Éghajlat-politika

Az éghajlatváltozás okai

Az emberi tevékenység – így például a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az erdőirtás és az állattenyésztés, hogy csak néhány példát említsünk – egyre nagyobb hatást gyakorol az éghajlatra és Földünk átlaghőmérsékletére.

Az emberi tevékenység jelentősen növeli a természetesen előforduló üvegházhatású gázok mennyiségét, ezért fokozza az üvegházhatást, és ezáltal gyorsítja a globális felmelegedést.

Üvegházhatású gázok

Egyes, a Föld légkörében előforduló gázok olyan funkciót töltenek be, mint a melegházak üvegburája: beengedik a Nap hőjét, visszafelé – tehát a világűr felé – azonban útját állják annak.

E gázok többsége a természetben is megtalálható, de az emberi tevékenységek következtében megnövekedett egyes üvegházhatású gázok koncentrációja – különösen a következőké:

  • szén-dioxid (CO2),
  • metán,
  • dinitrogén-oxid,
  • fluortartalmú gázok.

Az ipari tevékenység során kibocsátott üvegházhatású gázok többsége szén-dioxid, így 63%-ban ez a gáz felelős az ember által előidézett globális felmelegedésért. A szén-dioxid koncentrációja a légkörben jelenleg 40%-kal magasabb, mint az ipari forradalom kezdetekor.  

Más üvegházhatású gázok kisebb mennyiségben szabadulnak ki a légkörbe, viszont a hővisszatartó hatásuk nagyobb, mint a szén-dioxidé – egyes esetekben ez az üvegházhatás akár több ezerszerese is lehet a szén-dioxidénak. A metán az ember okozta globális felmelegedés 19%-áért, a dinitrogén-oxid pedig 6%-áért felelős.

Miért növekszik a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációja?

  • A szén, az olaj és a fosszilis gázok elégetése során szén-dioxid és dinitrogén-oxid keletkezik.
  • Erdők kivágása (erdőirtás): A fák hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához azáltal, hogy szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Amikor tehát kivágják őket, megszűnik ez a jótékony hatás, ráadásul a légkörbe szabaduló szén-dioxid is fokozza az üvegházhatást.
  • Állattenyésztés: A szarvarmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során.
  • Nitrogéntartalmú műtrágyák: Dinitrogén-oxidot bocsátanak ki.
  • Fluortartalmú gázok: Üvegházhatásuk óriási, akár 23 ezerszer erősebb, mint a szén-dioxidé. Szerencsére a kibocsátásuk igen kis mértékű, és az uniós szabályokkal összhangban fokozatosan kivonják őket a forgalomból.

Globális felmelegedés

Az erőművek és az egyéb ipari létesítmények a szén-dioxid-kibocsátás legfőbb forrásai

Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,85ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A legutóbbi három évtized mindegyike melegebb volt, mint bármelyik korábbi évtized a hőmérsékleti adatok feljegyzésének kezdete, azaz 1850 óta.

A világ vezető éghajlatkutatói szerint szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység.

A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy bolygónkon veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások állnak be. Ezt felismerve a nemzetközi közösség is belátta, hogy a globális felmelegedés mértékét 2°C alatt kell tartani.

Links
A keresett információ az alábbi nyelv(ek)en olvasható:English (en)