Releváns és színvonalas felsőoktatás

A releváns és színvonalas felsőoktatás felvértezi a hallgatókat a diploma megszerzése utáni sikerhez szükséges ismeretekkel és transzverzális készségekkel.

Miért fontos a felsőoktatás?

Az Európai Unió készséghiánnyal küzd, különösen a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM, angol betűszóval: STEM), valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) területén. A nők különösen alulreprezentáltak ezeken a tanulmányi területeken. 

Emellett a gazdaság és társadalom zöld és digitális átállásához EU-szerte új készségekre van szükség. Az EU-nak cselekednie kell, ha fontosnak tartja a készségek folyamatos fejlesztését és szeretné megőrizni gazdasági versenyképességét világszinten. 

Ezért ösztönözni kell a tanulmányokat és a képzést azokon a területeken, amelyeken szakemberhiány és munkaerő-kereslet mutatkozik. Nagyon fontos, hogy a diákok elsajátítsák a nélkülözhetetlen transzverzális készségeket – például a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás képességét, és a kulcskompetenciákat, így az alapvető matematikai készségeket és digitális jártasságot – ahhoz, hogy tanulmányaik befejeztével meg tudják állni a helyüket a munkaerőpiacon.

Mit tesz az EU a felsőoktatás relevanciájának és minőségének javításáért?

A TTMMM-megközelítés előmozdítása

Az Európai Bizottság támogatja célszerűbb felsőoktatási programok kidolgozását a TTMM és IKT területén, mégpedig egy szélesebb alapokon – a természettudományokon, a technológián, a mérnöki tudományokon, a művészeteken és a matematikán (TTMMM, angol betűszóval: STEAM) – nyugvó oktatási megközelítés révén.

A TTMMM az oktatás multidiszciplináris megközelítése, amely megszünteti a tantárgyak és tudományágak közötti hagyományos határvonalakat, és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, továbbá az IKT oktatását a művészetek, a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok tanításával kapcsolja össze. 

Ez a közelítésmód megkönnyíti a TTMM területén és az azoktól eltérő területeken szerzett ismeretek ötvözését, és a tanulás szerves részévé teszi a tapasztalati tanulást. A TTMMM-megközelítés elősegíti a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai tantárgyak jobb kontextusba helyezését politikai, környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. 

A TTMMM-megközelítés orvosolja egyrészt a súlyos szakemberhiányt, másrészt ösztönzi a transzverzális készségek fejlesztését, ami a vállalkozókészség, az innováció és a kreativitás hajtómotorja. Ezt a munkát az Erasmus+ program keretében finanszírozott EU STEM Koalíció és az európai készségfejlesztési programban felvázolt intézkedések támogatják.

Az európai pályakövetési kezdeményezés

Az EU arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák a felsőoktatás és a szakképzés minőségét és relevanciáját azáltal, hogy az európai pályakövetési kezdeményezés keretében figyelemmel kísérik a frissdiplomások szakmai életútját. 

Ez annak értékelésére szolgál, hogy az adott tanfolyamon szerzett ismeretek, készségek és kompetenciák megfelelő színvonalúak-e és jól hasznosíthatók-e a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiacon.

Ezek az erőfeszítések, melyek a különböző végzettségekre vonatkozó adatok európai szintű összehasonlíthatóságának javítására irányulnak, hozzá fognak járulni az európai oktatási térség kiépítéséhez 2025-ig. Az európai pályakövetési kezdeményezés támogatni fogja a felsőoktatás átalakítására vonatkozó menetrend közös létrehozását 2021 folyamán.

A kezdeményezés révén szerzett információk birtokában a szakpolitikai döntéshozók jobban tudják majd kezelni a több tagországot érintő kihívásokat az oktatás és a képzés terén.

Ezen túlmenően a pályakövetés segítségével:

  • a diákok jobb tapasztalatokat szerezhetnek, valamint könnyebben azonosítani lehet a tanítás és a tanulás hatékonyságának növelésére irányuló lehetőségeket; 
  • jobban fel lehet tárni az oktatás terén mutatkozó egyenlőtlenségeket és azok megszüntetésének módjait;
  • javítani lehet a frissen végzettek foglalkoztathatóságát a készségtervezés fejlesztése és a munkáltatói igényekhez való hozzáigazítása, valamint a tantervkészítés és a pályaorientáció tökéletesítése révén;
  • jobb betekintést nyerhetünk a tagországok közötti mobilitás trendjeibe, ideértve a különböző régiókban jelentkező készséghiányokat és -többleteket (az ún. agyelszívást és agynyerést);
  • a beruházásokat a társadalmi igényekhez szabott magas színvonalú oktatásra lehet hatékonyan összpontosítani;
  • könnyebben azonosítani lehet azokat a módszereket, amelyek a legjobban felkészítik a diplomásokat az aktív polgári szerepvállalásra. 

Milyen lépéseket tett eddig az EU?

A megújított felsőoktatási programra és az új európai készségfejlesztési programra építve a Tanács 2017 novemberében elfogadta a pályakövetésről szóló ajánlást

Ebben az ajánlásban az uniós tagállamok (a Bizottság támogatásával) kötelezettséget vállaltak arra, hogy összehasonlítható pályakövetési információkat gyűjtenek a felsőoktatásban és a szakképzésben. 2020-ban a Bizottság összehasonlító teljesítményértékelési tanulmányt tett közzé, amelyben feltérképezte a pályakövetési politikákat és módszereket az uniós tagállamokban és az EGT-országokban a tanácsi ajánlásban meghatározott öt fő ismérv alapján.

2018-tól megbízatásának végéig, 2020-ig a pályakövetéssel foglalkozó szakértői csoport az együttműködés és az információcsere fórumaként működött. Tevékenységének végén a szakértői csoport zárójelentést készített, melyben ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak az európai pályakövetési kezdeményezés jövőjéről.

2020-ban a Bizottság Eurograduate kísérleti felmérést végzett nyolc országban – Ausztriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Litvániában, Máltán, Németországban és Norvégiában. A felmérés során gyűjtött és összehasonlított adatok hasznos adalékként szolgálnak majd a tanterveket kidolgozó szakpolitikai döntéshozók és felsőoktatási szakemberek számára.

Emellett a Bizottság 2020–21-ben a tagállamokban az adott ország viszonyaihoz igazított kapacitásépítési tevékenységeket indított annak érdekében, hogy segítsen felkészíteni a hatóságokat és a kutatócsoportokat az uniós szinten összehangolt pályakövetésre. E tevékenységek közé tartozik többek között a pályakövetési projekttel kapcsolatos szerepvállalás erősítése az érdekelt felek körében és az informatikai és statisztikai kapacitás növelése.

Melyek a következő lépések?

A szakértői csoport következtetései és ajánlásai alapján a Bizottság folytatja a pályakövetéssel kapcsolatos munkát, és ennek során:

  • biztosítja az országok közötti folyamatos információcserét és a pályakövetés fokozott összehangolását az egyes tagállamok nemzeti szakértőiből álló hálózat létrehozásával, amely irányítja majd a pályakövetésre irányuló nemzeti erőfeszítéseket és megkönnyíti a kapcsolattartást az európai partnerekkel;
  • feltárja, hogyan lehetne javítani a diplomások szakmai életútjára vonatkozó adatok gyűjtését a nemzeti közigazgatási adatbázisokban található információk kinyerésével a nemzeti szakértői hálózattal együttműködésben;
  • bővíti a diplomások pályakövetésére irányuló európai felmérés hatókörét és javítja a felmérés minőségét;
  • további tanulmányokat szervez és fokozottan ösztönzi a társaktól való tanulást, hogy több adat álljon rendelkezésre a pályakövetésről és javuljon az adatok felhasználása.

2022-ben a Bizottság számba veszi a tanácsi ajánlás végrehajtása terén elért eredményeket, és azt várja, hogy 2024 végére várhatóan 80%-ban megvalósulnak a körvonalazott intézkedések. 

A Bizottság arra számít, hogy 2025-re Európa-szerte megvalósul a diplomát vagy szakképesítést szerzők szakmai életútjának követése.