Az európai oktatási térséggel kapcsolatos stratégiai keret munkacsoportjai

Az Európai Unió tagállamai összehangolják oktatási és képzési szakpolitikáikat, és 2021-től ebben hét új munkacsoport lesz segítségükre.

Mindegyik munkacsoport egy-egy olyan témára összpontosít, amely közös érdeklődésre tart számot:

  • Kisgyermekkori nevelés és gondozás
  • Iskolák, beleértve a következő alcsoportokat:
    • Utak az iskolai sikerhez
    • A környezeti fenntarthatóság oktatása
  • Felsőoktatás
  • Szakképzés és a zöld gazdaságra való átállás
  • Felnőttoktatás: lehetőségek mindenkinek
  • Digitális oktatás: tanulás, képzés és értékelés
  • Egyenlőség és értékek az oktatásban és képzésben

A munkacsoportok az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új ciklusának (2021–2030) a részét képezik és az „Oktatás és képzés 2020” munkacsoportok eredményeire építkeznek. Céljuk, hogy hozzájáruljanak az európai oktatási térség megvalósításához, összhangban az európai oktatási térségről szóló közleménnyel és a 2021. februári tanácsi állásfoglalással. A munkacsoportok mandátuma 2025 decemberéig tart. 

A munkacsoportok feladata, hogy (az egymástól való tanulás révén) megosszák a tagállami oktatási politikák reformjaival kapcsolatos információkat, és ösztönözzék a pozitív változásokat az Európai Unióban (EU). A munkacsoportok tevékenységei a befogadó szellemű, holisztikus szerveződésű és az egész életen át tartó tanulásra helyezik a hangsúlyt, és megerősítik a szinergiákat az oktatás, a képzés, valamint az európai oktatási térség megvalósítását elősegítő egyéb uniós szakpolitikák és finanszírozás között. 

A munkacsoportok tagjairól és a kapcsolódó dokumentumokról az Európai Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartásában lehet tájékozódni. 

Háttér-információk

A munkacsoportok a részt vevő (uniós vagy más) országok által kinevezett kormányzati tisztviselőkből, valamint érdekképviseleti szervezetek és szociális partnerek képviselőiből állnak. A csoportokat az Európai Bizottság koordinálja. A munkacsoportok támogatják az oktatásra és képzésre vonatkozó kiemelt uniós kezdeményezések megvalósítását a nemzeti reformok előmozdítása érdekében, és fórumot biztosítanak a legfontosabb kihívások kezelésének módszereivel kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjéhez. 

Az oktatás és képzés területén először az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram keretében jöttek létre munkacsoportok. Céljuk a nyitott koordinációs módszer meghonosítása volt az oktatás és képzés területén. Az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszerben a munkacsoportok voltak az egymástól való tanulás fő fórumai. 

Az új munkacsoportok segíteni fogják az uniós tagállamokat és a Bizottságot az európai oktatási térség kiépítésében, összhangban a digitális oktatási cselekvési tervvel, az európai készségfejlesztési programmal, valamint az oktatással, a képzéssel és a készségekkel kapcsolatos egyéb fontos uniós szakpolitikai kezdeményezésekkel.
 

A munkacsoport támogatni fogja a tagállamokat a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló tanácsi ajánlás (2019) végrehajtásában, valamint a kisgyermekkori nevelés és gondozás minőségi keretrendszerének megvalósításában. Ez utóbbi az ajánlás vezéreleme. A csoport elsősorban a minőség mérésén, nyomon követésén és értékelésén alapuló, társaktól való tanulást támogatja, továbbá támaszkodik az „Oktatás és képzés 2020” munkacsoport tevékenységeire, amely fő témái a következők voltak: befogadás, a nevelők és a gondozók professzionalizálása és a Covid19-világjárvány kezelése a kisgyermekkori nevelési és gondozási ágazaton belül.
A munkacsoport céljai a következők: az alapkészségek terén elért eredmények javítása és a tanulók oktatási és képzési időszakának sikeres lezárása, a zöld átállás beemelése az oktatásba, továbbá a hozzáértés és a motiváció erősítése a pedagógusszakmában. 
A munkacsoport két alcsoportból áll, amelyek a következő témákkal foglalkoznak: i.) utak az iskolai sikerhez és ii.) a környezeti fenntarthatóság oktatása. 
  • Az „Utak az iskolai sikerhez” alcsoport előmozdítja az egymástól való tanulást és a bevált módszerek (ideértve a jó iskolai közérzethez kapcsolódó gyakorlatok) cseréjét, ezáltal pedig támogatni fogja az utak az iskolai sikerhez témájában hamarosan elkészülő tanácsi ajánlás végrehajtását és nyomon követését. 
  • „A környezeti fenntarthatóság oktatása” alcsoport támogatni fogja a környezeti fenntarthatóság oktatásáról szóló tanácsi ajánlás nyomon követését, és elő fogja mozdítani az egymástól való tanulást, valamint a tapasztalatcserét azzal kapcsolatban, hogy az oktatás miként segítheti elő Európa környezetkímélőbbé és fenntarthatóbbá válását, és ezen belül többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciák fejlesztését.
Ez a munkacsoport támogatni fogja a tagállamok és más részt vevő országok azon reformjait, amelyek célja a felsőoktatási rendszerekben rejlő lehetőségek maximális kiaknázása. Előmozdítja többek között a felsőoktatási ágazat átalakítását, valamint a frissdiplomások felkészítését változó társadalmainkra és munkaerőpiacainkra. Célja továbbá Európa innovációs kapacitásának és erejének növelése, hogy az egyetemekre vonatkozó európai stratégiával összhangban 2025-re létrejöjjön az európai oktatási térség. A munkacsoport elősegíti a felsőoktatási intézmények azon oktatási, kutatási és innovációs feladatai közötti szinergiákat, amelyek az európai oktatási térséggel és az Európai Kutatási Térséggel kapcsolatosak, miközben biztosítja az összhangot az európai felsőoktatási térséggel.
A munkacsoport fő célja technikai cserék lehetővé tétele, ami segíteni fogja a tagállamokat abban, hogy valóra váltsák az alábbi dokumentumokban foglalt célkitűzéseket és alapelveket: 
Tevékenysége összhangban áll az európai zöld megállapodással és a szociális jogok európai pillérével , az európai készségfejlesztési program 6. intézkedésével, valamint az oktatás és a képzés terén folytatott együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021-2030) szóló tanácsi állásfoglalás 2. és 5. prioritásával.
A munkacsoport eszmecseréknek és észrevételeknek hivatott fórumot biztosítani, hogy segítse a tagállamokat az európai készségfejlesztési programban (2020) foglalt intézkedések végrehajtásában (felnőttek át- és továbbképzése, valamint annak lehetővé tétele, hogy egész életük során tanulhassanak). „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című tanácsi ajánlásban (2016) foglalt kezdeményezések megvalósítása jegyében támogatni fogja továbbá a kapacitásépítést is. A tevékenység összhangban áll a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervvel is. A munkacsoport kiemelt hangsúlyt fog helyezni a tagállamok készségstratégiáira, az életre szóló készségekre és a felnőttoktatás finanszírozására. A felnőttoktatás terén holisztikus megközelítést fog alkalmazni, hogy elősegítse a felnőttek boldogulását a munkaerőpiacon és a társadalomban: célcsoportja a teljes felnőtt lakosság, tevékenységeik pedig valamennyi készségtípust felölelik.

E munkacsoport célja, hogy támogassa a tagállamokat a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban álló szakpolitikai reformjaik végrehajtásában. Kiemelt hangsúlyt helyez a magas színvonalú és inkluzív digitális oktatás előmozdítására az EU-ban, és figyelembe veszi a digitális átalakulást, valamint a Covid19-világjárvány következményeit és tanulságait. Az egymástól való tanulást ösztönző tevékenységek a digitális oktatási cselekvési terv két stratégiai prioritásával összhangban erre a két irányadó kérdésre keresnek választ:

  • Hogyan mozdítható elő a jó színvonalú digitális oktatás ökoszisztémája?
  • Hogyan fejleszthetők a digitális transzformációhoz szükséges digitális készségek és kompetenciák?

Az Európai Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartása – „Digitális oktatás: tanulás, képzés és értékelés” munkacsoport 
 

A munkacsoport azokra a strukturális reformokra helyezi a hangsúlyt, amelyek előmozdítják az egyenlőséget az oktatás és a képzés terén. Alapját az EU értékei képezik, azaz: a radikalizálódás elleni küzdelem, az állampolgári ismeretek oktatása és képzése, az európai dimenzió beemelése az oktatásba, a dezinformáció elleni fellépés, a menekültek és migránsok bevonása az oktatásba és a képzésbe stb. Meg fogja vizsgálni az egyenlőséghez kapcsolódó releváns területeket is, szem előtt tartva azt a kettős célt, hogy az oktatás egyrészt inkluzív legyen, másrészt konkrét népességcsoportokat célozzon meg. Egyfelől olyan megközelítéseket fog alkalmazni, amelyek egy-egy csoportra összpontosítanak (így törekedvén például a nemek közötti egyenlőségre, a rasszizmus elleni küzdelemre, valamint a romák, a migráns hátterű személyek, az LMBTIQ-személyek és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére), másrészt azokat a horizontális kérdéseket is előtérbe helyezi, amelyek társadalmi előnyökkel járnak és nagy jelentőséggel bírnak minden hátrányos megkülönböztetést elszenvedő csoport számára. Ilyen például az oktatáson belüli szegregáció elleni küzdelem, a sokszínűség kezelése és az egész életen át tartó tanulás összefüggésében az összetartozás érzésének kialakítása.