This is the public version of the KCI. Remember to login in order to participate in Communities and Forums.

Conference Interpretation

Konszekutív tolmácsolás

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a konszekutív tolmácsolást; ez az összefoglaló a laikusokhoz szól és nem terjed ki mindenre. Sok könyv részletesebben foglalkozik a konszekutív tolmácsolással, azon belül is konkrétan a jegyzeteléssel.

A konszekutív tolmácsolás során a tolmács jegyzeteket készít az elhangzott szövegről (legyen az hosszabb előadás vagy egy pár mondat). Ezt követően a tolmács a célnyelven visszaadja az elhangzottakat. A tolmács rendszerint az előadóhoz közel áll (vagy mellette ül), füzetbe jegyzetel, és használja a mikrofont (ha van). Azután szólal meg, hogy az előadó befejezte a mondanivalóját.

A jó konszekutív tolmácsnak tudnia kell nagyon aktívan figyelni, az elhangzottakat elemezni, azokról hasznos és az emlékezetet segítő jegyzeteket készíteni, végezetül pedig az aktív nyelvén hitelesen visszaadni a beszédet.

A három legfontosabb résztevékenység:

1) az aktív hallgatás (megértés);

2) az elemzés (strukturált feljegyzések készítése);

3) és a tolmácsolás (kommunikáció).

A tolmácsoknak a passzív (idegen) nyelv ismeretén kívül több különböző készséggel is rendelkezniük kell.

A konszekutív tolmácsnak először is meg kell tanulniuk „aktívan hallgatniuk”. Ez egyértelműnek tűnhet, de a tolmácsok máshogy hallgatják az elhangzott beszédet, mint a többi ember, mert a hallgatás célja is más (ugyanúgy, ahogy pl. egy pszichoterapeuta sem a hagyományos módon figyel a vele szemben ülőre). A tolmácsoknak nem feladatuk, hogy hozzászóljanak a beszélgetéshez. Figyelmük célja, hogy később pontosan és hűen vissza tudják adják az elhangzottakat egy másik nyelven (az előző példánál maradva: egy pszichoterapeuta a páciens mentális állapotának jeleit keresi, miközben hallgatja).

Ahhoz, hogy ezt a speciális készséget elsajátítsák, a tolmácsoknak először is jegyzetelés nélkül kell tudniuk visszaadni az elhangzottakat. Ennek gyakorlásához a Beszédtár több beszédet is tartalmaz (lásd az alap és kezdő szintet). A jegyzetelési technikát ezután lehet megtanulni.

A jegyzetelés a második szakasz, az „elemzés” része. Előfeltétele, hogy a tolmács rangsorolni tudja az információkat, különbséget tudjon tenni az elsődleges és a másodlagos információk között, pontosan le tudja írni, hogy ki mit mondott, hogy mikor történt egy bizonyos esemény (ki, mit, mikor, hol és hogyan csinált) és hogy mi a beszélő véleménye. A SCICtrain-projekt keretében készült kisfilmek egy teljes fejezetet szentelnek a konszekutív tolmácsolásnak. Az ORCIT online gyűjtemény különböző modulokban foglalkozik a konszekutív tolmácsolással, és a platformról elérhetők a Tolmácsolási Főigazgatóság képzési segédanyagai.

A harmadik és utolsó szakasz, maga a tolmácsolás szintén sok különböző készséget feltételez. Példaképp említhető a rövid távú memória mozgósítása, a jegyzetek visszaolvasása és a hiteles kommunikáció. Fontos része a munkának emellett a stressz kezelése és a jól érthető beszéd is.

Ezeket a különféle készségeket tanulni kell. Senkiből nem lesz tolmács csak azért, mert több nyelven beszél; a tolmácsmunka ennél összetettebb. Sok egyetem nyújt konferenciatolmács-képzést.