Hatékony és eredményes felsőoktatás

A felsőoktatási rendszerek hatékonysága és eredményessége részben a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és a minőségjavítás kultúrájának térnyerésétől függ.

A hatékony és eredményes felsőoktatás felé

A felsőoktatás hatékonyságának és eredményességének javításához szükség van arra, hogy az állami hatóságok létrehozzák a felsőoktatási intézmények működésének megfelelő keretét, mely gondoskodik a megfelelő finanszírozásról és a hatékony minőségbiztosításról. 

Az EU oktatási és képzési stratégiai keretrendszere („Oktatás és képzés 2020”) hangsúlyozza, hogy: 

  • a felsőoktatási rendszereket megfelelő finanszírozásban kell részesíteni, és mivel a gazdasági növekedésben szerepet játszó befektetésről van szó, gondoskodni kell a felsőoktatás fejlesztését célzó állami kiadások védelméről;
  • a felsőoktatás előtt álló kihívások rugalmasabb irányítási és finanszírozási rendszerek kiépítését teszik szükségessé, amelyek nagyobb fokú autonómiát biztosítanak az oktatási intézmények számára, egyúttal viszont arról is gondoskodnak, hogy az intézmények elszámoltathatóak legyenek az érdekeltek felé.

Az EU megújított felsőoktatási programja szintén megerősíti, hogy megfelelő és jól hasznosított emberi és pénzügyi erőforrásokra, valamint ösztönzőkre és jutalmazási rendszerekre van szükség.

Ezenkívül az európai felsőoktatási rendszer reformja és korszerűsítése az oktatási és kutatási személyzet erőfeszítésein és képességein múlik. A személyzeti létszám ugyanakkor sok esetben nem ugyanolyan ütemben növekszik, mint a hallgatók száma.

Jobb munkakörülményekre, a pályakezdő szakemberek színvonalasabb képzésére és folyamatos szakmai továbbképzésére, valamint a kiváló oktatói és kutatói teljesítmény jobb elismerésére van szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen kinevelni, idevonzani és megtartani azokat a magasan képzett egyetemi oktatókat, akikre szüksége van.

Miért fontos a hatékony és eredményes felsőoktatás? 

A minőségbiztosítás növeli a felsőoktatásba vetett bizalmat. Elengedhetetlen, hogy minden felsőoktatási intézmény rendelkezzen olyan, szigorú követelmények szerint működő belső minőségbiztosítási rendszerrel, amelynek teljesítményét külső minőségbiztosítási ügynökségek ellenőrzik. 

Ezek a kihívások nagyobb rugalmasságot igényelnek. Az autonóm intézmények könnyebben szakosodhatnak, előmozdítva a jobb teljesítményt az oktatás és a kutatás terén, valamint a kiválóságot a felsőoktatási rendszerekben. A jogi, pénzügyi és adminisztratív korlátok azonban gyakran gátat vetnek annak, hogy az intézmények szabadon meghatározzák stratégiájukat, kiépítsék az általuk szükségesnek tartott struktúrákat, és egyedi, versenytársaiktól különböző profilt alakítsanak ki.

Emellett az uniós tagállamok nemzeti kormányai továbbra is felelősek a felsőoktatási rendszereikért és finanszírozásáért.

Mit tesz az EU a felsőoktatás hatékonyságának és eredményességének előmozdításáért?

A kutatási és szakpolitikai együttműködés támogatása révén a Bizottság segítséget nyújt az uniós tagállamoknak ahhoz, hogy hatékony irányítási és finanszírozási rendszereket fejlesszenek ki a felsőoktatásban. A Bizottság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) is együttműködik a felsőoktatási rendszerek finanszírozási, ösztönzői és jutalmazási struktúráinak felülvizsgálatában. 

Ezen túlmenően az Európai Bizottság a partneri tanácsadási programon keresztül támogatja az uniós tagállamok közötti kölcsönös tanulást a bevált irányítási és finanszírozási módszerek terén.

2014 és 2020 között 17 uniós tagállam hajtott végre felsőoktatási beruházásokat az európai strukturális és beruházási alapok segítségével. Összesen 5,2 milliárd eurót fordítottak az Európai Szociális Alapból képzésekre, reformprogramokra, valamint az oktatás és a munkaerőpiaci igények összehangolására. 

További 1,5 milliárd eurót fordítottak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az oktatási infrastruktúra megújítására és új infrastruktúra kiépítésére. 

Az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport által kezelt egyes kölcsönalapú támogatások a felsőoktatási intézmények számára is rendelkezésre állnak. Az intézmények kölcsönért folyamodhatnak, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapon (ESBA) keresztül korszerűsítsék létesítményeiket, és részt vegyenek innovatív finanszírozási programokban – például olyan mesterszintű képzéseket kínálhassanak, melyekhez nemzetközi hallgatók Erasmus+ mesterképzési hallgatói hitelt vehetnek fel. 

Az európai felsőoktatási térség minőségbiztosítási szabványai és iránymutatásai közös keretet határoznak meg, biztosítva az elszámoltathatóságot európai uniós, országos és intézményi szinten. Az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR) segít a minőségbiztosítás európai dimenziójának létrehozásában.

A Bizottság eredményjelentéseket tesz közzé a felsőoktatási minőségbiztosítás terén tett előmenetelről az EU-ban.