Az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervet (2021–2027) terjesztett elő, melyben felvázolja a magas színvonalú, inkluzív és hozzáférhető európai digitális oktatásra vonatkozó elképzeléseit. Cselekvésre szólít fel a szorosabb európai szintű együttműködés érdekében, hogy:
- felhasználjuk a koronavírus-járvány tanulságait, hiszen ebben az időszakban korábban soha nem látott szinten mozgósítottuk a technológiát az oktatás és a képzés céljaira;
- felkészítsük az oktatási és képzési rendszereket a digitális korra.
2020. június és szeptember között a Bizottság nyilvános konzultációt tartott az új cselekvési tervről.
Az új cselekvési terv két stratégiai prioritása
1. A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása
Ehhez az alábbiak szükségesek:
- infrastruktúra, konnektivitás és digitális eszközök;
- a digitális kapacitások hatékony tervezése és fejlesztése, megfelelő szervezeti képességek kialakítása;
- a digitális technológiák terén jártas, azokat magabiztosan használó tanárok és oktatók;
- magas színvonalú tananyag, felhasználóbarát eszközök és biztonságos platformok, amelyek tiszteletben tartják a magánélethez való jogot és az etikai normákat.
Mit tesz a Bizottság?
- Stratégiai párbeszédet indít az Európai Unió (EU) tagállamaival tanácsi ajánlásra irányuló javaslat előkészítése céljából, melynek témája az lesz, hogy miképp lehet megszilárdítani és továbbfejleszteni a digitális oktatást 2022-ig.
- Javaslatot tesz tanácsi ajánlásra az alap- és középfokú oktatásban való online és távoktatásról. Ehhez közös megegyezésre kell jutni EU-szinten arról, hogyan lehet a távoktatást, valamint az online és a vegyes tanulást eredményesebbé, gördülékenyebbé és mindenki számára elérhetővé tenni 2021 végéig.
- Kidolgozza az európai digitális oktatási tartalmak keretét, amely az európai kulturális és kreatív sokszínűségre épül, és megvalósíthatósági tanulmányt készít egy európai csereplatform létrehozásáról a tanúsított online források megosztása és a meglévő oktatási platformok összekapcsolása érdekében.
- Támogatja az iskolák gigabitalapú konnektivitását, valamint az iskolákon belüli konnektivitást, tudatosságnövelő intézkedéseket hoz az Iskolai konnektivitásfejlesztés kezdeményezés finanszírozási lehetőségeivel kapcsolatban, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy optimalizálják az uniós támogatások felhasználását az internet-hozzáférés, valamint a digitális berendezések és az e-tanulási alkalmazások és platformok beszerzése terén.
- Támogatja a digitalizációra irányuló terveket az oktatás és képzés valamennyi szintjén az Erasmus együttműködési projekteken keresztül. Az Erasmus Tanárképző Akadémiákon keresztül támogatja a digitális pedagógiát és a tanároknak szánt digitális eszközök használata terén szerzett tudás térnyerését, továbbá elindítja a tanároknak szóló SELFIE online önértékelési eszközt (SELFIE: Self-reflection on Effective Learning by Fostering the use of Innovative Educational Technologies, azaz: az innovatív oktatási technológiák használatának előmozdítása révén végzett hatékony tanulásra irányuló önértékelés).
- Etikai iránymutatásokat dolgoz ki a mesterséges intelligenciára, valamint az oktatók általi adatfelhasználásra vonatkozóan, továbbá az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogramon keresztül támogatja a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységeket.
2. A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális transzformáció érdekében
Ehhez szükség van:
- Alapvető digitális készségek és kompetenciák kisgyermekkortól kezdve
- Digitális jártasság, ideértve az álhírek és félrevezető információk kiszűrésének képességét
- Számítástechnikai oktatás
- Az adatintenzív technológiák, például a mesterséges intelligencia alapos ismerete és megértése
- A digitális készségek fejlesztése, az informatikai szakemberek számának növelése és annak biztosítása, hogy a lányok és a fiatal nők egyenlő arányban folytassanak informatikai tanulmányokat és helyezkedjenek el informatikai ismereteket igénylő állásokban.
Mit tesz a Bizottság?
- Közös iránymutatásokat dolgoz ki a tanároknak és az oktatási személyzetnek a digitális jártasság előmozdítása és a dezinformáció oktatás és képzés révén történő leküzdése érdekében. Együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel, az európai technológiai vállalatokkal és szolgáltatókkal, az újságírókkal és a műsorszolgáltatókkal, a médiaműveltséggel foglalkozó szakértői csoporttal, a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjával, a nemzeti hatóságokkal, a szülőkkel és a fiatalokkal.
- Naprakésszé teszi az Európai Digitális Kompetenciakeretet a mesterséges intelligenciával és az adatokkal kapcsolatos készségek beépítése céljából, és támogatja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatási segédanyagok kialakítását az iskolák, a szakképzési szervezetek és más képzési szolgáltatók számára.
- Kidolgozza a kormányok, a munkaadók és más érdekeltek által Európa-szerte elismert és elfogadott digitális készségek európai tanúsítványát.
- Javaslatot tesz tanácsi ajánlásra a digitális készségek javításáról az oktatás és képzés terén. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az uniós eszközök felhasználásával be kell ruházni a tanárok szakmai fejlődésébe, meg kell osztani a magas színvonalú számítástechnikai oktatás bevált módszereit, valamint együtt kell működni az ágazati szereplőkkel az újonnan felmerülő készségigények azonosítása és frissítése érdekében.
- Ösztönzi a részvételt a nemzetközi számítástechnikai és informatikai műveltségi vizsgálatban (ICILS), amely több országra kiterjedő adatokat gyűjt a diákok digitális készségeiről és erre vonatkozó uniós célkitűzést vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig 15% alá csökkenjen azoknak a 13–14 éves diákoknak az aránya, akik alulteljesítenek a számítástechnikai és informatikai műveltség terén.
- Ösztönzi a korszerű digitális készségek fejlesztését célzott intézkedésekkel – ide tartozik pl. a „Digitális lehetőségek” gyakornoki program kiterjesztése a szakképzésben részt vevő tanulókra és gyakornokokra, valamint szakmai továbbképzési lehetőségek kínálata az iskolai, szakképzési, felnőtt- és felsőoktatásban dolgozó tanároknak, oktatóknak és egyéb pedagógusoknak.
- Ösztönzi a nők részvételét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM vagy az angol szavak kezdőbetűi alapján STEM) területén az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) révén, és támogatja az EU STEM Koalíciót abban, hogy a TTMMM-megközelítés (TTMMM: természettudományok, technológia, műszaki tudományok/környezetvédelem, művészet és gyártás) alapján új felsőoktatási tanterveket dolgozzon ki, melyek növelik a mérnöki és ikt-tanulmányok vonzerejét a nők körében.
Miért van szükség uniós fellépésre?
- Sok alacsony jövedelmű háztartásban nincs vagy nincs elég számítógép, és a széles sávú internethez való hozzáférés terén is jelentős különbségek vannak EU-szerte a háztartások jövedelme alapján (Eurostat, 2019).
- Az EU-ban minden ötödik fiatal nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel.
- A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2018. évi tanulmánya szerint az oktatók kevesebb mint 40%-a érezte magát kellően jártasnak ahhoz, hogy a digitális technológiákat használja a tanításban. EU-szerte nagy a szórás ebben a tekintetben.
- A koronavírus-válság alatt az oktatás súlypontja soha nem látott mértékben helyeződött át a digitális szférába.
A 2020. évi nyilvános konzultáció eredménye
- A válaszadók csaknem 60%-a vett részt távoktatásban, illetve online tanulásban a válság előtt.
- A válaszadók 95%-a úgy véli, hogy a koronavírus-válság mindörökre megváltoztatta az oktatást a felhasznált technológiákat illetően.
- A válaszadók szerint az online tanulási segédanyagoknak és tartalmaknak relevánsabbnak, interaktívabbnak és könnyebben használhatónak kell lenniük.
- Több mint 60%-uk úgy érezte, hogy a válság alatt fejlesztette digitális készségeit, és a válaszadók több mint 50%-a tovább kívánja fejleszteni azokat.
A digitális oktatás terén folytatott együttműködés és csere erősítése uniós szinten
Az EU aktívabb szerepet játszhat a következők révén:
- a bevált módszerek azonosítása, megosztása és felfuttatása;
- a tagállamok és az oktatási és képzési ágazat támogatása eszközökkel, intézkedéskeretekkel, iránymutatással, technikai szakértelemmel és kutatással;
- az érdekeltek közötti együttműködés elősegítése.
Ebből a célból létrehozza az új Európai Digitális Oktatási Platformot, melynek célja, hogy:
- összekapcsolja egymással a nemzeti és regionális digitális oktatási kezdeményezéseket és szereplőket;
- támogassa az ágazatközi együttműködés és a digitális tananyag megosztását célzó új modelleket az interoperabilitás, a minőségbiztosítás, a környezeti fenntarthatóság, a hozzáférhetőség és az inkluzivitás, valamint a digitális oktatásra vonatkozó közös szabványok biztosítása révén.
A platform agytrösztként fog működni, támogatni fogja a szakpolitika és a gyakorlat fejlesztését, és nyomon fogja követni a digitális oktatás fejlődését Európában, ideértve az új digitális oktatási cselekvési terv végrehajtását is. A platform a Digitális Oktatási Hackathon révén a felhasználóközpontú innovációt és szerepvállalást is elő fogja segíteni.
A digitális oktatás terén eddig végzett munka
A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv a 2018–2020-as tervre épül, amely a következő kiemelt területekre irányult:
- a digitális technológiák jobb kihasználása az oktatás és a tanulás terén;
- a digitális kompetenciák és készségek fejlesztése;
- az oktatás javítása jobb adatelemzések és előrejelzések révén.