„Oktatás és képzés 2020” munkacsoportok

A munkacsoportok a tagállamokat hivatottak segíteni abban, hogy kezelni tudják az oktatás és képzés terén felmerülő legfőbb kihívásokat, és hogy megvalósíthassák az európai szinten elfogadott közös prioritásokat.

A munkacsoportok összetétele és feladatai

Az oktatás és a képzés területén az uniós tagállamok együttműködnek egymással közös szakpolitikai céljaik eléréséért. A munkacsoportokat e tevékenységeik részeként hozták létre. 

A csoportok segítik az uniós és a tagállami szakpolitika-alkotást, és fórumot biztosítanak a tapasztalatcseréhez és a bevált gyakorlatok megosztásához az oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos kihívások kezelése terén. 

A munkacsoportok a részt vevő (uniós vagy más) országok által kinevezett kormányzati tisztviselőkből, valamint érdekképviseleti szervezetek és szociális partnerek képviselőiből állnak. 

A hét munkacsoport 2018 júliusában jött létre, és mandátumuk 2020 júniusáig tart. 

A csoportok témái következők: koragyermekkori nevelés és gondozás, iskolák, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás, közös értékek és inkluzív oktatás, valamint digitális tanulás, tanítás és értékelés. 

Az ülések jegyzőkönyveit lásd az Európai Bizottság szakértői csoportjainak nyilvántartásában. Ha bővebben szeretne tájékozódni a munkacsoportokról, kérjük, regisztráljon a Yammer platformon.

A csoport tagjai megvitatják, melyek a kisgyerekek jó minőségű nevelésének és gondozásának feltételei Európában. Munkájuk az előző munkacsoport (2012–2014) eredményeire épül; ez a csoport dolgozta ki az ágazat minőségbiztosítási keretét. A munkacsoport fő prioritásai a következők:

  • A személyzet professzionalizálása, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy a szakma vonzóvá és fenntarthatóvá váljon, és hogy feladatát be tudja tölteni. A csoport munkája az alap- és továbbképzésre, a karrierlehetőségekre, a személyzet sokszínűségére (a nemek közötti szakadék leküzdése, a sokféle etnikai háttér garantálása stb.) és a munkakörülményekre összpontosít.
  • A társadalmi befogadás, azaz hogy minél több kisgyerek részesüljön intézményes nevelésben és gondozásban. A cél az, hogy a különféle hátterű gyerekek (pl. sajátos nevelési igényű gyerekek) készségei között mutatkozó különbségek csökkenjenek, javuljon a szociális kohézió és az újonnan érkező migránsok gyerekei vagy más kisebbséghez tartozó gyerekek korán megkezdjék a nyelvtanulást.

A munkacsoport azt is meg fogja vizsgálni, hogyan mérhető a minőség a koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerek különböző szintjein.

A Bizottság koragyermekkori neveléssel és gondozással kapcsolatos tevékenységeiről bővebben lásd a témának szentelt weboldalt.

A munkacsoport tagjai megvitatják az iskolai oktatási rendszerek irányításának módját annak érdekében, hogy az európai oktatási térség iskoláiban jó minőségű és inkluzív oktatás folyjon. Jelenlegi prioritási területük: 

  • Minőségbiztosítás: az iskolai oktatási rendszerek miképpen segíthetik elő a széles körű kompetenciafejlesztést és mozdíthatják elő az egész iskolára kiterjedő, közösségi megközelítést, amely az iskolai életben részt vevő valamennyi személy szerepvállalásán alapul?
  • Tanári és iskolavezetői pálya: hogyan alakíthatók ki vonzó és fenntartható karrierek, különös tekintettel a személyzet értékelésére, az elvárt kompetenciákra, a szakmai fejlesztésre és a vezetői készségekre?

Az iskolákkal foglalkozó korábbi (2016–2018) munkacsoport legfontosabb szakpolitikai üzeneteit lásd a az Európai ötletek az eredményesebb tanulásért: Az iskolai oktatási rendszerek irányítása c. bizottsági jelentésben. 

A Bizottság iskolai oktatással kapcsolatos tevékenységeiről bővebben lásd a témának szentelt weboldalt.

A legfrissebb európai hírekért, kiadványokért, videókért, az Erasmus+ program által kínált lehetőségekért, valamint a Teacher Academy szakmai képzéseiért látogasson el a School Education Gateway weboldalára.

A munkacsoport az innováció szerepét és erejét vitatja meg, különös tekintettel arra, hogy a digitalizáció miképpen tehetné rugalmasabbá és fenntarthatóbbá a szakképzési rendszereket, és hogyan tudná javítani minőségüket. Ennek keretében a csoport tagjai tanulmányozzák a szakképzésen belüli innovációt és digitalizációt, valamint azt, hogy a szakképzés hogyan kapcsolódik más életpályákhoz. Vizsgálják továbbá azt is, hogy a gazdaságban és a munkaerőpiacokon tapasztalható általános innovációs és digitalizációs tendenciák (ipar 4.0, automatizáció, mesterséges intelligencia) miképpen hatnak a szakképzésre. 

A cél az, hogy a szakképzésben részt vevő fiatalok, illetve a szakképzésből kikerülő, munkaképes korú személyek foglalkoztathatósága növekedjen, személyes fejlődésük javuljon, a vállalatok versenyképesebbé váljanak, és megvalósuljon a fenntartható fejlődés és a szociális kohézió. 

A munkacsoport fő prioritásai a következők: 

  • Innovatív oktatási módszerek kidolgozása (tanároknak és oktatóknak)
  • A kulcskompetenciák megerősítése a tanterv és/vagy a gyorsan változó munkaerőpiacokra reagálni képes képzési programok és szabályok kiigazításával
  • Új tanulási környezetek kialakítása és szervezeti átalakítás a képzési intézményekben és a vállalkozásokban
  • A modern tanulási technológiák alkalmazásának biztosítása a szakképzés minden szintjén
  • Intelligens specializációs stratégiákat és ipari klaszterekkel való együttműködést támogató hatékony és rugalmas szakképzési rendszerek létrejöttének elősegítése
  • A minőség és a kiválóság előmozdítása a szakképzésben
  • Az irányítás és a finanszírozás megerősítése a költségmegosztáson és infrastrukturális beruházásokon keresztül
  • A szakképzési tanulási mobilitás, a nemzetközi karrierek és a szakképzés nemzetköziesítésének támogatása

Bővebb információkért regisztráljon a Yammer platformon és kövesse a híreket a Twitteren (#ET2020VET).

Ez a munkacsoport azzal foglalkozik, hogyan javítható a felsőoktatás minősége, és miképp lehet felkészíteni a hallgatókat arra, hogy megállják a helyüket a változó társadalomban és munkaerőpiacokon. Azon dolgozik továbbá, hogy javuljon Európa innovációs kapacitása, és hogy kiemelt hangsúlyt kapjanak a fenntartható növekedésre és a befogadó társadalomra irányuló európai erőfeszítések. 

A munkacsoport nyomon követi azokat a prioritásokat, amelyeket az EU megújított felsőoktatási programja és Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén c. közlemény tárt fel.
A munkacsoport tevékenységei a következő területekre irányulnak: 

  • Készségek
  • Inkluzív és összekapcsolt felsőoktatási rendszerek
  • Innováció
  • Hatékony és eredményes felsőoktatási rendszerek
  • Horizontális kezdeményezések, úgymint az európai egyetemek és az európai diákigazolvány

A munkacsoport azokat a szakpolitikai lehetőségeket hivatott feltárni, amelyekkel modernizálhatók a felnőttoktatási rendszerek, hogy biztosítani tudják a felnőttek át- és továbbképzését, amire napjaink munkaerőpiacán és társadalmában szükségük lehet. A munkacsoport prioritásai: 

  • Mi kell ahhoz, hogy az emberek át- vagy továbbképezhessék magukat? 
  • Hogyan mozdítható elő annak a szemléletnek a térnyerése, hogy a munkavállalók a munkahelyükön folyamatosan tanulhassanak?

Bővebb információkért látogasson el a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformjára.

A munkacsoport a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozat (2015) hatálya alá tartozó területeken hivatott megoldásokat találni. A csoport emellett közös értékek érvényre juttatásáért munkálkodik, elsősorban a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló tanácsi ajánlás alapján. 

A munkacsoport prioritásai:

  • Közös értékek és interkulturális kompetenciák előmozdítása, ideértve az állampolgári nevelést és a digitális polgárságot is
  • Inkluzív oktatás támogatása mindenki számára
  • Az oktatás és a képzés európai dimenziójának megerősítése
  • Az oktatói személyzet támogatása a sokszínűség ösztönzésében és nyílt tanulási környezet megteremtése

Bővebb információkért regisztráljon a Yammer platformon.

A munkacsoport tagjai azt vitatják meg, hogyan lehet eredményesen és innovatívan kiaknázni a digitális technológiákat az oktatásban és a képzésben, és hogyan fejleszthetők a digitális kompetenciák. Megvizsgálják, hogy az oktatási rendszerek hogyan tudnak a legjobban reagálni a társadalomban és a munkaerőpiacon végbemenő digitális átalakulásra, továbbá előmozdítják a bevált gyakorlatokat és a szakpolitikai megoldások együttes kidolgozását. 

A digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban a munkacsoport fő prioritási területei a következők:

  • A digitális technológiák jobb kiaknázása a tanulás, a tanítás és az értékelés terén
  • A megfelelő digitális kompetenciák és készségek kifejlesztése
  • Az oktatás javítása jobb adatelemzésekre és előrejelzésekre támaszkodva

A csoport munkája az alábbi kulcsfontosságú témákra összpontosul:

  • Hatásvizsgálat és -mérés
  • Pedagógusképzés, gyakorlat és tanulás
  • Értékelés és elismerés
  • Paradigma és fenntartható változás
  • Digitális oktatás az egész életen át tartó tanulás szolgálatában
  • Partnerségek (magánszektorral, a harmadik szektorral) és együttműködés