Inkluzív oktatás

A Bizottság az egyik kiemelt feladatának tartja elősegíteni, hogy szerte Európában az oktatás és a kultúra erős pillérein alapuló, befogadó és összetartó társadalmak jöjjenek létre.

A szociális jogok európai pillére

2017 decemberében az Európai Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság jóváhagyta a szociális jogok európai pillérét. A megállapodás hangsúlyozza az uniós szakpolitikák szociális, oktatási és kulturális dimenziójának jelentőségét a közös európai jövő alakítása szempontjából.

A szociális jogok európai pillérének elsődleges alapelve kimondja:

„Mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.”

A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása az oktatás és képzés terén folytatott európai szintű együttműködés egyik stratégiai célja. A Bizottságnak és a Tanácsnak az Oktatás és képzés 2020 stratégia végrehajtásáról szóló 2015. évi közös jelentése kiemelt feladatként határozta meg a „befogadó oktatás, egyenlőség, méltányosság, megkülönböztetésmentesség és a polgári kompetenciák [javítását]” az oktatás és képzés terén folytatott európai szintű együttműködés szempontjából.

Az Európa 2020 stratégia és az Oktatás és képzés 2020 két fő, 2020-ig megvalósítandó célkitűzést határozott meg:

A göteborgi szociális csúcstalálkozón a Bizottság felvázolta az európai oktatási térséggel kapcsolatos jövőképét. A kezdeményezés hangsúlyozza, hogy a színvonalas és inkluzív oktatás gyermekkortól kezdve megalapozza a társadalmi kohéziót, a társadalmi mobilitást és a társadalmi igazságosságot.

Ezt a jövőképet támasztotta alá „Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében” című bizottsági közlemény is, amely az európai oktatási térség egyik célkitűzéseként az uniós tagállamok támogatását határozta meg az oktatási és képzési rendszereik inkluzívabbá tételében.

A Bizottság javaslatait követően a Tanács több szakpolitikai kezdeményezést már el is fogadott:

  • az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlást és
  • a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló tanácsi ajánlást.

2018 májusában a Bizottság elfogadta az új Erasmus+ programra irányuló javaslatot, ezáltal megkétszerezve a program költségvetését. Az új program várhatóan több millió, különböző háttérrel rendelkező európai fiatal számára teszi lehetővé a külföldön való tanulást és képzést, valamint európai és nemzeti szintű társadalmi integrációs stratégiákat is magában foglal.

Az EU szerepe az inkluzív oktatás megvalósításában

A Bizottság az európai szemeszter keretében és az Oktatási és Képzési Figyelő révén kíséri figyelemmel, hogy a tagállamok milyen előmenetelt érnek el az inkluzív oktatással kapcsolatos célok megvalósítása terén. Az Oktatási és Képzési Figyelő tényekkel és számadatokkal szolgál arról, milyen fontos szerepet játszik az oktatás az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben és a társadalmi befogadás előmozdításában.

A Bizottság számos különböző célú intézkedést hozott e téren. Íme néhány példa:

  • új „Oktatás és képzés 2020” munkacsoportot hozott létre, amely a közös értékek és az inkluzív oktatás előmozdítását célozza, és rövid összeállítást készített az e területen bevált módszerekről (mely elérhető a Yammeren);
  • indított egy kezdeményezést, amely példaképek bemutatásával segíti elő a társadalmi befogadást, valamint a társadalmi kirekesztődés és az erőszakos radikalizálódás megelőzését;
  • eszköztárat hozott létre a marginalizálódás által veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozó ifjúságsegítők számára;
  • létrehozta a Sport a Társadalmi Befogadásért Európai Díjat.

Az Erasmus+ program ezenkívül támogatja a társadalmi befogadást prioritásként kezelő innovatív eljárások és gyakorlati megoldások bevezetésére irányuló helyi szintű kezdeményezéseket és tevékenységeket.

Mik a következő lépések?

Folyamatban lévő bizottsági kezdeményezések:

  • Az iskolák és a pedagógusok részére összeállított online segédanyagcsomag, azaz az európai iskolai eszköztár bővítése. Az eszköztár bevált gyakorlati megoldások bemutatásával szemlélteti, milyen kollaboratív módszerekkel lehet elősegíteni a társadalmi befogadást és az esélyegyenlőséget.
  • A tanárok és az osztálytermek Európa-szerte történő összekapcsolását lehetővé tévő online eTwinning platform bővítése, valamint az állampolgári ismeretek oktatásáról szóló tanárképzési tanfolyamok támogatása.
  • Ösztönzők biztosítása a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy kreditekkel ismerjék el az önkéntes munkát, és olyan tanterveket dolgozzanak ki, amelyek a tanulmányok mellett a polgári szerepvállalásnak is helyet adnak.
  • Az Európai Szolidaritási Testület elnevezésű uniós kezdeményezés megvalósítása, mely lehetőséget teremt a fiataloknak arra, hogy saját hazájukban vagy más országokban a helyi közösség vagy régió lakosait segítő önkéntes vagy szakmai projektmunkákban vegyenek részt.
  • Az Erasmus+ Virtual Exchange folytatása és továbbfejlesztése. A program lehetőséget biztosít Európa és a földközi-tengeri térség fiataljai számára, hogy formális vagy nem formális tanulás keretében interkulturális párbeszédet folytassanak az interneten.