Releváns és színvonalas felsőoktatás

A releváns és színvonalas felsőoktatás felvértezi a hallgatókat a diploma megszerzése utáni sikerhez szükséges ismeretekkel és transzverzális alapkészségekkel.

Miért fontos a felsőoktatás?

Az EU munkaerőhiánnyal küzd elsősorban a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, de a hiány az egészségügyi és tanári képesítéssel rendelkezők körében is megmutatkozik. 

Az Uniónak cselekednie kell, ha fontosnak tartja a készségek folyamatos fejlesztését és szeretné megőrizni gazdasági versenyképességet. Ezért ösztönözni kell a tanulmányokat és a képzést azokon a területeken, amelyeken szakemberhiány és munkaerő-kereslet mutatkozik. Emellett fontos, hogy minden diák elsajátítsa azokat a transzverzális készségeket és kulcskompetenciákat, amelyek a diploma megszerzése után segítik őket a boldogulásban. 

E készségek közé tartoznak a digitális kompetenciák, az alapvető matematikai készségek, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás képessége. Nagy szükség mutatkozik továbbá olyan rugalmas, innovatív tanítási és tanulási módszerek iránt, amelyek egyszerre javítják az oktatás hatékonyságát és teremtenek több helyet a diákok számára a felsőoktatási intézményekben. 

Ennek egyik lehetséges módja – mint ahogy azt a „Gondoljuk újra az oktatást” című bizottsági közlemény is kifejti – a tanítás változatosabbá tétele és a személyre szabott tanulás támogatása az infokommunikációs és a kialakulóban lévő technológiák alkalmazása révén. 

Mit tesz az EU azért, hogy a felsőoktatás betöltse gazdasági és társadalmi szerepét?

Az uniós vezetők az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) egyik céljaként tűzték ki, hogy 2020-ig a 30–34 év közöttiek 40%-a felsőfokú (vagy azzal egyenértékű) képesítést szerezzen. 

Azonban annak ellenére, hogy a felsőfokú végzettség javítja a végzett hallgatók foglalkoztathatóságát, a tantervek gyakran nem követik eléggé gyorsan a munkaerőpiac változó igényeit. A „Tanulmány a felsőoktatás relevanciájának előmozdításáról” című bizottsági tanulmány megállapítja, hogy a felsőoktatás abban az esetben tudja betölteni a szerepét, ha:

  • elősegíti a tartós elhelyezkedést,
  • támogatja a személyes fejlődést,
  • és ösztönöz az aktív polgári szerepvállalásra.

Annak érdekében, hogy tagállami és uniós szinten egyaránt bővüljenek a diplomások szakmai érvényesülésével kapcsolatos ismeretek, a Bizottság európai kezdeményezést indított, melynek keretében figyelemmel kíséri, hogyan alakul a tanulmányaikat befejező hallgatók pályafutása. Az összegyűjtött adatok segíthetik a pályaorientációs tanácsadást, relevánsabb felsőoktatási programok megtervezését, célzottabb intézményi stratégiák kialakítását, valamint a szakpolitikai döntéshozatalt. 

A pályakövetésről szóló tanácsi ajánlás nemzetközi együttműködést kezdeményezett a hallgatói pályakövetés javítása érdekében. A munkának további lendületet adott a Bizottság által létrehozott informális szakértői csoport.

Emellett a Bizottság elindított egy, az európai diplomások pályáját követő felmérést, amelynek célja, hogy összehasonlító adatokat gyűjtsön a felmérésben részt vevő nyolc országban arról, hogy a felsőoktatásban megszerzett készségek és képesítéseik mennyire hasznosíthatók a folyamatosan változó munkaerőpiacon. A felmérés jelenleg az előkészítő, kísérleti szakaszában van, ám hamarosan valamennyi uniós tagállamra ki fog terjedni.

A Bizottság egyúttal támogatja, hogy a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika oktatása és tanulása interdiszciplináris és ágazatközi aspektusokkal egészüljön ki. Ez a közelítésmód javasolja a transzverzális készségek, a digitális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és problémamegoldás, valamint a vezetői és vállalkozói készségek beépítését a tananyagba. 

Emellett fontosnak tekinti a kreativitás és a tervezési készségek fejlesztésének felvételét is az oktatási tantervekbe az innováció előmozdítása érdekében, illetve korunk társadalmi-gazdasági és környezeti kérdéseinek integrálását a felsőfokú oktatásba, így ösztönözve az előrehaladást ezeken a területeken. 

E szemléletmód támogatására a Bizottság elindította a TTMMM (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok/környezetvédelem, a művészetek és a matematika) fellépést, amely keretében különböző felsőoktatási, üzleti és közszférabeli érdekeltek összefogva előmozdítják a releváns tantárgyak – beleértve az infokommunikációs technológiákkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanulmányok – terjesztését és modernizálását.