Európai Csalás Elleni Hivatal

A hivatal története

A hivatal története

Az Európai Csalás Elleni Hivatal közismert rövid neve az OLAF. A betűszó a hivatal francia nevének („Office de Lutte Anti-Fraude”) kezdőbetűiből áll össze.

 

2018
 
Ville Itälä-t nevezik ki az OLAF főigazgatójának.
 

2015

A Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság szervezeti átalakítást hajt végre, melynek következtében az OLAF-tól a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósághoz kerül át az euró pénzhamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatkör.

2013

2013. október 1-jén hatályba lép az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU rendelet, melynek hatására jelentősen megváltozik a hivatal tevékenysége és az érdekelt felekkel fenntartott viszonya. A rendelet ezen túlmenően meghatározza az érintett személyek jogait, kimondja, hogy az OLAF és az uniós intézmények között évente egyszer véleménycserét kell szervezni, és előírja, hogy mindegyik tagállam jelöljön ki csalásellenes koordinációs szolgálatot.

Ugyancsak ebben az évben megjelennek a vizsgálati eljárásokra vonatkozó iránymutatások. A dokumentum azokat a belső szabályokat rögzíti, amelyeket az OLAF munkatársainak alkalmazniuk kell annak érdekében, hogy következetesen és egységesen hajtsák végre a hivatal vizsgálatait.

2012

2012. február 1-jén számottevően megváltozik az OLAF belső szervezeti felépítése, és komoly változások lépnek életbe a vizsgálati eljárásokat érintően is. Ezek a változások elsősorban arra irányulnak, hogy megerősítsék az OLAF vizsgálati feladatkörét és a csalás elleni szakpolitikák kialakításában játszott szerepét.

2011

Az Európai Bizottság új csalás elleni stratégiát fogad el a csalás megelőzésének és felderítésének, a vizsgálati körülményeknek, valamint a behajtásnak és az elrettentő szankcióknak a javítása céljából.

Giovanni Kesslert nevezik ki az OLAF főigazgatójának.

2010

Az OLAF új, webalapú csalásbejelentő rendszert (FNS) léptet életbe, melynek internetes felületén a polgárok tájékoztathatják a hivatalt olyan ügyekről, melyek esetében véleményük szerint korrupció vagy csalás történt.

2006

2006 az első olyan év az OLAF történetében, amikor a hivatal ugyanannyi vizsgálatot folytat le saját hatáskörében, mint ahány ügyben segítséget nyújt a tagállami hatóságoknak.

Ugyanebben az évben nagyszabású átszervezés zajlik le a hivatalon belül azért, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon az OLAF operatív tevékenysége, javuljon a belső kommunikáció, és megerősödjön a hivatal irányítása.

2004

Az Európai Unió a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló tevékenységek előmozdítása céljából létrehozza a Herkules programot.

2000

Franz-Hermann Brünert nevezik ki az OLAF első főigazgatójának.

1999

A Jacques Santer elnök által irányított Európai Bizottság bukásához vezető események nyomán javaslatok születnek arra vonatkozóan, hogy új csalás elleni szervet (OLAF) kell létrehozni. A javaslatok eredményeként:

1995

Az UCLAF felhatalmazást kap arra, hogy saját hatáskörben vizsgálatot indítson a különböző forrásokból kapott információk alapján. A Bizottság minden szervezeti egységének tájékoztatnia kell az UCLAF-ot az összes olyan esetről, amikor azt vélelmezik, hogy saját felelősségi területükön csalás történt.

1993

Az Európai Parlament ajánlásai nyomán az UCLAF hatáskörei fokozatosan bővülnek.

1988

Az Európai Bizottság Főtitkárságán belül létrejön a Csalás Elleni Koordinációs Egység (UCLAF). Az UCLAF együttműködik a csalás elleni tagállami hatóságokkal és biztosítja számukra a több tagállamot érintő szervezett csalások elleni fellépéshez szükséges segítséget és koordinációt.