Inkluzív oktatás

Az Európai Bizottság három javaslatot fogadott el annak elősegítése érdekében, hogy az oktatás és a kultúra révén befogadó, összetartó társadalmak alakuljanak ki.

Miről is van szó?

2017 decemberében az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság fenntartások nélkül jóváhagyta a szociális jogok európai pillérét.  A megállapodás hangsúlyozza az uniós szakpolitikák szociális, oktatási és kulturális dimenziójának jelentőségét abból a szempontból, hogy a jövő közös alakítása céljából közelebb hozza egymáshoz az európai polgárokat.

A szociális jogok európai pillérének első alapelve értelmében „mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”.

A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása az oktatás és képzés terén folytatott európai szintű együttműködés egyik stratégiai célja. Az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak az „Oktatás és képzés 2020” elnevezésű stratégia végrehajtásáról szóló 2015. évi közös jelentése prioritásként határozta meg a „befogadó oktatás, egyenlőség, méltányosság, megkülönböztetésmentesség és a polgári kompetenciák” javítását az oktatás és képzés terén folytatott európai szintű együttműködés szempontjából.

Az Európa 2020 stratégia és az „Oktatás és képzés 2020” két fő, 2020-ra megvalósítandó célkitűzést határozott meg az inkluzív oktatás terén:

A 2017. novemberi göteborgi szociális csúcstalálkozón a Bizottság felvázolta az európai oktatási térséggel kapcsolatos jövőképét. A kezdeményezés hangsúlyozza, hogy a jó minőségű és inkluzív oktatás gyermekkortól kezdve megalapozza a társadalmi kohéziót, a társadalmi mobilitást és a méltányos társadalmat. Ezt a jövőképet támasztotta alá az a bizottsági közlemény is, amely az európai oktatási térség egyik célkitűzéseként a tagállamok támogatását határozta meg az oktatási és képzési rendszereik inkluzívabbá tételében.

A Bizottság javaslatait követően a Tanács számos szakpolitikai kezdeményezést már el is fogadott:

2018 májusában a Bizottság elfogadta az új Erasmus programra irányuló javaslatot, amely megkétszerezi a program költségvetését. A jelenlegi Erasmus+ program fiatal európaiak milliói számára teszi lehetővé, hogy külföldön folytassanak tanulmányokat vagy vegyenek részt képzésekben, az új program pedig várhatóan még több fiatalt fog megszólítani, társadalmi háttértől függetlenül.

A megvalósítás módja

A tagállamok inkluzív oktatási céljainak megvalósítását az európai szemeszter folyamatának részeként és az Oktatási és Képzési Figyelő keretében követi nyomon a Bizottság. Az Oktatási és Képzési Figyelő tényadatokkal szolgál arról, milyen fontos szerepet játszik az oktatás az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben és a társadalmi befogadás előmozdításában.

A Bizottság számos különböző célú intézkedést hozott e téren. Íme néhány példa:

  • létrehozta a közös értékek és az inkluzív oktatás előmozdításával foglalkozó szakértői munkacsoportot, amely online gyűjteményt állított össze az ezen a területen bevált módszerekről;
  • kezdeményezést indított, amely pozitív „példaképeken” keresztül segíti a társadalmi befogadás előmozdítását, valamint a társadalmi kirekesztődés és az erőszakos radikalizálódás megelőzését;
  • eszköztárt hozott létre a marginalizálódás által veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozó ifjúságsegítők számára;
  • létrehozta a Sport a Társadalmi Befogadásért Európai Díjat.

Az Erasmus+ program ezenkívül támogatja a társadalmi befogadást prioritásként kezelő innovatív eljárások és gyakorlati megoldások helyi szintű bevezetését célzó kezdeményezéseket és tevékenységeket.

Mik a további teendők?

Folyamatban lévő bizottsági kezdeményezések:

  • az iskolák és a pedagógusok részére összeállított online segédanyagcsomag, azaz az európai iskolai eszköztár bővítése. Az eszköztár a bevált gyakorlati megoldásokat bemutató példákkal szemlélteti a társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget elősegítő kollaboratív módszerek bevezetését;
  • a tanárok és az osztálytermek Európa-szerte történő összekapcsolását lehetővé tévő online eTwinning platform bővítése, valamint az állampolgári ismeretek oktatásáról szóló tanárképzési tanfolyamok támogatása;
  • ösztönzők biztosítása a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy kreditekkel ismerjék el az önkéntes munkát, és olyan tanterveket dolgozzanak ki, amelyek a tanulmányok mellett a polgári szerepvállalásnak is helyet adnak;
  • az Európai Szolidaritási Testület elnevezésű uniós kezdeményezés megvalósítása, mely lehetőséget teremt a fiataloknak arra, hogy saját hazájukban vagy más országokban olyan önkéntes vagy szakmai projektmunkákban vegyenek részt, melyek közösségi vagy regionális érdekeket szolgálnak;
  • az Erasmus+ virtuális csereprogram elnevezésű új kezdeményezés kísérleti megvalósítása és széles körű bevezetése, mely az interkulturális érzékenység és tolerancia elősegítése céljából lehetővé teszi az Európában és a dél-mediterrán térségben élő fiatalok számára, hogy strukturált és jól előkészített webkonferenciákon eszmecserét folytassanak egymással.