Fogyasztói tájékoztató

Versenykorlátozó megállapodások

A vállalkozások képesek a versenyt a versenytársaikkal való együttműködéssel, az árak rögzítésével vagy a piac olyan módon történő felosztásával torzítani, hogy annak egy-egy részén adott résztvevő monopóliummal rendelkezzen. A versenykorlátozó megállapodások lehetnek nyíltak vagy titkosak (pl. kartellek). Ölthetik írásbeli megállapodás formáját (vállalkozások közötti megállapodásként, de szakmai szövetségek határozataiban vagy szabályzataiban is szerepelhetnek), azonban kevésbé formális megállapodások is előfordulnak.

Mi a probléma a kartellekkel és hogy lehet megállapítani létezésüket?

Az árakat ellenőrző vagy a piacot felosztó kartellekhez tartozó vállalkozások mentesülnek az arra irányuló nyomás alól, hogy új termékeket vezessenek be, javítsák a minőséget és alacsony árakat szabjanak. A fogyasztók végső soron rosszabb minőségért fizetnek többet.

Az európai uniós versenyjog tiltja a kartellezést, és a Bizottság az érintett vállalkozásokat komoly pénzbüntetéssel sújtja. Mivel a kartellek jogellenesek, létezésüket általában erősen titkolják, és nem könnyű erre bizonyítékot találni.

A Bizottság úgynevezett engedékenységi politikája arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy szolgáltassanak belső információkat a kartellek létezéséről. A kartellből az első olyan vállalkozás, amely ezt megteszi, mentesül a pénzbírság alól. Az engedékenységi politika az eddigiekben sikeres eszköz volt a kartellek felszámolásában.

A vállalkozások naponta kötnek megállapodásokat. Ezek mindegyike jogellenes?

A megállapodások szinte mindig jogellenesek, ha a résztvevők a következőkben állapodnak meg:

• árrögzítés
• a termelés korlátozása
• a piacok vagy a fogyasztók felosztása
• a viszonteladói árak rögzítése (a termelő és a forgalmazók között)

A megállapodás azonban engedélyezhető, ha:

• inkább kedvező, mintsem kedvezőtlen hatásokkal jár
• nem versenytársak kötik
• együttesen is csak kis piaci részesedéssel rendelkező vállalkozások kötik
• a termékek vagy szolgáltatások fejlesztéséhez, új termékek fejlesztéséhez, illetve a termékek fogyasztókhoz történő eljuttatásának új, megfelelőbb módszerei kialakításához szükséges

Példák

A kutatási és fejlesztési megállapodások és a technológiatranszferről szóló megállapodások gyakran összeegyeztethetők a versenyjoggal, mivel egyes új termékek esetében költséges kutatás szükséges, amely egy egyedül tevékenykedő vállalkozás számára túl megterhelő lenne. Szintén jogszerűek lehetnek a közös termelésről, beszerzésről, értékesítésről vagy pedig a szabványosításról szóló megállapodások.

A forgalmazási megállapodások például akkor jogellenesek, ha a termelők a kiskereskedőket az üzlet bizonyos módon történő belső kialakítására vagy a személyzet bizonyos módon történő betanítására kényszerítik. Az ilyen megállapodások azonban engedélyezhetők, ha az a céljuk, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a termék tárolására vagy értékesítésére, hogy a fogyasztókat személyre szabott tanácsokkal lássák el, illetve hogy megakadályozzák, hogy a forgalmazó egy versenytárs promóciós törekvéseit túlzott mértékben a saját előnyére fordítsa. Minden esetet egyedi alapon kell elbírálni, figyelembe véve az érintett vállalkozások piaci helyzetét és az érintett összegeket.