Éghajlat-politika

Európai klímarendelet

Az első európai klímarendeletre irányuló bizottsági javaslat célja, hogy jogi erőre emelje az európai zöld megállapodásban kitűzött célt, vagyis azt, hogy Európa gazdasága és társadalma 2050-re klímasemlegessé váljon.

Ez azt jelenti, hogy az uniós országok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának összességében nullának kell lennie, amit a kibocsátások csökkentésével, a zöld technológiákba való beruházással és a természeti környezet védelmével kell elérni.

A javasolt jogszabály azt hivatott elérni, hogy valamennyi uniós szakpolitikában kiemelt helyet kapjon ez a célkitűzés, és hogy a gazdaság minden ágazata és a társadalom egésze kivegye részét az erőfeszítésekből.

Célkitűzés

  • Minden szakpolitika vonatkozásában meg kell határozni a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez vezető, szociálisan méltányos és költséghatékony hosszú távú irányvonalakat.
  • Ki kell alakítani egy rendszert az előrehaladás nyomon követésére, és szükség esetén további intézkedéseket kell tenni.
  • Kiszámíthatóságot kell biztosítani a beruházók és más gazdasági szereplők számára.
  • Biztosítani kell, hogy a klímasemlegességre való átállás visszafordíthatatlan legyen.

A javaslat legfontosabb elemei

Az európai klímarendeletre irányuló bizottsági javaslatban a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő elérése jogilag kötelező erejű célkitűzésként szerepel. Az uniós intézmények és a tagállamok kötelesek meghozni a célok eléréséhez szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedéseket, szem előtt tartva ennek során a tagállamok közötti méltányosság és szolidaritás előmozdításának fontosságát.

Az európai klímarendeletben az előrehaladás nyomon követésére és tevékenységeink ennek megfelelő kiigazítására irányuló intézkedések is szerepelnek: ezek meglévő rendszerekre épülnek, köztük a tagállamok energia- és klímaterveire vonatkozó irányítási folyamatra, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendszeres jelentéseire, valamint az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos legújabb tudományos eredményekre.

Az előrehaladásról ötévente számot kell vetni – a Párizsi Megállapodás keretében végzett globális értékeléssel összhangban.

A klímarendelet a 2050-re kitűzött cél eléréséhez vezető lépéseket is felvázolja:

  • A Bizottság átfogó hatásvizsgálat alapján azt javasolta, hogy az EU a korábban rögzített célszintet emelve 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es év szintjéhez képest. Ezt a célt az új klímarendeletre vonatkozó bizottsági javaslat is tartalmazza.
  • A Bizottság 2021 júliusáig felül fogja vizsgálni az összes vonatkozó szakpolitikai eszközt, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására annak érdekében, hogy a 2030-as cél elérése érdekében további kibocsátáscsökkentést lehessen megvalósítani.
  • A Bizottság javaslata szerint egy, a 2030–2050 közötti időszakra szóló, egész EU-ra kiterjedő lineáris ütemtervet kell elfogadni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, mely nemcsak az előrehaladás mérésére alkalmas, de kiszámíthatóságot is biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok számára.
  • A Bizottság 2023 szeptemberéig, majd azt követően ötévente értékelni fogja, hogy az uniós és nemzeti intézkedések összhangban állnak-e a klímasemlegességi célkitűzéssel és a 2030–2050-re vonatkozó lineáris ütemtervvel.
  • A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ajánlásokat bocsásson ki azon tagállamok számára, amelyek intézkedései nincsenek összhangban a klímasemlegességi célkitűzéssel, a tagállamok pedig kötelesek lesznek ezeket az ajánlásokat megfelelő módon figyelembe venni, vagy ennek elmulasztása esetén érveiket kifejteni.
  • A reziliencia növelése és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sebezhetőség csökkentése érdekében a tagállamoknak alkalmazkodási stratégiákat is ki kell dolgozniuk és végre kell hajtaniuk.

A következő lépések

A Bizottság a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, további mérlegelés céljából benyújtotta a javaslatot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

Az Európai Parlament és a Tanács 2021 áprilisában ideiglenes megállapodásra jutott a klímarendeletről. A dokumentum jelenleg előkészítés alatt áll, hogy a jogalkotók hivatalosan elfogadhassák.

Az Európai Parlament és a Tanács között létrejött politikai megállapodás értelmében a klímarendelet tartalmazni fogja a következőket:

  • az EU jogilag kötelező erejű vállalása, hogy 2050-re megvalósítja a klímasemlegességet;
  • az a nagy léptékű éghajlat-politikai célkitűzés, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, egyértelműen meghatározva a kibocsátáscsökkentések és az elnyelések hozzájárulását ehhez a célhoz;
  • annak elismerése, hogy szükség van az uniós szénelnyelés javítására egy nagyratörőbb LULUCF-rendelet révén, amelyre a Bizottság 2021 júniusában fog javaslatokat tenni;
  • a 2040-es éghajlat-politikai cél meghatározására irányuló eljárás, figyelembe véve a Bizottság által közzéteendő, a 2030–2050 közötti időszakra vonatkozó indikatív üvegházhatásúgáz-költségvetést;
  • kötelezettségvállalás arra nézve, hogy 2050 után az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása negatív lesz;
  • új európai tudományos tanácsadó testület létrehozása, mely független szakvéleményeket fog kiadni az éghajlatváltozás témájában;
  • szigorúbb rendelkezések, ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást illeti;
  • az uniós szakpolitikák közötti erős koherencia a klímasemlegességi célkitűzés tekintetében;
  • kötelezettségvállalás az együttműködésre az ágazati szereplőkkel olyan ágazati ütemtervek készítéséhez, melyek kijelölik a gazdaság különböző területeinek klímasemlegességéhez vezető utat.

Az érdekelt felek felvetései, észrevételei

A Bizottság a 2018 novemberében közzétett, a klímasemleges EU-ra irányuló stratégiai jövőképének elkészítése során kiterjedt elemzést végzett és konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. Ezt követően uniós szinten megvitatták a jövőképet.

A 2020. január 28-i magas szintű nyilvános konferencia újabb lehetőséget biztosított arra, hogy az érdekelt felek nyílt és nyilvános vitát folytassanak az európai klímarendeletről annak véglegesítését és elfogadását megelőzően.

A nyilvánosságnak lehetősége volt arra is, hogy kifejtse véleményét a jogalkotási javaslat ütemtervéről; ennek keretében közel 1000 hozzászólás érkezett.

Dokumentumok