×

Köszönjük, hogy ellátogatott az oktatás és képzés témakörével foglalkozó megújult honlapunkra.  Az oldalak többsége jelenleg csak angolul olvasható.  Folyamatban van azonban a honlap fordítása az EU többi 23 hivatalos nyelvére.  Az oldalakat frissíteni fogjuk, amint rendelkezésre állnak a fordítások.

Az EU felnőttkori tanulással kapcsolatos szakpolitikája

A felnőttkori tanulás egy sor formális, nem formális és informális — általános és szakmai — tanulási tevékenység, amelyet felnőttek végeznek az alapoktatás és képzés befejezése után.

Mi a felnőttkori tanulás?

A felnőttkori tanulás egy sor formális, nem formális és informális – általános és szakmai – tanulási tevékenység, amelyet felnőttek végeznek az alapoktatás és képzés befejezése után. A felnőttkori tanulás lehet állással (a jelenlegi vagy a jövőbeli munkával) kapcsolatos, szolgálhatja a személyes fejlődést, az életvezetési készségek elsajátítását (pl. hogyan kell kitölteni az adóbevallást, miként azonosíthatók az álhírek, vagy miért fontos részt venni a választásokon), történhet pusztán kedvtelésből vagy e célok elegyéből.

A felnőttkori tanulás az Európai Unió egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikájának alapvető eleme.

Elengedhetetlenül fontos szerepet játszik a foglalkoztathatóság és a versenyképesség, a társadalmi befogadás, a tevékeny polgári szerepvállalás és a személyiségfejlődés előmozdításában. A kihívás abban rejlik, hogy a felnőttek, különösen pedig az arra leginkább rászoruló hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai számára hogyan lehet egész életükön át tanulási lehetőségeket biztosítani.

Miért van szükség a felnőttkori tanulásra?

Manapság az emberek nem hagyatkozhatnak arra, hogy a nyugdíjba vonulásig meg tudnak majd élni az iskolában elsajátított készségekből és ismeretekből. A felnőttkori tanulás elterjedtebbé válása elősegítheti, hogy Európa megbirkózzon a gazdasági kihívásokkal, eleget tudjon tenni az új készségek iránti igényeknek, és aktívan tartsa az idősödő munkavállalókat. A tanulás a társadalmi befogadáshoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz, de a növekvő digitalizáció összefüggésében a mindennapi feladatok ellátásához is elengedhetetlen.

A különböző uniós tagállamokban számottevő különbségek tapasztalhatók a felnőttek (25–64 évesek) tanulásban való részvétele tekintetében (a felmérés előtt négy héttel): ez az arány 1,1% és 30,4% között mozog (Eurostat, 2017.). Általánosságban a felnőttkori tanulásban való részvétel stagnáló tendenciát mutat. A részvételi arányok különösen kiábrándítóan alacsonyak az alacsonyan képzett és az idősebb felnőttek körében. Az európai szintű fellépés ismertebbé teszi a sikeres szakpolitikákat, támogatást biztosít és hatékonyabb tapasztalatcserét tesz lehetővé az országok között.

Uniós prioritások

1) A felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program

A Bizottság 32 országgal együttműködésben hajtja végre a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programot (2011). A program hangsúlyozza, milyen fontos, hogy jelentősen növekedjen azok száma, akik felnőttkorban (formális, nem formális vagy informális keretek között) tanulnak, függetlenül attól, hogy a tanulás új szakmai készségek elsajátítására, tevékeny polgári szerepvállalásra, személyiségfejlesztésre, illetve önmegvalósításra irányul-e.

A cselekvési program felvázolja, hogy a felnőttkori tanulásnak hogyan kellene alakulnia Európában 2020-ig.

A 2015–2020-as időszakban az alábbi konkrét célkitűzések teljesítése jelent prioritást:

Kép beillesztése

2) Kompetenciafejlesztési pályák – Új lehetőségek felnőttek számára

Írás, olvasás, egyszerű számítások elvégzése, számítógép-használat: olyan mindennapi tevékenységek, amelyek során alapvető készségeinket legtöbbször szinte észrevétlenül ültetjük át a gyakorlatba.

Európában mintegy 70 millió embernek az ilyen könnyű, mások számára magától értetődő feladatok elvégzése is nagy erőfeszítéssel jár.

Legyen szó foglalkoztatott, munkanélküli vagy gazdaságilag inaktív személyekről, a kompetenciafejlesztési pályákra vonatkozó kezdeményezés az újrakezdés lehetőségét kínálja, feltérképezve és felismerve a már birtokukban lévő tudást és készségeket, valamint az alapvető írás-olvasási, számolási és digitális készségeik hiányosságait is; további oktatást és képzést kínálva számukra, amivel végül akár új képesítést is szerezhetnek.

A kompetenciafejlesztési pályák kezdeményezés egy egyszerű, háromlépéses logikát követ, amely minden esetben az egyén egyedi helyzete szerint testreszabott.

Kép beillesztése

A prioritásaink kezelésére szolgáló eszközök

1) Az „Oktatás és képzés 2020” felnőttkori tanulással foglalkozó munkacsoportja nemzeti szakértőkből, valamint az európai szociális partnerek és a civil társadalom képviselőiből áll. A felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikai iránymutatásokat osztanak meg egymás között, elemeznek és dolgoznak ki, bevált európai gyakorlatok alapján.

2) Nemzeti koordinátorok
A Bizottság egy 36 nemzeti koordinátorból álló hálózat működését segíti. A nemzeti koordinátorok a felnőttkori tanulás előmozdításán dolgoznak saját országukban, szakpolitikai tanácsadást és támogató tevékenységet végeznek, illetve összegyűjtik és terjesztik a bevált gyakorlatokat. Az Európai Bizottságtól az Erasmus+ programon keresztül kapnak pénzügyi támogatást. A 2012–2016-os időszakra vonatkozóan áttekintést tettek közzé a bevált gyakorlatokról, amely itt érhető el.

3) A gyakorlati szakemberekkel és a civil társadalommal való együttműködés
Az európai felnőttképzés elektronikus platformja (EPALE) egy olyan többnyelvű online tér, amely lehetőséget biztosít a felnőttoktatás terén bevált módszerek bemutatására, népszerűsítésére, átadására és átvételére. A felnőttképzési programok szervezésével és végrehajtásával foglalkozó szakemberek a platformon megoszthatják egymással a szakmai fejleményeket és megismerhetik egymás módszereit.

A platformon forrásanyag-gyűjtemény, felnőttképzési szakemberek számára releváns képzési lehetőségeket és eseményeket feltüntető naptár, valamint projektek és tevékenységek közös megvalósításához partnerkereső eszköz is található, amely a közeljövőben együttműködési csoportokkal fog kiegészülni.

Ezen túlmenően a Bizottság számos európai szövetséggel, hálózattal és munkaügyi szervezettel működik együtt a felnőttkori tanulás előmozdítása érdekében.

Melyek a következő lépések?

  • Az „Oktatás és képzés 2020” felnőttkori tanulással foglalkozó munkacsoportja 2016 és 2018 között egy szakpolitikai iránymutatáson dolgozik a munkahelyi környezetben történő felnőttkori tanulás témájában.
  • A kompetenciafejlesztési pályák megvalósítása
  • Referenciaértékek és mutatók: az uniós országok célul tűzték ki, hogy 2020-ra a 25–64 éves lakosok 15%-a vegyen részt felnőttkori tanulási tevékenységekben. 2017-ben 10,9% volt az átlagos részvételi arány, és mindössze nyolc uniós tagországnak sikerült teljesítenie a kitűzött célt.
  • A Bizottság mutatókat és adatokat tesz közzé az egyes tagállamok jelenlegi helyzetéről, jelentésekben tekinti át, hogyan halad a szakpolitikai programok végrehajtása, és új szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő.

Kövesse a fejleményeket a közösségi médiában az #EUAdultLearning és az #UPSkillEU hashtagek révén.