Digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027)

Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kor követelményei szerint

Az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervet (2021–2027) terjesztett elő, melyben felvázolja a magas színvonalú, inkluzív és hozzáférhető európai digitális oktatásra vonatkozó elképzeléseit. Cselekvésre szólít fel a szorosabb európai szintű együttműködés érdekében, hogy:

  • felhasználjuk a koronavírus-járvány tanulságait, hiszen ebben az időszakban korábban soha nem látott szinten mozgósítottuk a technológiát az oktatás és a képzés céljaira;
  • felkészítsük az oktatási és képzési rendszereket a digitális korra.

2020. június és szeptember között a Bizottság nyilvános konzultációt tartott az új cselekvési tervről.

Az új cselekvési terv két stratégiai prioritása

1. A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása

Ehhez az alábbiak szükségesek:

  • infrastruktúra, konnektivitás és digitális eszközök;
  • a digitális kapacitások hatékony tervezése és fejlesztése, megfelelő szervezeti képességek kialakítása;
  • a digitális technológiák terén jártas, azokat magabiztosan használó tanárok és oktatók;
  • magas színvonalú tananyag, felhasználóbarát eszközök és biztonságos platformok, amelyek tiszteletben tartják a magánélethez való jogot és az etikai normákat.

Mit tesz a Bizottság?

  • Stratégiai párbeszédet indít az Európai Unió (EU) tagállamaival tanácsi ajánlásra irányuló javaslat előkészítése céljából, melynek témája az lesz, hogy miképp lehet megszilárdítani és továbbfejleszteni a digitális oktatást 2022-ig.
  • Javaslatot tesz tanácsi ajánlásra az alap- és középfokú oktatásban való online és távoktatásról. Ehhez közös megegyezésre kell jutni EU-szinten arról, hogyan lehet a távoktatást, valamint az online és a vegyes tanulást eredményesebbé, gördülékenyebbé és mindenki számára elérhetővé tenni 2021 végéig.
  • Kidolgozza az európai digitális oktatási tartalmak keretét, amely az európai kulturális és kreatív sokszínűségre épül, és megvalósíthatósági tanulmányt készít egy európai csereplatform létrehozásáról a tanúsított online források megosztása és a meglévő oktatási platformok összekapcsolása érdekében.
  • Támogatja az iskolák gigabitalapú konnektivitását, valamint az iskolákon belüli konnektivitást, tudatosságnövelő intézkedéseket hoz az Iskolai konnektivitásfejlesztés kezdeményezés finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatban, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy optimalizálják az uniós támogatások felhasználását az internet-hozzáférés, valamint a digitális berendezések és az e-tanulási alkalmazások és platformok beszerzése terén.
  • Támogatja a digitalizációra irányuló terveket az oktatás és képzés valamennyi szintjén az Erasmus együttműködési projekteken keresztül. Az Erasmus Tanárképző Akadémiákon keresztül támogatja a digitális pedagógiát és a tanároknak szánt digitális eszközök használata terén szerzett tudás térnyerését, továbbá elindítja a tanároknak szóló SELFIE online önértékelési eszközt (SELFIE: Self-reflection on Effective Learning by Fostering the use of Innovative Educational Technologies, azaz: az innovatív oktatási technológiák használatának előmozdítása révén végzett hatékony tanulásra irányuló önértékelés).
  • Etikai iránymutatásokat dolgoz ki a mesterséges intelligenciára, valamint az oktatók általi adatfelhasználásra vonatkozóan, továbbá az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramon keresztül támogatja a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységeket.

2. A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális transzformáció érdekében

Ehhez szükség van:

  • Alapvető digitális készségek és kompetenciák kisgyermekkortól kezdve
    • Digitális jártasság, ideértve az álhírek és félrevezető információk kiszűrésének képességét
    • Számítástechnikai oktatás
    • Az adatintenzív technológiák, például a mesterséges intelligencia alapos ismerete és megértése
  • A digitális készségek fejlesztése, az informatikai szakemberek számának növelése és annak biztosítása, hogy a lányok és a fiatal nők egyenlő arányban folytassanak informatikai tanulmányokat és helyezkedjenek el informatikai ismereteket igénylő állásokban.

Mit tesz a Bizottság?

  • Közös iránymutatásokat dolgoz ki a tanároknak és az oktatási személyzetnek a digitális jártasság előmozdítása és a dezinformáció oktatás és képzés révén történő leküzdése érdekében. Együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel, az európai technológiai vállalatokkal és szolgáltatókkal, az újságírókkal és a műsorszolgáltatókkal, a médiaműveltséggel foglalkozó szakértői csoporttal, a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjával, a nemzeti hatóságokkal, a szülőkkel és a fiatalokkal.
  • Naprakésszé teszi az Európai Digitális Kompetenciakeretet a mesterséges intelligenciával és az adatokkal kapcsolatos készségek beépítése céljából, és támogatja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatási segédanyagok kialakítását az iskolák, a szakképzési szervezetek és más képzési szolgáltatók számára.
  • Kidolgozza a kormányok, a munkaadók és más érdekeltek által Európa-szerte elismert és elfogadott digitális készségek európai tanúsítványát.
  • Javaslatot tesz tanácsi ajánlásra a digitális készségek javításáról az oktatás és képzés terén. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az uniós eszközök felhasználásával be kell ruházni a tanárok szakmai fejlődésébe, meg kell osztani a magas színvonalú számítástechnikai oktatás bevált módszereit, valamint együtt kell működni az ágazati szereplőkkel az újonnan felmerülő készségigények azonosítása és frissítése érdekében.
  • Ösztönzi a részvételt a nemzetközi számítástechnikai és informatikai műveltségi vizsgálatban (ICILS), amely több országra kiterjedő adatokat gyűjt a diákok digitális készségeiről és erre vonatkozó uniós célkitűzést vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig 15% alá csökkenjen azoknak a 13–14 éves diákoknak az aránya, akik alulteljesítenek a számítástechnikai és informatikai műveltség terén.
  • Ösztönzi a korszerű digitális készségek fejlesztését célzott intézkedésekkel – ide tartozik pl. a „Digitális lehetőségek” gyakornoki program kiterjesztése a szakképzésben részt vevő tanulókra és gyakornokokra, valamint szakmai továbbképzési lehetőségek kínálata az iskolai, szakképzési, felnőtt- és felsőoktatásban dolgozó tanároknak, oktatóknak és egyéb pedagógusoknak.
  • Ösztönzi a nők részvételét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM vagy az angol szavak kezdőbetűi alapján STEM) területén az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) révén, és támogatja az EU STEM Koalíciót abban, hogy a TTMMM-megközelítés (TTMMM: természettudományok, technológia, műszaki tudományok/környezetvédelem, művészet és gyártás) alapján új felsőoktatási tanterveket dolgozzon ki, melyek növelik a mérnöki és ikt-tanulmányok vonzerejét a nők körében.

Miért van szükség uniós fellépésre?

  • Sok alacsony jövedelmű háztartásban nincs vagy nincs elég számítógép, és a széles sávú internethez való hozzáférés terén is jelentős különbségek vannak EU-szerte a háztartások jövedelme alapján (Eurostat, 2019).
  • Az EU-ban minden ötödik fiatal nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
  • A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2018. évi tanulmánya szerint az oktatók kevesebb mint 40%-a érezte magát kellően jártasnak ahhoz, hogy a digitális technológiákat használja a tanításban. EU-szerte nagy a szórás ebben a tekintetben.
  • A koronavírus-válság alatt az oktatás súlypontja soha nem látott mértékben helyeződött át a digitális szférába.

A 2020. évi nyilvános konzultáció eredménye

  • A válaszadók csaknem 60%-a vett részt távoktatásban, illetve online tanulásban a válság előtt.
  • A válaszadók 95%-a úgy véli, hogy a koronavírus-válság mindörökre megváltoztatta az oktatást a felhasznált technológiákat illetően.
  • A válaszadók szerint az online tanulási segédanyagoknak és tartalmaknak relevánsabbnak, interaktívabbnak és könnyebben használhatónak kell lenniük.
  • Több mint 60%-uk úgy érezte, hogy a válság alatt fejlesztette digitális készségeit, és a válaszadók több mint 50%-a tovább kívánja fejleszteni azokat.

A digitális oktatás terén folytatott együttműködés és csere erősítése uniós szinten

Az EU aktívabb szerepet játszhat a következők révén:

  • a bevált módszerek azonosítása, megosztása és felfuttatása;
  • a tagállamok és az oktatási és képzési ágazat támogatása eszközökkel, intézkedéskeretekkel, iránymutatással, technikai szakértelemmel és kutatással;
  • az érdekeltek közötti együttműködés elősegítése.

Ebből a célból létrehozza az új Európai Digitális Oktatási Platformot, melynek célja, hogy:

  • összekapcsolja egymással a nemzeti és regionális digitális oktatási kezdeményezéseket és szereplőket;
  • támogassa az ágazatközi együttműködés és a digitális tananyag megosztását célzó új modelleket az interoperabilitás, a minőségbiztosítás, a környezeti fenntarthatóság, a hozzáférhetőség és az inkluzivitás, valamint a digitális oktatásra vonatkozó közös szabványok biztosítása révén.

A platform agytrösztként fog működni, támogatni fogja a szakpolitika és a gyakorlat fejlesztését, és nyomon fogja követni a digitális oktatás fejlődését Európában, ideértve az új digitális oktatási cselekvési terv végrehajtását is. A platform a Digitális Oktatási Hackathon révén a felhasználóközpontú innovációt és szerepvállalást is elő fogja segíteni.

A digitális oktatás terén eddig végzett munka

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv a 2018–2020-as tervre épül, amely a következő kiemelt területekre irányult:

  1. a digitális technológiák jobb kihasználása az oktatás és a tanulás terén;
  2. a digitális kompetenciák és készségek fejlesztése;
  3. az oktatás javítása jobb adatelemzések és előrejelzések révén.