értékelés javítása.

Új hosszú távú költségvetésében az EU a tervek szerint tovább támogatja e két kezdeményezést, valamint két új, 2019-ben indított kiemelt kezdeményezés finanszírozásához is hozzájárul majd. Az EU támogatni fogja a jelenlegi és volt afrikai diákok szövetségét, hogy a fiatalok tapasztalatai beépüljenek az oktatási folyamatokba, szakpolitikákba és innovatív gyakorlatokba. Az EU további finanszírozást irányzott elő egy kísérleti kezdeményezésre, amely az afrikai és európai szakképzési szolgáltatók és intézetek személyzete és diákjai közötti mobilitást szorgalmazza. Célja, hogy elősegítse a szakképzésben részt vevő tanárok és vezetők szakmai fejlődését, közvetetten pedig a hallgatók készségeinek bővítését.

A kontinens tevékeny szerepet vállal az Erasmus+ programban, és az EU a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében támogatást nyújt afrikai kutatóknak. Az Afrikán belüli egyetemi mobilitási program az afrikai felsőoktatási intézmények között megvalósuló partnerségi és mobilitási tevékenységeket támogatja.

Politikai párbeszéd

Az EU és Brazília együttes nyilatkozatot írt alá az oktatási és képzési együttműködésről. Az Európai Bizottság, valamint a brazil oktatási és képzési hatóságok között két kormányszintű szakpolitikai párbeszédre és egy szimpóziumra került sor.

Szakpolitikai háttér

Az EU és Kína az elmúlt évtizedben szoros együttműködést alakított ki az oktatás és a képzés, a kultúra, a többnyelvűség és az ifjúságügy területén: rendszeres kormányszintű párbeszédekre került sor, amelyek konkrét közös projekteket és eseményeket eredményeztek. 

Ezek a tevékenységek 2012 óta az emberek közötti, magas szintű EU–Kína párbeszéd (HPPD) égisze alá tartoznak, amely pedig az EU–Kína kapcsolatok három pillérének egyike (a magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd és a magas szintű stratégiai párbeszéd mellett). 

Az EU és Kína összes együttes kezdeményezése, mely az emberek közötti kapcsolattartás területére irányul, az emberek közötti, magas szintű párbeszéd kereteibe illeszkedik. Ezek a kezdeményezések a vezetők és a magas rangú tisztviselők megbeszéléseiből születtek; ezeken a párbeszédeken kerül sor a hosszú távú célok kitűzésére, a bevált gyakorlatok cseréjére és a soron következő együttműködési területek feltérképezésére. 

Az emberek közötti, magas szintű EU–Kína párbeszéd elősegíteni hivatott a kölcsönös bizalom kiépítését és az interkulturális megértés növelését az EU és Kína között.

Szakpolitikai háttér

Az EU és India közötti oktatási együttműködés számos területre kiterjed, többek között: 

  • a felsőoktatás modernizációjára,
  • a felsőoktatási kiválóságra,
  • a hallgatói és tantestületi mobilitásra,
  • a szakképzésre,
  • az egész életen át tartó tanulásra,
  • az átláthatóságra,
  • az oktatás minőségére és méltányosságára, 
  • a képesítések elismerésére.

A 2008. évi EU–India csúcstalálkozón a felek bejelentették, hogy elő kívánják mozdítani a párbeszédet és az együttműködést az oktatás és a kultúra területén. A résztvevők a következő együttműködési területeket határozták meg: szakképzés, műszaki oktatás, képesítések elismerése, a felsőoktatás modernizációja, különös tekintettel a minőségre, az átláthatóságra és a partnerségre, valamint a nyelvtanulás népszerűsítése.

Szakpolitikai háttér

Az Európai Bizottság, valamint a mexikói oktatási és képzési hatóságok között 2010 óta két kormányszintű szakpolitikai párbeszédre került sor.

A vezetők megvitatták a közös érdeklődésre számot tartó témákat. Céljuk a bevált gyakorlatok cseréje és a soron következő együttműködési területek feltérképezése, hosszú távon pedig az EU és Mexikó közötti felsőoktatási együttműködés és mobilitás előmozdítása volt.

Szakpolitikai háttér

Az EU és a Dél-afrikai Köztársaság 2012 májusában együttes nyilatkozatot írt alá, amelyben a két fél elismeri, hogy az oktatásnak és a képzésnek hatalmas jelentősége van a tudásalapú társadalmak és gazdaságok kiépítésében, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésében.

Azóta sor került az uniós és a dél-afrikai magas rangú tisztviselők negyedik találkozójára is, ahol a résztvevők ismertették egymással bevált gyakorlataikat olyan témákkal kapcsolatban, mint pl. a felsőoktatás nemzetközivé tétele, valamint a felsőoktatás és a kutatás korszerűsítése és megújítása. 

A stratégiai párbeszéd alkalmat adott arra, hogy a felek megvitassák a közös érdeklődésre számot tartó témákat, ismertessék egymással bevált gyakorlataikat, felülvizsgálják az egyes programok keretében folytatott együttműködésüket, valamint feltérképezzék azokat a területeket, amelyeket a következő periódusban mindkét fél kiemelten fog kezelni.

Szakpolitikai háttér

Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti együttműködés arra a közös meggyőződésre épül, hogy a felsőoktatásnak hatalmas jelentősége van a versenyképes és tudásalapú gazdaság kiépítésében, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésében. 

A hallgatói és személyzeti csereprogramok idáig sikeresek voltak, de az együttműködést további területekre is ki lehetne terjeszteni. Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti 2013. évi csúcstalálkozón ezért a felek bejelentették, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket, és ennek érdekében a felsőoktatás területén előmozdítják a szakpolitikai párbeszédet és a közös együttműködési projekteket. 

Az első szakpolitikai párbeszéd résztvevői ismertették egymással bevett módszereiket, áttekintették a szakpolitikával kapcsolatos kérdéseket és ismereteiket, valamint arra keresték a választ, hogy milyen gyakorlati intézkedésekkel lehetne szorosabbra fűzni az együttműködést a felsőoktatásban. A második párbeszédre 2018 utolsó negyedévében került sor Dél-Koreában.

Szakpolitikai háttér

Az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés minden fél számára nyitott uniós felsőoktatási együttműködési programok keretében zajlik, melyeket további kezdeményezések egészítenek ki. Ezek között említhető a Fulbright program kétoldalú – kifejezetten az uniós együttműködést célzó – alprogramja. 

Fulbright-Schuman program

Az USA és Belgium közötti Oktatási Csereprogram Bizottság által működtetett Fulbright-Schuman programot az Egyesült Államok külügyminisztériuma és az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) közösen finanszírozza. A közös program 1991 óta teszi lehetővé, hogy az USA, illetve az EU-tagországok állampolgárai egyetemi és posztgraduális tanulmányokat végezzenek, kutassanak és oktassanak az USA–EU kapcsolatok, az uniós szakpolitikák vagy az uniós intézmények témájában.

EU-US Young Leaders Seminar (uniós és amerikai fiatal vezetők szemináriuma)

Az EU-US Young Leaders Seminar az Európai Bizottság és az Egyesült Államok külügyminisztériuma közötti együttműködésnek köszönhetően létrejött platform, amely az EU és az USA polgárai közötti kapcsolatokat hivatott előmozdítani. Az első szemináriumon 50 amerikai és európai fiatal vezető azt vitatta meg, hogy milyen lehetőségeket jelenthet a migránsok és a menekültek gazdasági, oktatási és kulturális integrációja, és hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe ezen a téren. A második szemináriumon egy hasonló méretű és összetételű csoport arra kereste a választ, hogy a jövőben milyen szerepe lesz a technológiának, milyen munkavállalói készségekre lesz szükség és milyen társadalmi vetületei lesznek a megváltozott munkakörnyezetnek.

A felsőoktatás modernizációja: EU–USA összehasonlító tanulmány

A felsőoktatás reformjára irányuló bolognai folyamat részeként az európai miniszterek megegyeztek abban, hogy a felsőoktatási intézményeknek újra kellene definiálniuk a diplomát nyújtó programjaikat, hogy azok még inkább hallgatókat állítsák a középpontba, és hatékonyabban készítsék fel a végzősöket a társadalomban betöltendő szerepükre. A Tuning Educational Structures in Europe (az európai oktatási struktúrák összehangolása) nevű projekt pedig olyan eszközöket volt hivatott kidolgozni, amellyel a hallgatók felkészültebben léphetnek be a munkaerőpiacra (hasonló módszert használnak egyre több helyen a világon).