Éghajlat-politika

Az éghajlatváltozás okai

 
 

A fosszilis tüzelőanyagok égetésével, az erdőirtással és az állattenyésztéssel az ember egyre nagyobb hatást gyakorol az éghajlatra és a Föld átlaghőmérsékletére.

Az emberi tevékenység jelentősen növeli a természetben előforduló üvegházhatású gázok mennyiségét, ezért fokozza az üvegházhatást, és gyorsítja a globális felmelegedést.

Üvegházhatású gázok

Az éghajlatváltozás legfőbb oka az üvegházhatás. Egyes, a Föld légkörében előforduló gázok olyan funkciót töltenek be, mint a melegházak üvegburája: beengedik a Nap hőjét, visszafelé – tehát a világűr felé – azonban útját állják annak, globális felmelegedést okozva ezzel.

Ezeknek az üvegházhatású gázoknak a többsége a természetben is megtalálható, de az emberi tevékenységek következtében megnövekedett a koncentrációjuk, különösen a következő üvegházhatású gázoké:

  • szén-dioxid (CO2),
  • metán,
  • dinitrogén-oxid,
  • fluortartalmú gázok.

A globális felmelegedés legfőbb oka az emberi eredetű szén-dioxid, amelynek légköri koncentrációja jelenleg 48%-kal magasabb, mint 1750 előtt (azaz az iparosodást megelőzően).

Az emberi tevékenységek kisebb mértékben más üvegházhatású gázokat is a légkörbe juttatnak. A metán a szén-dioxidnál is erőteljesebb üvegházhatást okozó gáz, amely azonban kevesebb ideig marad a légkörben. A dinitrogén-oxid (a szén-dioxidhoz hasonlóan) viszont olyan üvegházhatású gáz, amely – az évtizedek és évszázadok során – felhalmozódik a légkörben.

Becslések szerint a természeti okok (pl. a napsugárzás változásai vagy a vulkánkitörések) kevesebb mint +/- 0,1 °C-kal járultak hozzá a Föld átlaghőmérsékletének felmelegedéséhez 1890 és 2010 között.

Miért növekszik a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációja?

  • A szén, az olaj és a fosszilis gázok elégetése során szén-dioxid és dinitrogén-oxid keletkezik.
  • Fák kivágása (erdőirtás): a fák hozzájárulnak az éghajlat szabályozásához azáltal, hogy szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Amikor tehát kivágják őket, megszűnik ez a jótékony hatás, ráadásul a légkörbe szabaduló szén-dioxid is fokozza az üvegházhatást.
  • Állattenyésztés: a szarvasmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során.
  • A nitrogéntartalmú műtrágyák dinitrogén-oxidot bocsátanak ki.
  • Bizonyos berendezések és termékek fluortartalmú gázokat bocsátanak a légkörbe. Üvegházhatásuk óriási, akár 23 ezerszer erősebb, mint a szén-dioxidé.

Globális felmelegedés

A valaha mért legmelegebb évtized a 2011–2020 közötti volt: 2019-ben az átlaghőmérséklet 1,1 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti időkét. Az ember okozta globális felmelegedés jelenleg 0,2 °C-kal növekszik minden egyes évtizedben.

Az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2 °C-os hőmérséklet-növekedés súlyos negatív hatásokkal járna a természeti környezetre, valamint az emberi egészségre és jóllétre, pl. sokkal magasabb lenne a kockázata, hogy bolygónkon veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások állnának be.

Ezt felismerve a nemzetközi közösség is belátta, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 °C alatt kell tartani, sőt, erőfeszítések történnek, hogy 1,5 °C alatt tudjuk tartani.