Éghajlat-politika

A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterv

A Bizottság javaslata arra, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását, nagyon fontos előrelépést jelent abba az irányba, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet.

Átfogó hatásvizsgálat alapján a Bizottság az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó uniós célszint emelését javasolta az elkövetkező 10 évre. A hatásvizsgálat megmutatja, hogyan járulhatnak hozzá a gazdaság különböző ágazatai és a társadalom ennek a célnak a megvalósításához, továbbá meghatározza az ehhez szükséges szakpolitikai intézkedéseket.

Célkitűzés

  • Nagyobb ívű és költséghatékonyabb intézkedéseket hozunk annak érdekében, hogy 2050-re az EU klímasemlegessé váljon.
  • Előmozdítjuk környezetkímélő munkahelyek létrejöttét és folytatjuk erőfeszítéseinket az üvegházhatású-gázok csökkentése terén, fenntartva egyben a gazdasági növekedést.
  • Arra ösztönözzük nemzetközi partnereinket, hogy növeljék ambíciószintjüket annak érdekében, hogy bolygónk átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg az 1,5 °C-ot és elkerülhessük az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit.

A javaslat legfontosabb elemei

A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervben a Bizottság az EU ambíciószintjének emelését javasolja – nevezetesen azt, hogy az üvegházhatás-kibocsátás szintjét a tagországok 2030-ig együttesen legalább 55%-os mértékben csökkentsék az 1990-es év szintjéhez képest. Ez jelentősen több, mint a korábbi terv, mely legalább 40%-os csökkentést irányoz elő.

A 2030-ig kitűzött célszint emelése segít elkerülni a szakpolitikai döntéshozóknak és a beruházóknak, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, melyek nem egyeztethetők össze a 2050-re vonatkozó éghajlatsemlegességi céllal.

Az új javaslat az európai zöld megállapodásról szóló közleményben tett vállalásokra épít. Ebben a közleményében a Bizottság átfogó tervet vázolt fel az EU által kitűzött célértékek emelésére, hogy sikerüljön 55%-kal csökkenteni a kibocsátást 2030-ig. A javaslat összhangban van a Párizsi Megállapodásban rögzített céllal, miszerint a globális hőmérséklet-növekedést jóval 2 °C alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy a növekedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot.

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat előkészíti a terepet az éghajlat- és energiapolitika átalakítására és az európai gazdaság szén-dioxid-mentesítésére. Idetartozik az is, hogy meg kell határozni, milyen szerepet játsszon a jövőben a szén-dioxid-árazás, és hogyan egyeztethető az össze más intézkedésekkel.

A következő lépések

Az Európai Bizottság soron következő teendője az, hogy kidolgozza a kitűzött célok megvalósítására irányuló részletes jogszabályjavaslatot. A Bizottság 2021 júniusáig felül fogja vizsgálni az összes vonatkozó szakpolitikai eszközt, és szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására annak érdekében, hogy a kibocsátást a megemelt célszint szerint mértékben lehessen csökkenteni.

A Bizottság által 2020 márciusában javasolt európai klímarendelet célja, hogy rögzítse az uniós jogban az uniós vezetők által 2019 decemberében elfogadott, 2050-re kitűzött klímasemlegességi célértéket, és irányt adjon az uniós szakpolitikáknak. 2020 szeptemberében a Bizottság azt javasolta, hogy a klímarendelet tartalmazza a 2030-ra vonatkozó megnövelt célszintet. Erről az uniós társjogalkotók jelenleg tárgyalnak rendes jogalkotási eljárás keretében.

A 2030-ra vonatkozó új célértéken fognak alapulni azok a megbeszélések is, melyek témája az lesz, hogyan fognak hozzájárulni az EU országai a nemzetközi Párizsi Megállapodás szerinti globális kibocsátáscsökkentéshez.

Az érdekelt felek felvetései, észrevételei

2020 márciusában a Bizottság nyilvános konzultációt indított, melynek keretében felkért minden érdekeltet és magánszemélyt, hogy nyilvánítson véleményt a 2030-ra szóló új uniós ambíciószintről az éghajlatváltozás megfékezése terén, valamint azokról az intézkedésekről és tervekről, melyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozott csökkentését célozzák. Az uniós döntéshozatal előkészítéséhez értékes adalékként szolgált a konzultáció résztvevőitől érkezett több mint négyezer hozzászólás.

Dokumentumok