Európai Csalás Elleni Hivatal

Jogi háttér

Jogi háttér

A csalás elleni küzdelem jogi alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke (korábban: az EK-Szerződés 280. cikke) képezi.

1. Az OLAF létrehozása

Módosítások:

2. Az OLAF szerepe és a vizsgálatok

Az OLAF fő szerepét és igazgatási vizsgálatok lefolytatására jogosító hatáskörét az alább felsorolt rendeletek és megállapodások határozzák meg. Az igazgatási vizsgálatok körébe a tagállamokban (az EU pénzügyi érdekeivel kapcsolatban) végrehajtott vizsgálatok és az uniós intézmények munkatársait érintő vizsgálatok tartoznak.

3. A helyszíni ellenőrzésekre / a tagállamokban lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó horizontális uniós szabályozás

4. Ágazati szabályozás

 A szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével kapcsolatban az alábbi rendeletek tartalmaznak rendelkezéseket:

5. Szabálytalanságok bejelentése és a jogszerűtlenül felhasznált pénzek visszaszerzése

A közös agrárpolitika finanszírozása:

Európai strukturális alapok, Kohéziós Alap és Európai Tengerügyi és Halászati Alap:

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap:

A belügyek finanszírozása:

6. Az uniós büntetőjog harmonizációja

Az uniós büntetőjog harmonizációjára vonatkozó egyezmények

1) első jegyzőkönyv
2) második jegyzőkönyv és a hozzá tartozó magyarázó jelentés
3) az Európai Bíróság hatásköréről szóló jegyzőkönyv

A Bizottság jelentései az 1995. július 26-i európai uniós egyezmény és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek tagállami végrehajtásáról:

a) 2004. évi jelentés és melléklete
b) 2008. évi jelentés és melléklete

Megjegyzés: az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden tagállam esetében a PIF-egyezmény helyébe a PIF-irányelv fog lépni (lást lent). A PIF-egyezmény csak Dániára lesz alkalmazandó. A PIF-irányelv végrehajtásának határideje 2019. július.

Irányelv az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (PIF-irányelv)

Az irányelv hatálya alá tartozó tagállamoknak (az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden tagállamnak) két éven belül (2019 júliusáig) át kell ültetniük az irányelvet nemzeti jogrendjükbe. Az említett időpontban az irányelv a PIF-egyezmény és jegyzőkönyveinek helyébe fog lépni az irányelv hatálya alá tartozó tagállamok esetében, Dániára pedig továbbra is a PIF-egyezmény lesz alkalmazandó.

7. Munkamegállapodások

8. Harmadik felekkel aláírt megállapodások

Harmadik felekkel aláírt, vámügyekben megvalósuló kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló rendelkezéseket tartalmazó megállapodások

9. Vámcsalás elleni intézkedések preferenciális tarifális rendszerekben

A vámkedvezmények felfüggeszthetők a csalás elleni küzdelem jegyében, ha:

  • nagyszabású csalásra vagy jelentős szabálytalanságra derül fény, vagy
  • az érintett felek közötti együttműködés nem eléggé hatékony ahhoz, hogy sikeresen fel lehessen lépni a vámjogszabályok megszegésével szemben.

A csalás elleni záradékok célja, hogy a vámkedvezményekkel való visszaélés megakadályozása révén felszámolják a tiltott kereskedelmet. A helytelen és tisztességtelen verseny elleni fellépés révén ezek a záradékok védelmet nyújtanak a jogszerű kereskedelmet folytató gazdasági szereplőknek.

Az Európai Unió preferenciális tarifális elbánásban részesít nem uniós országokat azzal a feltétellel, hogy ezek az országok megfelelő csalásellenes intézkedésekkel gondoskodnak a vámkedvezményekkel való visszaélés megakadályozásáról. Ezt az elvet a Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék szakpolitikai dokumentumai rögzítik.

Ennek eredményeképpen a következő rendszereket csalás elleni záradékok támasztják alá:

  • minden önálló rendszer, így például az általános tarifális preferenciarendszer (GSP-rendszer), amely mintegy 76 országra terjed ki (2018-ban);
  • egyezményes tarifális preferenciarendszerek, pl. a szabadkereskedelmi megállapodások és a gazdasági partnerségi megállapodások, melyek további 45 országra terjednek ki.

A csalás elleni záradékok elnevezése különböző lehet, így pl.:

  • az igazgatási együttműködésre vonatkozó egyedi rendelkezések (szabadkereskedelmi megállapodás Kolumbiával, Peruval, Ecuadorral és Mexikóval [ez utóbbi ország esetében a hatálybalépés még nem történt meg]);
  • a preferenciális elbánás érvényre juttatása (Chile),
  • az igazgatási együttműködés elmulasztása (Montenegró),
  • a preferenciális elbánásra vonatkozó egyedi intézkedések (Vietnam és Japán [ez utóbbi ország esetében a hatálybalépés még nem történt meg]).

A csalás elleni záradékok jegyzéke

10. Ítélkezési gyakorlat

Az Európai Unió Bíróságának OLAF-vonatkozású döntéseinek jegyzéke