Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Konzultáció a közös agrárpolitika (KAP) korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről

Konzultáció a közös agrárpolitika (KAP) korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről

Konzultációk
Konzultáció a közös agrárpolitika (KAP) korszerűsítéséről és egyszerűsítéséről

Az EU közös agrárpolitikája (a KAP) a hatvanas évek elején jött létre abból a célból, hogy szakpolitikai síkon megvalósítsa a Római Szerződésben (1957) meghatározott célkitűzéseket, melyeket a jogalkotók később az Európai Unióról szóló szerződésbe is belefoglaltak. A többi uniós szakpolitikához és programhoz hasonlóan a közös agrárpolitikára is vonatkoznak egyéb, a Szerződésben rögzített rendelkezések annak érdekében, hogy a KAP összhangban legyen az EU átfogó céljaival.

A Szerződés 39. cikke (az EKSz. korábbi 33. cikke) kimondja, hogy a közös agrárpolitika célkitűzései a következők:

a) a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés észszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;

b) ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;

c) a piacok stabilizálása;

d) az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása;

e) a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása.

 

A közös agrárpolitikát az EU több ízben is megreformálta. Utoljára 2013-ban határozott a KAP reformjáról, melyet 2015-ben hajtott végre. Azóta lényeges változások mentek végbe, melyek következtében ma már más viszonyok uralkodnak, mint amikor a reform lezajlott. E tekintetben különösen az alábbi fejlemények érdemelnek említést:

  • A mezőgazdasági termékek ára jelentősen visszaesett, a piaci helyzet pedig bizonytalanabbá vált, ami többek között makrogazdasági tényezőkre és geopolitikai feszültségekre vezethető vissza. Ezek útját állják annak, hogy hosszú távra szóló, pontosan körvonalazott terveket lehessen kidolgozni.
  • A kereskedelmi tárgyalások során érzékelhető hangsúlyeltolódás ment végbe: a multilaterális megállapodásokat háttérbe szorították a bilaterális megállapodások, aminek következtében gondosan mérlegelni kell, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a piacszerzési és a piacvédelmi érdekek érvényre juttatása között, különösen egyes érzékeny ágazatokban.
  • Az EU új kötelezettségek teljesítését vállalta nemzetközi téren, mindenekelőtt az éghajlatváltozás elleni küzdelem vonatkozásában (az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján) és a fenntartható fejlődés általános (az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak mentén történő) előmozdítása mellett is elkötelezte magát. Ezenfelül új geopolitikai fejleményekkel – így a nagyarányú migrációval – is számot kell vetnie.

 

A fenti változások kapcsán élénk vita bontakozott ki arról, hogy a 2013-as reform elég mélyreható volt-e ahhoz, hogy a KAP meg tudjon birkózni azokkal az átfogóbb kihívásokkal, amelyek a támogatások egyensúlyával, az agrárágazat és a vidéki térségek gazdasági kilátásaival, a környezet kíméletét célzó módszerekkel (pl. az ökologizálással), az éghajlatváltozás elleni fellépéssel, valamint a fenntartható és biztonságos élelmiszer-termeléssel kapcsolatosak. Alaposabb mérlegelést igényelnek azok a lehetőségek is, amelyek újabban az egészségügy, a kereskedelem, a biogazdaság, a körforgásos gazdaság és a digitális gazdaság terén jelentkeznek.

 

Ebből kiindulva a Bizottság – 2017. évi munkaprogramja keretében – folytatja a közös agrárpolitikával kapcsolatos munkát, és széles körben konzultációt indít a KAP egyszerűsítéséről és korszerűsítéséről, hogy a közös agrárpolitika a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a Bizottság tíz prioritásának és a fenntartható fejlesztési céloknak a megvalósításához. Ennek során a hangsúly a konkrét, jövőbeli szakpolitikai prioritásokra helyeződik majd. Figyelmet kap a REFIT-platform véleménye is, de a folyamat nem befolyásolja a következő többéves pénzügyi keret alakulását. A kezdőpontot a jelenlegi szakpolitika teljesítményének megalapozott kiértékelése kell, hogy jelentse.

 

Bár már számos fórumon vita folyik a KAP jövőjéről, a folyamat keretében széles körű konzultációra és hatásvizsgálatra is sor kerül. A cél az, hogy a Bizottság összegyűjtse és összefoglalja a KAP eddigi teljesítményéről rendelkezésre álló bizonyítékokat, levonja a legutóbbi reform végrehajtásának tanulságait, strukturált párbeszédet folytasson az érdekeltekkel, meghatározza, mik a jelenlegi nehézségek, és előzetesen képet alkosson a közös agrárpolitika korszerűsítésével és egyszerűsítésével kapcsolatos igényekről.

 

A kérdőív ennek az átfogó konzultációs folyamatnak képezi a részét, és a kérdésekre adott válaszok segíteni fogják a hatásvizsgálat elvégzését. A konzultáció eredményét közzétesszük majd ezen a weboldalon, és ismertetni fogjuk egy 2017 júliusában megrendezésre kerülő nyilvános konferencián.

 

Ez a konzultáció semmilyen módon nem vetíti előre a következő többéves pénzügyi keret közös agrárpolitikára vonatkozó pénzügyi előirányzataival kapcsolatos döntéseket.

 

 

A nyilvános konzultáció 2017. május 2-án lezárult.



A konzultáció eredményének előzetes, statisztikai szempontú összefoglalása



Bevezető hatásvizsgálat

 

Kérdések és válaszok

 

 

Elérhetőségi adatok

Felelős szervezeti egység: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

Postacím:

European Commission (Európai Bizottság)
Directorate-General for Agriculture and Rural Development (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság)
Unit AGRI.C1 Policy perspectives (AGRI.C1-es egység: Szakpolitikai kilátások)
Rue de la Loi 130
1049 Bruxelles/Brussel
Belgium

 

A személyes adatok védelme

Kérjük, olvassa el a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi nyilatkozatot.

 

Adatvédelmi nyilatkozat

Kérjük, olvassa el egyedi adatvédelmi nyilatkozatunkat arról, hogyan kezeljük személyes adatait és a kérdésekre adott válaszait.