Inkluzív és a közösségekbe beágyazott felsőoktatás

A felsőoktatásnak szerepet kell vállalnia az európai szociális és demokratikus kihívások kezelésében. Ennélfogva biztosítani kell a felsőoktatás inkluzivitását, valamint azt, hogy az intézmények tükrözzék a helyi közösségek és a társadalom egészének szükségleteit.

Úton az inkluzív és a közösségekbe beágyazott felsőoktatás felé

A felsőoktatási intézmények akkor válhatnak igazán inkluzívvá és kapcsolódhatnak szorosabban a társadalomhoz, ha hátterétől függetlenül minden hallgatónak biztosítjuk az oktatásban való sikeres részvétel feltételeit. Ez túlmutat a hátrányos helyzetű csoportok számára nyújtott pénzügyi támogatáson, amely ugyanakkor létfontosságú az alacsony jövedelmű háttérrel rendelkezők számára.

Az európai felsőoktatási intézményekben tanuló, majd diplomát szerző diákoknak tükrözniük kell Európa népességének sokféleségét. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy hangsúlyt fektessünk a hátrányos helyzetű és alulreprezentált csoportokra, hogy tagjaik közül minél többen tanulhassanak tovább és szerezhessenek diplomát. Ezt szem előtt tartva a nemzeti hatóságoknak és a felsőoktatási intézményeknek a következőkre kell törekedniük:

  • holisztikus megközelítéssel meg kell vizsgálniuk, hogyan szerveződik a hallgatók felvétele, oktatása és értékelése;
  • konkrét lépéseket kell tenniük a hallgatók mentorálására vonatkozóan;
  • mind tanulmányi, mind nem tanulmányi támogatást kell nyújtaniuk.

Ezen célkitűzések eléréséhez ígéretes eszközök lehetnek olyan stratégiák, amelyek támogatják a hátrányos helyzetű és alulreprezentált hallgatókat a felsőoktatásba való bejutásban és felsőfokú tanulmányaik elvégzésében. Szükség van továbbá rugalmas (részidős vagy online) tanulmányi lehetőségekre és a korábbi tanulmányok szélesebb körben történő elismerésére ahhoz, hogy a felsőoktatás hozzáférhetőbbé váljon, különösen a felnőtt tanulók számára.

Miért fontos az inkluzív és a közösségekbe beágyazott oktatás?

A felsőoktatásnak szerepet kell vállalnia az európai szociális és demokratikus kihívások kezelésében. Következésképpen biztosítani kell a felsőoktatás inkluzivitását, valamint azt, hogy az intézmények jól tükrözzék a helyi közösségek és a társadalom egészének igényeit.

A felsőoktatás iránt legkevésbé érdeklődő társadalmi csoportok esetében gyakoribb, hogy nem rendelkeznek az elengedhetetlen alapkészségekkel (írni-olvasni, számolni tudás, digitális ismeretek), sem önálló tanulási tapasztalattal, és nincs világos elképzelésük arról, hogy mit jelent a felsőoktatás. Ezenfelül, a hátrányos társadalmi-gazdasági, illetve bevándorlói háttérrel rendelkezők esetében sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy bekerülnek a felsőoktatásba és befejezik a tanulmányaikat. A tanulmányi terület szerinti nemi szegregáció továbbra is általános probléma.

Milyen lépéseket tett eddig az EU?

Az Európai Bizottság folyamatosan tájékozódik arról, hogy az egyes tagállamok milyen nehézségekkel néznek szembe a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése terén, és az európai szemeszter keretében figyelemmel kíséri a tagállamok teljesítményét a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó nemzeti célszám elérése terén. A felsőoktatás szociális dimenziójának erősítése a bolognai folyamat fontos pillére, amit a 2018. évi párizsi nyilatkozat újólag megerősített.

Az EU megújított felsőoktatási programjában a Bizottság az alábbiak mellett kötelezte el magát:

  • az Erasmus+ támogatás nyújtásával segíti a felsőoktatási intézményeket olyan integrált intézményi stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában a felvételtől a diploma megszerzéséig, amelyek előmozdítják a befogadást, a nemek közötti egyenlőséget és a tanulmányi sikereket, beleértve az iskolákkal és szakképzési szolgáltatókkal való együttműködést is;
  • az Erasmus+ stratégiai partnerségek számára meghatározott konkrét prioritások révén ösztönzi rugalmas és moduláris tanulmányi programok kidolgozását és tesztelését annak érdekében, hogy minél többen felsőoktatási tanulmányokba kezdhessenek;
  • támogatja a felsőoktatási intézményeket abban, hogy az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) keretében pontokat adjanak a tanulóknak ismert pozitív példákon alapuló önkéntes és közösségi tevékenységek végzéséért;
  • a felsőoktatásba való bejutásukat segítendő támogatja a menekültek képesítéseinek elismerését.

A felsőoktatás szociális dimenziójával kapcsolatos ismeretek bővítése és tények, számadatok gyűjtése érdekében a Bizottság társfinanszírozóként részt vett az Eurostudent elnevezésű projektben. A projekt az európai hallgatók társadalmi és gazdasági viszonyait követi nyomon. Az Eurostudent keretében több mint 320 ezer diák körében végeznek rendszeres önértékelő felméréseket az európai felsőoktatási térség 27 részvevő országában

Egy bizottsági tanulmány azt vizsgálta, milyen hatást gyakorolnak a felvételi rendszerek a felsőoktatási hallgatók tanulmányi eredményeire, különös tekintettel arra, hogy az iskolák, a felsőoktatási intézmények és maguk a hallgatók hogyan választják ki a képzési programokat. A tanulmányt „szelektív”, „nyitott” és „vegyes” felvételi rendszerekről készítették annak alapján, hogy az egyes országokban milyen közelítésmódokat alkalmaznak a középiskolai tanulók tagozatosításával és a felsőoktatási intézmények autonómiájával kapcsolatban. 

A nyolc országban végzett részletes esettanulmány tíz szakpolitikai ajánlást eredményezett arra vonatkozóan, hogyan lehet támogatni a felsőoktatási intézményeket a leendő diákok kiválasztásában, illetve hogyan lehet segíteni a hallgatókat a felsőoktatási intézmény és a tanulmányi program kiválasztásában. Ezen ajánlások fele a legtöbb országban alkalmazható, a többi pedig adalékul szolgálhat további kutatásokkal járó kísérleti kezdeményezésekhez.

2019 áprilisában a felsőoktatással foglalkozó „Oktatás és képzés 2020” munkacsoport „peer learning” (egymástól való tanulás) jellegű tevékenységet szervezett, amelynek eredménye alapján leszögezhető, hogy bár a társadalmi befogadást az uniós országok kiemelt feladatukként tartják számon, nagyon kevés nemzeti stratégia és átfogó szemléletmód létezik a felsőoktatásba való társadalmi integrációval kapcsolatos hosszú távú politikai kötelezettségvállalások tekintetében. A felsőoktatási befogadást célzó intézkedéseknek az ágazatközi szakpolitikák tágabb keretébe kell illeszkedniük. A felsőoktatási intézmények és az iskolák közötti kapcsolatok fejlesztése, erősítése és kiterjesztése kulcsfontosságú a befogadás javításához. 

Ahhoz, hogy tényeken alapuló szakpolitikák születhessenek az inkluzív felsőoktatás területén, azonosítani kell a hátrányos helyzetű csoportokat és a célcsoportokat, mérni kell a célértékek elérését, vizsgálni kell az integrációs politikák szándékolt és nem szándékolt hatásait, valamint elemezni kell a mögöttes, összetett tényezőket. A felsőoktatási szakemberek képzése terén szintén nagyobb beruházások szükségesek annak érdekében, hogy fejleszteni lehessen a tanulási és tanítási módszereket, illetve azokat a hátrányos helyzetű diákok szükségleteihez lehessen igazítani.

Hogyan segíthetjük a diákokat a felsőoktatási intézmények és tanulmányi programok kiválasztásában?

  • A felsőoktatásra vonatkozó tájékoztatás, tanácsadás és útmutatás fokozása révén. A Bizottság támogatja a U-Multirank elnevezésű, egyetemek összehasonlítására szolgáló felhasználó-központú eszközt.
  • A diákoknak kínált választási lehetőségek javítása révén. A Bizottság az Erasmus+ programon keresztül támogatja az egyetemek együttműködését azzal a céllal, hogy bővítsék az általuk kínált tanulmányi lehetőségek körét.

Hogyan segíthetjük a felsőoktatási intézményeket a diákok kiválasztásában?

  • Olyan átfogó stratégiákat kell kialakítani a felsőoktatási integráció területén, amelyek hosszú távú kötelezettségvállalásokat és szakpolitikai prioritásokra és célokra is kiterjedő cselekvési tervet tartalmaznak.
  • A felvételi eljárásokat össze kell hangolni a hallgatói igényekkel és a munkaerő-piaci kereslettel. A pályakövetésről szóló tanácsi ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy pályakövetési rendszert annak érdekében, hogy adatokat szolgáltathassanak felsőoktatási rendszereik relevanciájáról.
  • Finanszírozási rendszerek révén ösztönözni kell a felsőoktatási intézmények elkötelezettségét a társadalmi befogadás iránt. Az „Oktatás és képzés 2020” munkacsoport keretében megszervezett, teljesítményalapú finanszírozás nyújtását megvitató „peer learning” (egymástól való tanulás) jellegű tevékenység hasznos betekintést nyújtott arról, hogy miként vonjuk be a felsőoktatási intézményeket a stratégiai célkitűzések meghatározásába.
  • Élni kell a bolognai folyamat keretében kidolgozott eszközökkel, melyek a felsőoktatásba való átmenetet hivatottak megkönnyíteni.
  • Támogatást kell nyújtani a felsőoktatási intézmények tudományos és adminisztratív személyzetének a tanulás és az oktatás minőségének javítása érdekében. Az Erasmus+ program által támogatott EFFECT (európai fórum a tanításban való fokozott együttműködésért) projekt olyan lehetőségek után kutatott, amelyek segítségével jobban lehetne támogatni a tanulást és az oktatást a felsőfokú intézményekben.