Éghajlat-politika

Az éghajlatváltozás következményei

Az éghajlatváltozás a világ minden térségét érinti. A sarki jégtakarók olvadása miatt emelkedik az óceánok és tengerek szintje. Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek: míg bizonyos régiókban egyre több csapadék hull, más területeken egyre gyakrabban jelentkeznek hőhullámok és aszályos időszakok.

Az előrejelzések szerint ez a tendencia a következő évtizedek folyamán erősödni fog.

Olvadó jégtakaró, emelkedő tengerszint

Jéghegy, Baffin-sziget, Kanada © Photodisc/DC Productions

A globális felmelegedés hatására a sarkvidékeket borító jégtakarók és a gleccserek olvadásnak indulnak, ráadásul a vízhőmérséklet növekedésével párhuzamosan a víz térfogata is nő.

E két tényező együttes hatására az óceánok és tengerek szintje emelkedik, aminek következtében a part menti és az alacsonyan fekvő területek áradás és erózió miatt víz alá kerülnek.

Szélsőséges időjárás, változó csapadékviszonyok

A Föld bizonyos területein egyre több csapadék hull, és megszaporodtak az egyéb szélsőséges időjárási jelenségek is. A heves esőzések sokszor áradást okoznak, a vízminőség romlását idézhetik elő, de veszélyeztethetik a vízkészleteket is egyes régiókban.

Következmények Európában

  • Közép- és Dél-Európában egyre gyakrabban fordulnak elő hőhullámok, erdőtüzek és aszályos időszakok.
  • A Földközi-tenger térsége egyre szárazabb, ami tovább növeli az aszály és a bozóttüzek kialakulásának esélyét.
  • Észak-Európában ezzel szemben jelentősen nőtt a csapadék mennyisége, és akár rendszeressé is válhatnak a téli árvizek.
  • Az európai városok – ahol az európaiak négyötöde él – számos időjárási problémával küszködnek: egyes településeken rendszeresek a nyári hőhullámok, máshol áradásokkal és a tengerszint emelkedésével kell számolni, ráadásul a városok nagy része nincs kellően felkészülve arra, hogy hathatósan kezelje az éghajlatváltozás következményeit. 

Következmények a fejlődő országokban

Sok szegény, fejlődő ország van különösen kiszolgáltatott helyzetben. Az ott élő emberek megélhetése nagymértékben függ az időjárástól és a természeti környezettől, és nekik van legkevésbé módjuk arra, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozásból eredő nehézségekkel.

Az emberi egészségre leselkedő veszélyek

Az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásai már most érzékelhetők:

  • Egyes régiókban növekedett a hőség okozta halálesetek száma, más térségekben pedig kevesebb olyan haláleset történik, amely a szélsőségesen hideg időjárásnak tudható be.
  • Már most megfigyelhető, hogy egyes, víz útján terjedő betegségek és vízi kórokozók előfordulási területe változik.

Társadalmi és gazdasági költségek

Az infrastruktúrában és a vagyontárgyakban okozott kár, valamint az emberi egészségkárosodás jelentős költségeket ró a társadalomra és a gazdaságra.

Az 1980 és 2011 közötti árvizek áldozatainak, illetve kárvallottjainak száma meghaladta az 5 és fél milliót, az áradások által közvetlenül okozott gazdasági kár értéke pedig több mint 90 milliárd euró volt ugyanebben az időszakban.

Azokat a gazdasági ágazatokat, amelyek számottevően függnek a hőmérséklet és a csapadék alakulásától (pl. a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, az energiaipart és a turizmust), különösen érzékenyen érinti az éghajlati viszonyok megváltozása.

A vadon élő növény- és állatfajok létét fenyegető veszélyek

Az éghajlatváltozás olyan gyorsan megy végbe, hogy sok állat- és növényfaj egyáltalán nem, vagy csak nehezen tud alkalmazkodni a változó életkörülményekhez.

Sok szárazföldi, illetve édesvízi és tengeri faj olyan területekre helyezi át az élőhelyét, ahol korábban soha nem fordult elő. Egyes növény- és állatfajták a kipusztulás szélére kerülhetnek, ha bolygónk átlaghőmérsékletének növekedése a jelenlegi ütemben folytatódik.

Links
A keresett információ az alábbi nyelv(ek)en olvasható:English (en)