Inkluzív és a közösségekbe beágyazott felsőoktatás

A felsőoktatásnak ki kell vennie a részét az európai szociális és demokratikus kihívások kezeléséből. Ehhez biztosítani kell azt, hogy a felsőoktatás inkluzív legyen, vagyis társadalmi helyzettől és háttértől függetlenül nyitott legyen minden tehetség előtt, és hogy a felsőoktatási intézmények a helyi közösségekbe ágyazott, polgárközpontú oktatási hálózatok legyenek.

Miről is van szó?

A felsőoktatási intézmények akkor válhatnak igazán inkluzívvá és kapcsolódhatnak szorosabban a társadalomhoz, ha megfelelő feltételeket teremtünk ahhoz, hogy a különböző háttérrel rendelkező hallgatók egyaránt érvényesülni tudjanak. Ez túlmutat a hátrányos helyzetű csoportok számára nyújtott pénzügyi támogatáson, ami ugyanakkor létfontosságú az alacsony jövedelmi háttérrel rendelkezők számára.

A tanulmányok eredményes befejezésének előmozdítása érdekében a felsőoktatási szolgáltatóknak

  • holisztikus megközelítéssel kell megvizsgálniuk azt, hogy hogyan szerveződik a hallgatók felvétele, oktatása és értékelése,
  • konkrét lépéseket kell tenniük a hallgatók mentorálására vonatkozóan, valamint
  • tanulmányi és nem tanulmányi támogatást kell nyújtaniuk.

A hátrányos helyzetű hallgatókat a felsőoktatásba való bejutásban és felsőfokú képesítés megszerzésében támogató stratégiák ígéretes eszközök lehetnek e célkitűzések eléréséhez. Szükség van továbbá rugalmas (részidős vagy online) tanulmányi lehetőségekre és a korábbi tanulmányok szélesebb körű elismerésére ahhoz, hogy könnyebben be lehessen jutni a felsőoktatásba, különösen a felnőtt tanulóknak.

Miért van minderre szükség?

A felsőoktatásnak ki kell vennie a részét az európai szociális és demokratikus kihívások kezeléséből. Ehhez biztosítani kell azt, hogy a felsőoktatás inkluzív legyen, vagyis társadalmi helyzettől és háttértől függetlenül nyitott legyen minden tehetség előtt, és hogy a felsőoktatási intézmények a helyi közösségekbe ágyazott, polgárközpontú oktatási hálózatok legyenek. Fontos, hogy a felsőoktatásba belépő és ott képesítést szerző hallgatói populáció profilja a társadalom egészét leképezze.

A felsőoktatásban legkisebb arányban jelen lévő társadalmi csoportok esetében gyakoribb, hogy nem rendelkeznek alapkészségekkel (írni-olvasni, számolni tudás, digitális kompetenciák), az önálló tanulás tapasztalatával, és nincs egyértelmű elképzelésük arról, hogy mit jelent a felsőoktatás. A hátrányos társadalmi-gazdasági és bevándorlói háttérrel rendelkező emberek esetében sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy bekerülnek a felsőoktatásba és ott képesítést szereznek. Az oktatókról és a diplomásokról sokan úgy vélik, hogy elkülönülnek a társadalom többi tagjától. Valamint továbbra is jelen van a tanulmányi terület szerinti nemi szegregáció.

Milyen lépésekre került sor eddig?

Az Európai Bizottság folyamatosan tájékozódik arról, hogy az egyes tagállamoknak milyen nehézségekkel kell szembenézniük a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése terén, és nyomon követi, milyen előrehaladást érnek el céljaik megvalósítása tekintetében. A felsőoktatás szociális dimenziójának erősítése a bolognai folyamatnak szintén fontos pillére, amelyet a 2018. évi párizsi nyilatkozat tovább szilárdított.

Az EU megújított felsőoktatási programjában az Európai Bizottság az alábbiak mellett kötelezte el magát:

  • az Erasmus+ forrásain keresztül abban segíti a felsőoktatási intézményeket, hogy azok – akár más iskolákkal vagy szakoktatási és -képzési szolgáltatókkal együttműködve – a befogadást, a nemek közötti egyenlőséget és a tanulmányi előmenetelt támogató, integrált intézményi stratégiákat tudjanak kidolgozni és végrehajtani a felvételtől a képesítések kiadásáig;
  • az Erasmus+ stratégiai partnerségek számára meghatározott konkrét prioritások révén ösztönzi a rugalmas és moduláris felépítésű képzési formák kidolgozását és próbáját annak érdekében, hogy minél többen be tudjanak jutni a felsőoktatásba;
  • támogatja a felsőoktatási intézményeket abban, hogy az európai kreditátviteli rendszerben pontokat adjanak a tanulóknak önkéntes és közösségi tevékenységek végzéséért, ismert pozitív példák alapján;
  • a felsőoktatásba való bejutást segítendő támogatja a menekültek képesítéseinek elismerését.

A felsőoktatás szociális dimenziójával kapcsolatos ismeretek bővítése és tényadatok gyűjtése érdekében az Európai Bizottság társfinanszírozóként részt vett az EUROSTUDENT elnevezésű projektben. A projekt az európai hallgatói élet társadalmi és gazdasági viszonyait követi nyomon. Az EUROSTUDENT keretében több mint 320 ezer diák körében végeznek rendszeres felméréseket az Európai Felsőoktatási Térség részét képező 28 országban.

Az adatgyűjtés a diákélet összes fontos aspektusára kitér: a felsőoktatásba való bejutás, a tanulás, a megélhetés és a tanulmányok alatti munkavégzés körülményei, a mobilitással kapcsolatos tapasztalatok (beleértve a mobilitást akadályozó tényezőkkel kapcsolatos információkat), valamint a hallgatók saját helyzetértékelése. A felmérés következtetései az eurostudent.eu honlapon nyilvánosan hozzáférhetők.

Egy másik tanulmány azt vizsgálta, milyen hatást gyakorolnak a felvételi rendszerek a felsőoktatási hallgatók tanulmányi eredményeire, különösen abban a tekintetben, hogy az iskolák, a felsőoktatási intézmények és maguk a hallgatók hogyan választják meg a képzési programot. A tanulmányt szelektív, nyitott és vegyes felvételi rendszerekről készítették annak alapján, hogy az egyes országokban milyen szakpolitikákat és stratégiákat alkalmaznak a középfokú oktatásban történő tanulói szétválasztással és a felsőoktatási intézmények autonómiájával kapcsolatban.

A 8 országban végzett részletes országspecifikus esettanulmányok 10 szakpolitikai ajánlást eredményeztek, amelyek célja, hogy támogassák az iskolákat a potenciális diákok kiválasztásában, segítsék a diákokat a felsőoktatási intézmények és tanulmányi programok megválasztásában, valamint hozzájáruljanak, hogy a felsőoktatási intézmények a megfelelő hallgatókat vegyék fel. Az ajánlások fele a legtöbb országban alkalmazható, míg a többi további kutatásokkal járó kísérleti kezdeményezésekhez szolgálhat adalékul.

Hogyan választják meg a diákok a felsőoktatási intézményeket és a tanulmányi programokat?

  • A felsőoktatásra vonatkozó tájékoztatás, tanácsadás és útmutatás javítása
  • A diákok számára elérhető választási lehetőségek rendszerének javítása

Mi alapján veszik fel az oktatási intézmények a hallgatókat?

  • A tanulói szétválasztás rendszerének kísérleti jellegű módosítása a felső középfokú oktatás alatt és után
  • A középfokú oktatás utolsó évének kísérleti jellegű módosítása
  • A közoktatási és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés kiemelt területként való kezelése

Hogyan választják ki a felsőoktatási intézmények a hallgatóikat?

  • A felvételi eljárások összehangolása a hallgatói igényekkel és a munkaerő-piaci kereslettel
  • A felsőoktatási intézmények társadalmi befogadás iránti elkötelezettségének ösztönzése a finanszírozási rendszereken belül
  • A bolognai eszközök alkalmazása a felsőoktatás átjárhatóságának elősegítése érdekében
  • A felsőoktatási intézmények számára nagyobb autonómiát biztosító hallgatói potenciál azonosításához használt módszerek szélesebb skálájának tesztelése