Az Oktatás és képzés 2020 keretrendszer közös fórumot kínál az érdekelteknek EU-szerte az ismeretek gyűjtésére és terjesztésére és a bevált módszerek megosztására, továbbá lökést ad az országos és regionális szintű oktatásügyi reformoknak.

A keretrendszer az egész életen át tartó tanulás elvén alapul. Ezért a kora gyermekkortól a felnőtt- és felsőoktatásig bezárólag minden oktatási eredménnyel foglalkozik, továbbá a formális, a nem formális és az informális tanulásra egyaránt kiterjed.

Az Oktatás és képzés 2020 a következő négy általános uniós célt szolgálja:

• az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása;
• az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása,
• a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása;
• az innováció és a kreativitás fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén – ideértve a vállalkozói készségek fejlesztését is.

Az Oktatás és képzés 2020 az alábbi, 2020-ig teljesítendő európai szintű referenciaértékek elérését is támogatja:

• a gyerekek legalább 95%-a részesüljön kisgyermekkori nevelésben;
• a 15 éves fiatalok körében ne érje el a 15%-ot azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek kielégítő készségekkel az olvasás, a matematika és a természettudományok terén;
• a 18–24 évesek körében maradjon 10% alatt az oktatási és képzési intézményekből lemorzsolódók aránya;
• a 30–34 éves korosztály tagjainak legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú iskolai végzettséggel;
• a felnőttek legalább 15%-a vegyen részt valamilyen oktatásban vagy képzésben;
• a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező fiatal diplomások legalább 20%-a, a 18–34 éves, szakmai alapképzettséggel rendelkező felnőtteknek pedig legalább 6%-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett tanulmányi vagy képzési tapasztalattal;
• legalább 82% legyen a munkahellyel rendelkezők aránya azok között a 20–34 éves fiatalok között, akik középiskolai tanulmányaikat sikeresen befejezték, és 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből.

A keretrendszer megvalósításának elsődleges eszközei a következők:

• munkacsoportok, melyeket a tagállamok és a fő érdekeltek kijelölt szakértői alkotnak;
• az egymástól való tanulást célzó tevékenységek, melyek során az egyes tagállamok bemutatják bevált eljárásaikat, illetve más tagállamokkal együtt megtárgyalnak egy-egy kérdést;
• szakértői értékelések a tagállamok egy csoportjának részvételével, melyek iránymutatással szolgálnak egy másik tagállamnak egy konkrét kihívás kezeléséhez;
• partneri tanácsadás, mely abból áll, hogy bizonyos tagállamok közigazgatási szerveinek tapasztalt munkatársai szakmai segítséget nyújtanak egy erre igényt tartó tagállamnak az előtte álló kihívások kezelésére hivatott szakpolitikai intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához;
• az Oktatási és Képzési Figyelő, mely évente elemzi a tagállamok által elért eredményeket az Oktatás és képzés 2020 célkitűzéseinek és referenciaértékeinek megvalósítása terén. Az elemzés eredménye adalékként szolgál a tagállamok által tett általános társadalmi-gazdasági előmenetelnek az európai szemeszter keretében történő értékeléséhez;
• közös referenciaeszközök és közelítésmódok, melyek kidolgozására a munkacsoportokban és a kölcsönös tanulási tevékenységek során kerül sor;
• konzultáció és együttműködés az érdekelt felekkel, köztük a civil társadalommal, az üzleti szereplőkkel és a szociális partnerekkel, például az európai oktatásügyi csúcstalálkozó keretében és az oktatási, képzési és ifjúsági fórumon;
• szakpolitika-támogatási tevékenységek és innovatív projektek finanszírozása az Erasmus+ program keretében.