A bolognai folyamat és az európai felsőoktatási térség

A bolognai folyamat 48 európai ország kormányközi együttműködése a felsőoktatás területén.

Miről is van szó?

A bolognai folyamat 48 európai ország kormányközi együttműködése a felsőoktatás területén, amelynek keretében a hatóságok, egyetemek, tanárok és diákok az érdekelt feleket tömörítő szövetségekkel, munkáltatókkal, minőségbiztosítási ügynökségekkel, nemzetközi szervezetekkel, valamint intézményekkel (köztük az Európai Bizottsággal) együttműködésben közösen igyekezetekkel próbálják fokozni a felsőoktatás nemzetközi jellegét.

A folyamat fő célja az, hogy:

Miért van minderre szükség?

Európában markáns különbségek vannak az egyes országok oktatási és képzési rendszerei között, ami az eddigiek során megnehezítette, hogy az európai diákok és munkavállalók az uniós országok valamelyikében megszerzett képesítésüket elismertessék más uniós országokban. Az oktatási rendszerek ma már kompatibilisebbek egymással, aminek köszönhetően az európai diákok és munkavállalók könnyebben mozoghatnak Európán belül.

Ezzel egyidejűleg a bolognai reformok azt is elősegítik, hogy az európai főiskolák és egyetemek versenyképesebbé váljanak, és vonzóbb célpontot jelentsenek a világ többi része számára.

A bolognai folyamat az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítését is támogatja, hogy azok lépést tudjanak tartani a munkaerő-piac változó szükségleteivel. Ez azért fontos, mert egyre több a magasan képzett munkaerőt igénylő munkahely, és nagyobb a kereslet az innováció és a vállalkozói tevékenység iránt.

Milyen lépésekre került sor eddig?

A rendszeres időközönként összeállított jelentések tanúsága szerint számottevő előrehaladást sikerült elérni a reformok végrehajtása terén.

2018 májusi, Párizsban tartott ülésük során az oktatási miniszterek közleményt fogadtak el az elkövetkező évekre vonatkozó célokról.

A párizsi közleményben a 48 miniszter az eddigieknél még ambiciózusabb európai felsőoktatási térség jövőképét vázolta fel a 2020 utáni időszakra vonatkozóan, a következőket szorgalmazva:

  • a tanulás és a tanítás befogadó és innovatív megközelítése;
  • integrált nemzetközi együttműködés a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén; 
  • bolygónk fenntartható jövőjének biztosítása a felsőoktatás révén.

A közlemény az alulreprezentált és kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok fokozottabb támogatására szólít fel a felsőoktatáshoz való hozzáférésük biztosítása és tanulmányi előmenetelük ösztönzése érdekében.

Ezek a célok összhangban vannak az EU azon célkitűzéseivel, hogy a jövőben fokozott erőfeszítésekkel kívánja támogatni azokat, akik nagyratörőbb célokat tűztek maguk elé, valamint az európai oktatási térség létrehozása révén gyorsabban és még többet kíván tenni az „elismerést mindenkinek” és a „mobilitást mindenkinek” célkitűzések megvalósítása érdekében.

A bolognai folyamattal és az európai felsőoktatási térség 2015 óta elért eredményeivel kapcsolatban bővebb információkat talál „Az EU a bolognai folyamat mellett” című kiadványban. A következő miniszteri konferenciára 2020 júniusában, Rómában kerül sor.

Kik vesznek részt a folyamatban?

Az európai felsőoktatási térség weboldalán hozzáférhető a bolognai folyamatban részt vevő országok listája.