Hatékony és eredményes felsőoktatás

A felsőoktatás hatékonysága és eredményessége összefügg az irányítási és finanszírozási keretekkel, valamint a felsőoktatási rendszerekben és intézményekben a minőség kultúrájának ösztönzésével.

Miről is van szó?

A felsőoktatás hatékonysága és eredményessége összefügg az irányítási és finanszírozási keretekkel, valamint a felsőoktatási rendszerekben és intézményekben a minőség kultúrájának ösztönzésével. A felsőoktatási rendszerek megszervezésének és finanszírozásának módja jelentős hatással van a felsőoktatás egészének hatékonyságára.

Az Európa 2020 stratégia hangsúlyozza, hogy:

  • a felsőoktatási rendszereket megfelelő finanszírozásban kell részesíteni, és mivel növekedésösztönző kiadási területről van szó, gondoskodni kell a felsőoktatás fejlesztését célzó állami beruházások védelméről;
  • a felsőoktatás előtt álló kihívások rugalmasabb irányítási és finanszírozási rendszerek kiépítését teszik szükségessé, amelyek nagyobb fokú autonómiát biztosítanak az oktatási intézmények számára, ám ennek ellensúlyozásaként arról is gondoskodnak, hogy az intézmények elszámoltathatóak legyenek az összes érdekelt fél felé.

A bolognai folyamat keretében a tagállamok szorosan együttműködnek a minőség kultúrájának kialakítása érdekében is. A minőségbiztosítás növeli a felsőoktatásba vetett bizalmat. Elengedhetetlen, hogy minden felsőoktatási intézmény rendelkezzen olyan, szigorú követelmények szerint működő belső minőségbiztosítási rendszerrel, amelynek teljesítményét külső minőségbiztosítási ügynökségek ellenőrzik.

Miért van minderre szükség?

A felsőoktatási ráfordítás mértékében számottevő eltérések mutatkoznak az egyes uniós országok között, az európai összképet tekintve azonban elmondható, hogy túl keveset ruházunk be a felsőoktatásba, az állami beruházásokra pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik. Fontos, hogy a felsőoktatás finanszírozása több különböző forrásból valósuljon meg, és hogy a befektetett pénz maximálisan megtérüljön.

Az európai felsőoktatás reformja és korszerűsítése a tanárok és kutatók hozzáértésén és elkötelezettségén múlik. Ennek ellenére az intézményekben dolgozó oktatók és kutatók létszáma sok esetben nem tart lépést a hallgatók számának növekedésével, ami tovább nehezíti az amúgy sem könnyű helyzetet.

Jobb munkakörülményekre, átlátható és tisztességes felvételi eljárásokra, a pályakezdő szakemberek színvonalasabb képzésére és a tapasztaltabb szakemberek folyamatos továbbképzésére, valamint a kiváló oktatói és kutatói teljesítmény jobb elismerésére és jutalmazására van szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen kinevelni, idevonzani és megtartani azokat a magasan képzett egyetemi oktatókat, akikre szüksége van.

Ezek a kihívások nagyobb rugalmasságot tesznek szükségessé. Ha a felsőoktatási intézmények nagyobb függetlenséget élveznek, könnyebben tudnak szakosodni, ami jótékonyan hat az oktatási és a kutatási teljesítményre, és emeli a felsőoktatási rendszerek színvonalát. A jogi, pénzügyi és adminisztratív korlátok azonban gyakran gátat vetnek annak, hogy az intézmények szabadon meghatározzák stratégiájukat, kiépítsék az általuk szükségesnek tartott struktúrákat, és egyedi, versenytársaiktól különböző profilt alakítsanak ki.

Milyen lépésekre került sor eddig?

A kutatási és szakpolitikai együttműködés támogatása révén az Európai Bizottság segítséget nyújt az uniós országoknak ahhoz, hogy hatékony irányítási és finanszírozási rendszereket fejlesszenek ki a felsőoktatásban. Az Európai Bizottság együttműködik az OECD-vel a felsőoktatási rendszerek finanszírozási, ösztönző és jutalmazási struktúráinak felülvizsgálatában.

Az Európai Bizottság a partneri tanácsadási programon keresztül támogatja az uniós tagállamok közötti kölcsönös tanulást a bevált irányítási és finanszírozási gyakorlatokra vonatkozóan.

A 2014 és 2020 közötti programozási időszakban 17 uniós tagállam hajtott végre felsőoktatási beruházásokat az európai strukturális és beruházási alapok segítségével. Összesen 5,2 milliárd eurót fordítottak az Európai Szociális Alapból képzésekre, reformprogramokra, valamint az oktatás és a munkaerőpiac összehangolására.

További 1,5 milliárd eurót fordítottak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból az oktatási infrastruktúra (kollégiumi szállások, laboratóriumok stb.) korszerűsítésére, illetve bővítésére. A felsőoktatási intézményeknek az EBB csoporton keresztül lehetőségük van kölcsönön alapuló finanszírozási támogatások igénybevételére, amelyeket infrastrukturális fejlesztésekre vagy innovatív finanszírozási formák létrehozására használhatnak fel.

A minőségjavítás európai kultúrája tekintetében a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei (amelyeket a tagállamok és a bolognai rendszer egyéb országai 2015-ben vizsgáltak felül és fogadtak el) közös keretet határoznak meg az európai, nemzeti és intézményi minőségbiztosítási rendszerek számára, így biztosítva az elszámoltathatóságot.

Az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR) segít a minőségbiztosítás európai dimenziójának létrehozásában. Ahhoz, hogy a minőségbiztosítási ügynökségek regisztráltathassák magukat az EQAR-ba, meg kell felelniük a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeiben és irányelveiben (ESG) előírt alapelveknek. Az Európai Bizottság időről időre jelentésben számol be a minőségbiztosítás terén európai szinten elért előrehaladásról.