Az első európai klímarendeletre irányuló bizottsági javaslat célja, hogy jogi erőre emelje az európai zöld megállapodásban kitűzött célt, vagyis azt, hogy Európa gazdasága és társadalma 2050-re klímasemlegessé váljon.
Ez azt jelenti, hogy az uniós országok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának összességében nullának kell lennie, amit a kibocsátások csökkentésével, a zöld technológiákba való beruházással és a természeti környezet védelmével kell elérni.
A jogszabály célja, hogy valamennyi uniós szakpolitikában kiemelt helyet kapjon e célkitűzés, és hogy a gazdaság minden ágazata és a társadalom egésze kivegye részét az erőfeszítésekből.
Az európai klímarendeletben a Bizottság egy jogilag kötelező erejű, a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzésre tesz javaslatot. Az uniós intézmények és a tagállamok kötelesek megtenni a célok elérésehez szükséges uniós és nemzeti szintű intézkedéseket, eközben szem előtt tartva a tagállamok közötti méltányosság és szolidaritás ösztönzésének fontosságát.
Az éghajlat-politikai jogszabályban az előrehaladás nyomon követésére és tevékenységeink ennek megfelelő kiigazítására irányuló intézkedések is szerepelnek: ezek olyan meglévő rendszerekre épülnek, mint a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveire vonatkozó irányítási folyamat, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség rendszeres jelentései, valamint az éghajlatváltozással és annak hatásaival kapcsolatos legújabb tudományos eredmények.
Az előrehaladásról ötévente számot kell vetni – a Párizsi Megállapodás keretében végzett globális értékeléssel összhangban.
A klímarendelet a 2050-re kitűzött cél eléréséhez vezető lépéseket is felvázolja:
A Bizottság a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, további mérlegelés céljából benyújtotta a javaslatot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
A Bizottság a 2018 novemberében közzétett, a klímasemleges EU-ra irányuló stratégiai jövőképének elkészítése során kiterjedt elemzést végzett és konzultációt folytatott az érdekelt felekkel. Ezt követően uniós szinten megvitatták a jövőképet.
A 2020. január 28-i magas szintű nyilvános konferencia újabb lehetőséget biztosított arra, hogy az érdekelt felek nyílt és nyilvános vitát folytassanak az európai klímarendeletről annak véglegesítését és elfogadását megelőzően.
A nyilvánosságnak lehetősége volt arra is, hogy kifejtse véleményét a jogalkotási javaslat ütemtervéről; ennek keretében közel 1000 hozzászólás érkezett.