First published on
07 június 2017

A vitaanyag három lehetséges forgatókönyvet vázol fel az európai védelempolitika jövőjével kapcsolatban:

 

  • Biztonsági és védelmi együttműködés

Továbbra is a tagállamok döntenének önkéntes, eseti alapon a biztonsági és védelmi együttműködés szükségességéről, míg az EU a jövőben is csak kiegészítené a nemzeti erőfeszítéseket. A felek elmélyítenék a védelmi együttműködést, de a legnagyobb ráfordítást igénylő műveletekben az EU részvétele korlátozott maradna. Az új Európai Védelmi Alap segítene bizonyos új közös képességek kifejlesztésében, de továbbra is az egyes EU-országok végeznék a védelmi képességek fejlesztésének és beszerzésének javát. Az EU–NATO együttműködés jelenlegi formája és struktúrája megmaradna.

 

  • Megosztott biztonság és védelem

Ez egy ambiciózusabb forgatókönyv, melynek értelmében a védelem terén megvalósítandó nagyobb fokú szolidaritás érdekében a tagállamok összevonnának bizonyos pénzügyi és operatív eszközöket. Ezenkívül az EU intenzívebben venne részt Európa védelmében az európai határokon belül és kívül. Nagyobb szerepet vállalna több területen, például a kibervédelem, a határok védelme és a terrorizmus elleni küzdelem területén, valamint megerősítené a belső uniós szakpolitikák – az energiaügy, az egészségügy, a vámügy, az űrkutatás stb. – védelmi és biztonsági dimenzióját. Mindehhez politikai cselekvési akaratnak, valamint olyan döntéshozatalnak kell társulnia, mely igazodni képes a gyorsan változó helyzethez. Az EU és a NATO szintén fokozná a kölcsönös együttműködést, és egy sor területen összehangolnák a fellépésüket.

 

  • Közös védelem és biztonság

Ez a legambiciózusabb forgatókönyv, mely közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását irányozza elő az EU-szerződés 42. cikkével összhangban. Az említett cikk lehetővé teszi az ezen a területen egymással szorosabban együttműködni kívánó tagállamok számára, hogy magasabb szintre emeljék az európai védelem ügyét. E forgatókönyv szerint az EU tagországai nagyobb mértékben elköteleznék magukat egymás biztonságának szavatolása mellett, és az európai országok védelme az EU és a NATO közös felelőssége lenne. Az EU képes lenne magas színvonalú biztonsági és védelmi műveletek végrehajtására, ami a tagállamok védelmi erőinek bizonyos fokú integrációján alapulna. Az EU a közös védelmi programokat az Európai Védelmi Alapon keresztül támogatná, valamint felállítana egy, az európai védelmi kutatásra szakosodott ügynökséget. Ez egyúttal azt is előmozdítaná, hogy tényleges európai védelmi piac jöjjön létre, amely képes lenne megvédeni legfontosabb stratégiai tevékenységeit a külső felvásárlásokkal szemben.

 

A fenti forgatókönyvek nem egymást kizáró lehetőségek; három különböző ambíciószintnek felelnek meg az együttműködési készség és a kölcsönös szolidaritás szempontjából.

Az európai biztonság növelésének szükségessége vitán felül áll. A tagországok irányítanak; ők határoznak arról, hogy – az EU intézményeinek támogatásával – milyen szinten kívánnak együttműködni egymással. A jövőt szem előtt tartva dönteniük kell arról, hogy melyik úton, milyen gyorsan szeretnének előrehaladni Európa polgárainak védelme érdekében.

Files

LetöltésPDF - 686.7 KB

Kapcsolódó információk