Uniós intézkedések a szakképzés területén

A szakképzés az egész életen át tartó tanulási rendszerek kulcsfontosságú eleme, amely felruházza a munkavállalókat a munkaerőpiacon és konkrétan az egyes szakmákban szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal.

Mit értünk szakképzés alatt?

A szakképzés felvértezi a tanulókat az önmegvalósításhoz és a tevékeny társadalmi szerepvállaláshoz szükséges készségekkel, és a gazdaság egésze szempontjából is fontos: javítja a vállalkozások teljesítményét és versenyképességét, előmozdítja a kutatást és az innovációt, továbbá kulcsszerepet játszik a foglalkoztatási és szociálpolitika terén.

Az európai szakképzési rendszerek a szakképzést nyújtó szervezetek jól kiépített hálózatára támaszkodhatnak. A szakképzési hálózatok igazgatásában közreműködnek a fő szociális partnerek, pl. a munkaadók és a szakszervezetek, és az irányítás különböző testületekben – kamarákban, bizottságokban, tanácsokban stb. – történik.

A szakképzés alapvetően kétféle lehet: alap-, illetve továbbképzés.

A szakmai alapképzés általában felső középfokú szinten folyik, elhelyezkedés előtt. A képzésre iskolai környezetben (főként az osztályteremben) vagy munkahelyi környezetben, például képzési központokban és vállalatoknál kerül sor. Ez országonként eltérő: függ az adott állam oktatási és képzési rendszerétől és gazdasági struktúrájától.

A szakmai továbbképzésre közvetlenül az alapszintű oktatás és képzés után vagy a munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően kerül sor, és a következő célokat szolgálja: a tudás fejlesztése, új készségek elsajátítása, átképzés, valamint személyes és szakmai fejlődés. A szakmai továbbképzés főleg munkán alapuló környezetben zajlik, vagyis a tanulási folyamat nagy része a munkahelyen történik.

Átlagosan minden második 15–19 éves európai fiatal vesz részt szakmai alapképzésben felső középfokú tanulmányok részeként. Az európai uniós átlag azonban jelentős földrajzi különbségeket fed el, hiszen a részvételi arány egyes helyeken csupán 15%, míg máshol a 70%-ot is meghaladja.

Az EU szakképzési prioritásai

A szakképzés területén folytatott európai együttműködést számottevően előrelendítették a bruges-i közleményben és a rigai következtetésekben megfogalmazott célok.

Az uniós intézmények, a tagállamok, a tagjelölt országok, az Európai Gazdasági Térség országai, a szociális partnerek és az európai szakképzési szolgáltatók megállapodtak a 2015 és 2020 közötti időszakra vonatkozó célokról:

  • Támogatni kell a munkaalapú tanulás valamennyi formáját – különös tekintettel a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre – a szociális partnerek, a vállalkozások, a kamarák és a szakképzést nyújtó szervezetek bevonásával, valamint az innováció és a vállalkozói készség ösztönzésével.
  • Tovább kell fejleszteni a minőségbiztosítási mechanizmusokat a szakképzés terén a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlással összhangban, valamint a szakmai alap- és továbbképzés terén egyaránt létre kell hozni tanulási eredményeken alapuló folyamatos információs és visszajelzési eljárásokat.
  • Javítani kell mindenki számára a szakképzéshez és a képesítésekhez való hozzáférést, s ennek érdekében rugalmasabbá és átjárhatóbbá kell tenni ezeket a rendszereket, elsősorban hatékony és integrált útmutatási szolgáltatások biztosításával, valamint a nem formális és az informális tanulás eredményeinek jobb érvényesítésével.
  • Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kulcskompetenciák tanítására a szakképzési tantervekben, és jobban ügyelni kell arra, hogy a szakmai alapképzésben vagy továbbképzésben részt vevő tanulók elsajátíthassák, illetve fejleszthessék ezeket a készségeket.
  • Rendszerszintű közelítésmódot kell bevezetni a szakképzésben dolgozó tanárok, oktatók és mentorok alapképzésére és szakmai fejlődésére, mind az iskolai, mind a munkahelyi környezetben, és növelni kell a tanárok, oktatók és mentorok lehetőségeit ezen a téren.

A Szakképzési Tanácsadó Bizottság véleményt adott ki a szakképzés jövőjéről, amely fontos adalékként fog szolgálni az Európai Bizottság 2020 utáni munkájához.

A legújabb fejlemények

2020. július 1-én a Bizottság nagy ívű menetrendet terjesztett elő, amely iránymutatásul szolgál a koronavírus-járvány utáni gazdaságélénkítési erőfeszítésekhez a foglalkoztatás és a szociálpolitika területén. A hangsúly a készségeken és a szakképzésen van. 

A javaslatok szervesen illeszkednek Ursula von der Leyen bizottsági elnök európai gazdaságélénkítési tervébe. A javaslatok főbb elemei a következők:

  • A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló bizottsági közlemény, mely 12 uniós intézkedést javasol a készségek, a továbbképzés és az átképzés, valamint az egész életen át tartó tanulás területén működő partnerségek támogatására 

    A közlemény, melynek egyik legfontosabb hozadéka a 2020 novemberében, a Szakmai Készségek Európai Hetén induló új készségfejlesztési paktum, ambiciózus mennyiségi célkitűzéseket határoz meg uniós szinten, és felvázolja, hogyan fogja támogatni az EU a készségekre irányuló beruházásokat. 
     

  • A közleményt bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, mely értékeli az informális és a nem formális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012. évi tanácsi ajánlást.
     
  • A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó bizottsági javaslat, mely biztosítani hivatott, hogy a szakképzés felvértezze a fiatal és idős munkavállalókat a koronavírus-járvány utáni helyreállításhoz, valamint a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségekkel 

    A javaslat egyértelmű mennyiségi célkitűzések mentén megvalósítandó uniós szintű intézkedéseket indítványoz a szakképzés reformjának támogatására. A javaslatot bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri.

A Bizottságnak a szakképzéssel kapcsolatban folytatott munkáját két ügynökség támogatja:

  • Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) az európai szakképzési politikák kidolgozását segíti. A szakképzési politikák végrehajtását a központ a szakképzési rendszerekkel, a szakpolitikákkal és gyakorlatokkal, valamint az EU-n belüli készségigények felmérésével kapcsolatos kutatási és elemzési munkával, illetve információkkal támogatja.
  • Az Európai Képzési Alapítvány (ETF) a szakmai készségek és kompetenciák fejlesztését segíti elő az EU külkapcsolati politikájának keretében.

Hogyan segíti elő az EU a szakképzést?

  • Az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) segít a szakképzésben részt vevő tanulóknak, hogy könnyebben tudják érvényesíttetni és elismertetni a különböző képzési rendszerekben szerzett szakmai készségeiket, ismereteiket. További információk az ECVET honlapján találhatók.
  • A Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET) viszonyítási eszköz, mely az uniós tagállamokat hivatott segíteni abban, hogy – közösen elfogadott referenciaértékek alapján – előmozdítsák és figyelemmel kísérjék szakképzési rendszereik folyamatos javítását. További információk az EQAVET honlapján találhatók.
  • A színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás 14 alapvető kritériumot határoz meg az uniós tagállamok és az érdekelt felek számára a magas színvonalú és hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzés kialakításához.
  • A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége (melyet 2013-ban hoztak létre) hatékonyan mobilizálta az uniós tagállamokat, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országait, az uniós tagjelölt országokat és további több mint 230 érdekelt felet, hogy vegyenek részt a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának, minőségének és arculatának javításában. A közelmúltban a tanulószerződéses tanulók mobilitása is bekerült a szövetség célkitűzései közé.
  • A tanulószerződéses tanulók európai hálózata azért jött létre, hogy a fiatal gyakornokok is hallathassák a hangjukat a szakképzésről és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekről folytatott vitákban.
  • A 2016-ban indított Szakmai Készségek Európai Hete egy egész Európára kiterjedő kampány, amelynek célja a szakképzés vonzerejének és arculatának javítása.
  • A szakképzéssel foglalkozó „Oktatás és képzés 2020” tematikus munkacsoport célja, hogy segítse a szakpolitikai döntéshozókat és más érdekelteket a döntéshozatalban és a gyakorlati intézkedések kidolgozásában. A jelenlegi munkacsoport tevékenységének homlokterében a szakképzés területére irányuló rendszerszintű innováció és digitalizáció áll. Az UNESCO által irányított Interagency Group on Technical and Vocational Education and Training (IAG-TVET) [a műszaki oktatással és a szakképzéssel foglalkozó intézményközi munkacsoport] a műszaki oktatással és a szakképzéssel kapcsolatos szakpolitikákkal, programokkal és kutatással foglalkozó, kulcsfontosságú nemzetközi szervezetek – köztük a Bizottság – tevékenységeit koordinálja.

A szakképzési politikát támogató pénzügyi eszközök

  • Az Erasmus+ program indikatív költségvetési kerete 14,774 milliárd EUR. Ebből az összegből a 2014 és 2020 közötti időszakban csaknem 3 milliárd euró fordítható szakképzésre. Évente mintegy 130 ezer, szakképzésben részt vevő tanuló és 20 ezer, szakképzésben foglalkoztatott személy részesül az Erasmus+ nyújtotta mobilitási lehetőségekből. Emellett évente közel 500 szakképzési projektet finanszíroznak az Erasmus+ stratégiai partnerségek keretében. A program más tevékenységeket is finanszíroz, például ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeket.
  • Az Európai Szociális Alap (ESZA) a szakképzés fontos pénzügyi eszköze. A 2014 és 2020 közötti tematikus célkitűzés keretében az ESZA jelentős költségvetési tételt különített el a szakképzést támogató tevékenységeknek. Közel 15 milliárd eurót fordítanak többek között az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés növelésére, a rugalmas tanulási útvonalak előmozdítására, valamint az oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci relevanciájának javítására.