Mi az a digitális oktatási cselekvési terv?

A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) az Európai Unió megújított szakpolitikai kezdeményezése, amely támogatni hivatott az uniós tagállamokat abban, hogy oktatási és képzési rendszereiket fenntartható és hatékony módon hozzáigazítsák a digitális korhoz.

A digitális oktatási cselekvési terv:

• hosszú távú stratégiai jövőképet kínál, magas színvonalú, befogadó és hozzáférhető európai digitális oktatással; 
• foglalkozik azzal, milyen kihívásokat jelentett és milyen lehetőségeket kínált a Covid19-világjárvány, amely a technológia eddig példa nélküli oktatási és képzési célú felhasználásához vezetett; 
• szorosabb uniós szintű együttműködésre törekszik a digitális oktatás terén, és hangsúlyozza az ágazatok közötti együttműködés fontosságát az oktatás digitális korba való átültetése érdekében;
• lehetőségeket kínál, ideértve a digitális technológiákkal kapcsolatos oktatás minőségének és mennyiségének javítását, a tanítási és pedagógiai módszerek digitalizálásának támogatását, valamint a befogadó és rugalmas távoktatáshoz szükséges infrastruktúra biztosítását.

E célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv két kiemelt területet határoz meg: 

1. A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása

Ez az alábbiakat foglalja magában:

• infrastruktúra, konnektivitás és digitális eszközök;
• a digitális kapacitások hatékony tervezése és fejlesztése, megfelelő szervezeti képességek kialakítása;
• a digitális technológiák terén jártas, azokat magabiztosan használó tanárok és oktatók;
• magas színvonalú tananyag, felhasználóbarát eszközök és biztonságos platformok, amelyek tiszteletben tartják az online adatvédelmi szabályokat és az etikai normákat.

2. A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális transzformáció érdekében

Ehhez az alábbiak szükségesek:

• alapvető digitális készségek és kompetenciák kisgyermekkortól kezdve;
• digitális jártasság, ideértve az álhírek és félrevezető információk kiszűrésének képességét;
• számítástechnikai oktatás;
• az adatintenzív technológiák, például a mesterséges intelligencia alapos ismerete és megértése;
• fejlett digitális készségek, amelyek több digitális szakembert eredményeznek; 
• annak biztosítása, hogy a lányok és a fiatal nők egyenlő arányban folytassanak informatikai tanulmányokat és helyezkedjenek el informatikai ismereteket igénylő állásokban.

Miért van szükség fellépésre?

A digitális transzformáció átalakította a társadalmat és a gazdaságot, és egyre nagyobb hatást gyakorol a mindennapi életre. A Covid19-világjárvány előtt azonban sokkal korlátozottabb hatást gyakorolt az oktatásra és a képzésre. 

A pandémia bebizonyította, hogy a digitális korszaknak megfelelő oktatási és képzési rendszer elengedhetetlen. 

Miközben a Covid19 rámutatott arra, hogy az oktatásban és a képzésben magasabb szintű digitális kapacitásra van szükség, egyúttal számos meglévő kihívást is felerősített, továbbá növelte az egyenlőtlenséget azok között, akik hozzáférnek a digitális technológiákhoz, és azok között, akik nem, beleértve a hátrányos helyzetű csoportok tagjait is. 

A világjárvány több kihívás elé állította az oktatási és képzési rendszereket az oktatási és képzési intézmények digitális kapacitásaival, a tanárképzéssel, valamint a digitális készségek és kompetenciák általános szintjével kapcsolatban. 

A számok önmagukért beszélnek:

• A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2018. évi tanulmánya szerint az EU-ban átlagosan az oktatók kevesebb mint 40%-a érezte magát kellően jártasnak ahhoz, hogy a digitális technológiákat használja a tanításban, de e tekintetben az uniós tagállamok között eltérések mutatkoznak.
• 2018-ban a nemzetközi számítástechnikai és informatikai műveltségi felmérésben (ICILS) részt vevő 13–14 évesek több mint egyharmada nem rendelkezett a digitális készségek terén a legalapvetőbb jártassági szinttel.
• Az alacsony jövedelmű háztartások egynegyedében nincs számítógép és széles sávú internet. E tekintetben a háztartások jövedelmétől függően eltérések mutatkoznak EU-szerte (Eurostat, 2019).

A világjárvány felgyorsította az online és a hibrid tanulás irányába mutató, már jelen lévő tendenciát.

Ez a változás új és innovatív módszereket tárt fel a diákok és oktatók számára oktatási és tanulási tevékenységeik megszervezésére, valamint arra, hogy személyesebb és rugalmasabb módon kommunikáljanak az interneten. 

Ezek a változások erőteljes és összehangolt uniós szintű erőfeszítéseket igényelnek az oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében, hogy azok megfeleljenek a Covid19-világjárvány alatt még hangsúlyosabban jelentkező kihívásoknak, és egyúttal hosszú távú jövőképet alakítsunk ki az európai digitális oktatás terén. 

Politikai háttér

Az első digitális oktatási cselekvési tervre (2018–2020) épülő új cselekvési terv szükségességét az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2019. júliusi politikai iránymutatásaiban fogalmazta meg. 

A megújított digitális oktatási cselekvési terv hozzájárul a Bizottság egyik prioritásához, nevezetesen hogy Európa megfelelően fel legyen készülve a digitális korra, és segít megvalósítani a Next Generation EU helyreállítási tervet. Támogatja továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, amelynek célja egy környezetkímélőbb, digitálisabb és rugalmasabb Európai Unió létrehozása. 

A digitális oktatási cselekvési terv kulcsfontosságú eszköz az európai oktatási térség 2025-ig történő kialakítására vonatkozó elképzelés megvalósításához. Hozzájárul az európai készségfejlesztési program, a szociális jogok európai pillérének megvalósítását célzó cselekvési terv és a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” céljainak eléréséhez.

Nyilvános konzultáció

2020 júliusa és szeptembere között a Bizottság nyilvános konzultációt tartott annak érdekében, hogy összegyűjtse minden magánszemély, valamint köz- és magánszektorbeli szervezet és intézmény véleményét és tapasztalatait a Covid19 oktatásra és képzésre gyakorolt hatásáról, ennek kapcsán a táv- és online tanulásra való átállásról, és képet kapjon az érdekeltek elképzeléseiről az európai digitális oktatás jövőjével kapcsolatban. 

A nyilvános konzultáció rávilágított arra, hogy:

• a válaszadók közel 60%-a nem vett részt távoktatásban, illetve online tanulásban a válság előtt;
• a válaszadók 95%-a úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány fordulópontot jelent a technológia oktatásban és képzésben való felhasználásában;
• a válaszadók szerint az online tanulási segédanyagoknak és tartalmaknak relevánsabbnak, interaktívabbnak és könnyebben használhatónak kell lenniük, és nem függhetnek a város vagy település pénzügyi forrásaitól;
• több mint 60% úgy ítélte meg, hogy a válság alatt javultak a digitális készségei, és a válaszadók több mint 50%-a tovább akarja fejleszteni azokat.

A 60 országból érkezett, összesen több mint 2700 válasszal és 127 benyújtott állásfoglalással a konzultáció fontos adalékként szolgált a Bizottság megújított digitális oktatási cselekvési tervre vonatkozó javaslatához, amelyet a biztosi testület 2020. szeptember 30-án fogadott el.

A digitális oktatási cselekvési terv intézkedései

A digitális oktatási terv a 2021–2027-es időszakra a következő intézkedéseket irányozza elő:

1. prioritás: A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása

• 1. intézkedés: Stratégiai párbeszéd a tagállamokkal a sikeres digitális oktatást lehetővé tevő tényezőkről
• 2. intézkedés: A Tanács ajánlása a vegyes tanulásról az alap- és középfokú oktatásban
• 3. intézkedés: Az európai digitális oktatási tartalom keretrendszere
• 4. intézkedés: Hálózati összekapcsoltság és digitális berendezések az oktatás számára
• 5. intézkedés: Digitalizációra irányuló tervek az oktatási és képzési intézmények számára
• 6. intézkedés: Mesterséges intelligencia és adatfelhasználás az oktatásban és képzésben 

2. prioritás: A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális transzformáció érdekében 

• 7. intézkedés: Közös iránymutatások a tanárok és az oktatók számára a digitális jártasság előmozdítása és a dezinformáció oktatás és képzés révén történő kezelése érdekében 
• 8. intézkedés: Az európai digitális kompetenciakeret frissítése a mesterséges intelligenciával és az adatokkal kapcsolatos készségek bevonásával
• 9. intézkedés: A digitális készségek európai tanúsítványa (EDSC)
• 10. intézkedés: A Tanács ajánlása a digitális készségek oktatásban és képzésben való elsajátításának javításáról
• 11. intézkedés: A diákok digitális készségeire vonatkozó adatok több országra kiterjedő gyűjtése és a diákok digitális kompetenciájára vonatkozó uniós célkitűzés bevezetése
• 12. intézkedés: „Digitális lehetőségek” gyakornoki program
• 13. intézkedés: Nők részvétele a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM vagy az angol szavak kezdőbetűi alapján STEM) területén
• Digitális oktatási központ 

A digitális oktatási központ

A két prioritási terület támogatása érdekében a Bizottság létrehoz egy digitális oktatási központot, amely megerősíti a digitális oktatás területén megvalósuló uniós szintű együttműködést és tapasztalatcserét.

Az első digitális oktatási cselekvési terv 

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv az első, 2018–2020-as digitális oktatási cselekvési tervre épül, amely a következő kiemelt területekre irányult:

• a digitális technológiák jobb kihasználása az oktatás és a tanulás terén;
• a digitális kompetenciák és készségek fejlesztése;
• az oktatás javítása jobb adatelemzések és előrejelzések révén.

Lépjen velünk kapcsolatba

A digitális oktatási cselekvési tervet az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) Digitális Oktatási Osztálya koordinálja. 

Ha szeretne többet megtudni a digitális oktatási cselekvési tervről, vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi e-mail-címen:
EAC-DIGITALEDUCATION@ec.europa.eu.

Kövesse az @EUDigitalEdu-t a Twitteren, és értesüljön a digitális oktatási cselekvési tervvel és annak intézkedéseivel kapcsolatos legfrissebb hírekről és fejleményekről. 

---

Fejléckép: © Európai Unió, 2021.