Uniós intézkedések a szakképzés területén

A szakképzés az egész életen át tartó tanulási rendszerek kulcsfontosságú eleme, amelynek célja, hogy felruházza a munkavállalókat a munkaerőpiacon és konkrétan az egyes szakmákban szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal.

Mi is tulajdonképpen a szakképzés?

A szakképzés gondoskodik a gazdaság és a munkaerőpiac szükségleteinek kielégítéséről, egyúttal felvértezi a tanulókat az önmegvalósításhoz és a tevékeny társadalmi szerepvállaláshoz nélkülözhetetlen készségekkel. 

A szakképzés javíthatja a vállalkozások teljesítményét és versenyképességét, előmozdíthatja a kutatást és az innovációt, továbbá kulcsszerepet játszik a foglalkoztatási és szociálpolitika terén.

Az európai szakképzési rendszerek a szakképzés terén érdekeltek jól kiépített hálózatára támaszkodhatnak. A szakképzési hálózatok igazgatásában közreműködnek a fő szociális partnerek, pl. a munkaadók és a szakszervezetek, és az irányítás különböző testületekben – kamarákban, bizottságokban, tanácsokban stb. – történik.

A szakképzés alapvetően kétféle lehet: alap-, illetve továbbképzés.

A szakmai alapképzés általában felső középfokú és felsőfokú szinten folyik, elhelyezkedés előtt. 

A képzésre iskolai környezetben (főként az osztályteremben) vagy munkahelyi környezetben, például képzési központokban és vállalatoknál kerül sor. Ez azonban országonként eltérő: függ az adott állam oktatási és képzési rendszerétől és gazdasági struktúrájától.

A szakmai továbbképzésre közvetlenül az alapszintű oktatás és képzés után vagy a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően kerül sor, és a következő célokat szolgálja: a tudás fejlesztése, új készségek elsajátítása, átképzés, valamint személyes és szakmai fejlődés. 

A szakmai továbbképzés főleg munkán alapuló környezetben zajlik, vagyis a tanulási folyamat nagy része a munkahelyen történik.

Átlagosan minden második 15–19 éves európai fiatal vesz részt szakmai alapképzésben felső középfokú tanulmányok részeként. Az európai uniós átlag azonban jelentős földrajzi különbségeket fed el, hiszen a részvételi arány egyes helyeken csupán 15%, míg máshol a 70%-ot is meghaladja.

Az uniós szakképzési politika és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási intézkedések

2020. július 1-én a Bizottság nagy ívű menetrendet terjesztett elő, amely iránymutatásul szolgál a koronavírus-járvány utáni gazdaságélénkítési erőfeszítésekhez a foglalkoztatás és a szociálpolitika területén. A hangsúly a készségeken és a szakképzésen van. 

A javaslatok szervesen illeszkednek Ursula von der Leyen bizottsági elnök európai gazdaságélénkítési tervébe. A javaslatok főbb elemei a következők:

  • A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló bizottsági közlemény, mely 12 uniós intézkedést javasol a készségek, a továbbképzés és az átképzés, valamint az egész életen át tartó tanulás területén működő partnerségek támogatására.

    A közleményben megfogalmazott egyik fő célkitűzése a készségfejlesztési paktum, mely 2020 novemberében, a Szakmai Készségek Európai Hetén indult útnak. A készségfejlesztési paktum célja, hogy mozgósítsa az érdekelt feleket a munkaképes korú személyek továbbképzésére és átképzésére, adott esetben partnerségek révén. 
     
  • A közleményt bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, mely értékeli az informális és a nem formális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012. évi tanácsi ajánlást.
     
  • A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági javaslat biztosítani hivatott, hogy a szakképzés felvértezze a fiatal és idős munkavállalókat a koronavírus-járvány utáni helyreállításhoz, valamint a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségekkel. A javaslatot a Tanács 2020. november 24-én fogadta el.

    A javaslat egyértelmű mennyiségi célkitűzések mentén megvalósítandó uniós szintű intézkedéseket indítványoz a szakképzés reformjának támogatására. A javaslatot bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri.

Az uniós szakképzési politika közelmúltbeli fejleményei

A Tanács 2020. évi ajánlása a szakképzésről

2020. november 24-én az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről.

Az ajánlás meghatározza azokat a kulcsfontosságú elveket, amelyek gondoskodnak arról, hogy a szakképzés gyors ütemben alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez, és minőségi tanulási lehetőségeket biztosítson a fiataloknak és a felnőtteknek egyaránt.

Nagy hangsúlyt fektet a szakképzés nagyobb rugalmasságára, a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzés lehetőségeinek bővítésére, valamint a jobb minőségbiztosításra.

Az ajánlás továbbá aktualizálja a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretét és hatályon kívül helyezi az európai szakképzési kreditrendszerre vonatkozó korábbi ajánlást.

E reformok előmozdítása érdekében a Bizottság támogatja a szakképzési kiválósági központokat, amelyek közös fórumot kínálnak a helyi partnereknek „készség-ökoszisztémák” kialakítására. A készség-ökoszisztémák hozzájárulnak a regionális, gazdasági és társadalmi fejlődéshez, az innovációhoz és az intelligens szakosodáshoz.

A 2020. évi osnabrücki nyilatkozat

2020. november 30-án az uniós tagállamok, a tagjelölt országok, valamint az EGT-tag EFTA-államok szakképzésért felelős miniszterei, az európai szociális partnerek és az Európai Bizottság jóváhagyták a szakképzésről szóló 2020. évi osnabrücki nyilatkozatot, amely elősegíti a helyreállítást és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállást. 

Az osnabrucki nyilatkozatot támogatják az európai szakképzési intézmények szövetségei (VET4EU2), valamint a szakképzésben részt vevő diákok képviselői, így az Európai Diákszövetségek Szervezőirodája (OBESSU) és a tanulószerződéses tanulók európai hálózata. 

A nyilatkozat új szakpolitikai intézkedéseket határoz meg a 2021 és 2025 közötti időszakra, amelyek kiegészítik a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlást azáltal, hogy: 

  • fokozzák a rezilienciát és a kiválóságot minőségi, inkluzív és rugalmas szakképzés révén; 
  • megteremtik az egész életen át tartó tanulás új kultúrájának alapjait, hangsúlyozva a szakmai továbbképzés és a digitalizáció jelentőségét ezen a téren; 
  • javítják a szakképzés fenntarthatóságát; 
  • segítik az európai oktatási és képzési térség kiépítését és a nemzetközi szakképzés fejlesztését. 

A Szakképzési Tanácsadó Bizottság véleményt adott ki a szakképzés jövőjéről, amely fontos adalékként fog szolgálni a Bizottság 2020 utáni munkájához.

További intézkedések az uniós szakképzési politika területén

  • A Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET) viszonyítási eszköz, mely az uniós tagállamokat hivatott segíteni abban, hogy – közösen elfogadott referenciaértékek alapján – előmozdítsák és figyelemmel kísérjék szakképzési rendszereik folyamatos javítását. További információk az EQAVET honlapján találhatók.
     
  • A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás 14 alapvető kritériumot határoz meg az uniós tagállamok és az érdekelt felek számára a magas színvonalú és hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzés kialakításához.
     
  • A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége (melyet 2013-ban hoztak létre) hatékonyan mobilizálta az uniós tagállamokat, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országait, az uniós tagjelölt országokat és további több mint 230 érdekelt felet, hogy vegyenek részt a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának, minőségének és arculatának javításában. A közelmúltban a tanulószerződéses tanulók mobilitása is bekerült a szövetség célkitűzései közé.
     
  • A tanulószerződéses tanulók európai hálózata azért jött létre, hogy a fiatal gyakornokok is hallathassák a hangjukat a szakképzésről és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekről folytatott vitákban.
     
  • A 2016-ban indított Szakmai Készségek Európai Hete egy egész Európára kiterjedő kampány, amelynek célja a szakképzés vonzerejének és arculatának javítása.
     
  • A szakképzéssel foglalkozó „Oktatás és képzés 2020” tematikus munkacsoport célja, hogy segítse a szakpolitikai döntéshozókat és más érdekelteket a döntéshozatalban és a gyakorlati intézkedések kidolgozásában. A legutóbbi (2018 és 2020 között működő) munkacsoport tevékenységének homlokterében a szakképzés területére irányuló rendszerszintű innováció és digitalizáció állt. 
     
  • Az UNESCO által irányított Interagency Group on Technical and Vocational Education and Training (IAG-TVET) [a műszaki oktatással és a szakképzéssel foglalkozó intézményközi munkacsoport] a műszaki oktatással és a szakképzéssel kapcsolatos szakpolitikákkal, programokkal és kutatással foglalkozó, kulcsfontosságú nemzetközi szervezetek – köztük a Bizottság – tevékenységeit koordinálja.

A szakképzési politikát támogató pénzügyi eszközök

  • Az Erasmus+ program indikatív költségvetési kerete 14,774 milliárd EUR. Ebből az összegből a 2014 és 2020 közötti időszakban csaknem 3 milliárd euró fordítható szakképzésre. Évente mintegy 130 ezer, szakképzésben részt vevő tanuló és 20 ezer, szakképzésben foglalkoztatott személy részesül az Erasmus+ nyújtotta mobilitási lehetőségekből. 

    Emellett évente közel 500 szakképzési projektet finanszíroznak az Erasmus+ stratégiai partnerségek keretében. A program más tevékenységeket is finanszíroz, például ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeket.
     
  • Az Európai Szociális Alap (ESZA) a szakképzés fontos pénzügyi eszköze. A 2014 és 2020 közötti tematikus célkitűzés keretében az ESZA jelentős költségvetési tételt különített el a szakképzést támogató tevékenységeknek. Közel 15 milliárd eurót fordítottak többek között az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés növelésére, a rugalmas tanulási útvonalak előmozdítására, valamint az oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci relevanciájának javítására.

A szakképzés területére irányuló európai uniós szintű együttműködés 2002-ig, a koppenhágai folyamat kezdetéig nyúlik vissza. A rákövetkező években többször bővült, például a bruges-i közleményben és a rigai következtetésekben foglaltak révén.

A Bizottságnak a szakképzéssel kapcsolatban folytatott munkáját két ügynökség támogatja:

  • Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) az európai szakképzési politikák kidolgozását segíti. A szakképzési politikák végrehajtását a központ a szakképzési rendszerekkel, a szakpolitikákkal és gyakorlatokkal, valamint az EU-n belüli készségigények felmérésével kapcsolatos kutatási és elemzési munkával, illetve információkkal támogatja.
     
  • Az Európai Képzési Alapítvány (ETF) a szakmai készségek és kompetenciák fejlesztését segíti elő az EU külkapcsolati politikájának keretében.