Európai Csalás Elleni Hivatal

Tevékenységünk

Tevékenységünk

Bemutatkozunk

Az Európai Unió programok és projektek széles körét finanszírozza költségvetéséből azzal a céllal, hogy emelje az életszínvonalat Európában és világszerte. Az uniós költségvetésből származó pénzek nem megfelelő felhasználása, valamint az uniós költségvetés forrásául szolgáló adókkal, vámokkal és illetékekkel kapcsolatos adócsalás közvetlenül az uniós polgároknak okoz kárt, és az egész európai projektet hátráltatja.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az egyetlen olyan európai uniós testület, melynek az a feladata, hogy felderítse, kivizsgálja és megakadályozza az uniós költségvetés kárára elkövetett csalásokat. Az OLAF – jóllehet egyéni jogállása van, mely függetlenséget biztosít számára a vizsgálatok végzéséhez – az Európai Bizottság részét képezi. Irányítása Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos feladata.

Az OLAF a következők útján teljesíti küldetését:

  • független vizsgálatokat folytat az uniós forrásokat érintő csalással és korrupcióval kapcsolatban, ezáltal gondoskodva arról, hogy az uniós adófizetők pénze teljes egészében az európai munkahelyteremtést és növekedést ösztönözni hivatott projektek finanszírozását szolgálja;
  • erősíti a polgároknak az uniós intézményekbe vetett bizalmát az EU alkalmazottai, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegések kivizsgálása révén;
  • szilárd alapokon álló uniós szakpolitikát alakít ki a csalás ellen.

Tevékenységünk

Az OLAF azokat a csalással, korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket vizsgálhatja ki, amelyek az EU pénzügyi érdekeit érintik a következők vonatkozásában:

  • valamennyi uniós kiadás: a fő kiadási kategóriákat a strukturális alapok, az agrárpolitikai és vidékfejlesztési alapok, a közvetlen kiadások és a külső segélyek jelentik;
  • az uniós bevételek bizonyos területei, főként a vámok;
  • az EU alkalmazottainak, illetve az uniós intézmények tagjainak bármelyikével szemben felmerülő súlyos kötelességszegés gyanúja.

Az OLAF által indított vizsgálatok menete

Az OLAF különböző forrásokból kap információkat esetleges csalásokról és szabálytalanságokról. Az esetek többségében az OLAF az EU-intézményekben vagy a tagállamokban az uniós pénzek kezeléséért felelős szervezeti egységek által végzett ellenőrzések nyomán jut az információhoz.

Az OLAF a hozzá beérkezett állításokat elsődleges értékelésnek veti alá, hogy megállapítsa, a hatáskörébe tartozó ügyről van-e szó, és teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek indokolttá teszik, hogy vizsgálatot indítson.

Ha vizsgálat indul, az ügyet a hivatal az alábbi három kategória valamelyikébe sorolja:

  • Belső vizsgálatok: ezek olyan igazgatási vizsgálatok, amelyek az Európai Unió intézményeinél, illetve szerveinél csalás, korrupció, illetve bármely más, az uniós pénzügyi érdekeket érintő jogsértő tevékenység felderítése céljából indulnak; ebbe a kategóriába tartozik a hivatali kötelezettségekkel kapcsolatos súlyos mulasztások kivizsgálása is.
  • Külső vizsgálatok: ezek olyan, az Európai Unió intézményeit és szerveit nem érintő igazgatási kivizsgálások, melyek természetes vagy jogi személy által elkövetett csalás vagy szabálysértő magatartás felderítését célozzák. Azok az esetek minősülnek külső kivizsgálásnak, melyekben az ügy kivizsgálását jelentő munka nagy részét az OLAF végzi.
  • Koordinációs ügyek: ezekben az ügyekben az OLAF az információgyűjtés és -csere, valamint a kapcsolattartás elősegítésével támogatja a tagállami hatóságok vagy más uniós szervezeti egységek által végzett vizsgálatokat.

Az OLAF utasításai a munkatársai számára a vizsgálati eljárásokról
2018. évi gazdálkodási terv
Stratégiai terv a 2016–2020-as időszakra